Ilie Bolojan szerint a 25 százalékos leépítésnek a közigazgatásban semmilyen hatása nem lenne

25 százalékos leépítés a közszférában szinte semmilyen hatással nem járt volna, jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök a második deficitcsökkentő csomagról tartott sajtótájékoztatóján.

A Hotnews összefoglalója szerint a miniszterelnök részletesen beszélt a közigazgatás reformjáról szóló törvénytervezetről, amelyről végül nem sikerült megegyeznie a koalíciós pártoknak, így hétfőn nem is vállalt érte felelősséget a kormány a képviselőház és a szenátus együttes ülése előtt.

Bolojan szerint az önkormányzatokat érintő intézkedéscsomagnak három fontos eleme volt, egyrészt az adminisztratív kapacitás, másrészt meg a decentralizáció növelése. Ezekben a mindenki egyetértett. A harmadik eleme az önkormányzatok hatékonyságának a növelése lett volna, de ebben nem jutottak megoldásra, mert ez létszámcsökkenést hozott volna magával.

A miniszterelnök szerint a lakosságszámhoz viszonyítva a romániai települések adminisztrációi túlméretezettek. Minden település a megyei prefektúrától kap egy számítást arról, hány alkalmazottja lehet legfeljebb. A szervezeti struktúráknak pedig elvileg kisebbnek kellene lenniük a maximumnál. Ezen kívül az is szempont, hogy hány állás van ténylegesen betöltve. Minden intézménynél egy részük foglalt, egy részük üres. Az üres állásokkal vezetői posztokat tartanak fenn. Bolojan szerint, ha a közigazgatás csökkentéséről beszélünk, akkor a ténylegesen betöltött állásokról kell beszélni. Szerinte ezzel van összefüggésben, hogy amikor 25 százalékos leépítést javasolt a fejlesztési és közigazgatási minisztérium, akkor annak szinte semmi lett volna a hatása. Bolojan egy grafikonon mutatta be, hogy a helyi közigazgatásban 190 ezer álláshely van, ebből 164 ezer van jóváhagyva, ténylegesen pedig 129 ezret töltenek be, tehát 32 százalékos különbség van az álláshelyek száma és betöltöttek között.

„Amikor a fejlesztési minisztérium 25 százalékos csökkentést javasolt, rájöttünk, hogy tulajdonképpen ugyanazt csináljuk, mint korábban: elmondjuk az embereknek, hogy csökkenteni fogjuk az állások számát, de a hatása gyakorlatilag nulla lesz, mert csak olyan állásokat szüntetünk meg, amelyeket sosem hoztak létre vagy betöltetlenek, így a kiadások csökkentésére gyakorolt valódi hatás szinte semmi” – mondta Bolojan, aki arra is ígéretet tett, hogy kedd délutántól elérhető lesz majd, hogy minden megye, minden településén mi a maximális állások száma, és milyen létszámcsökkentést vetítenek előre.

Bolojan feltevése szerint, hogyha 5 százalékos tényleges létszámleépítést akarnak elérni, akkor legalább 30 százalékkal kell csökkenteni az állások maximumát. Elmondása szerint szimulálták, hogy az ország 3200 közigazgatási egysége közül – ebben az esetben – valamivel kevesebb, mint 1000-ben kellene tényleges leépítéseket végrehajtani. Bolojan szerint ha összességében 10 százalékos létszámleépítést szeretnének, akkor összességében 40 százalékkal kell csökkenteni az állások számát. Ebben az esetben az ország közigazgatási egységeinek a felében lennének leépítések. A másik felét úgy számolták ki, hogy hatékonyan működjenek.

„A közigazgatási intézkedések nélkül, létszámcsökkentések nélkül a második csomag nem teljes. A pénz egy fekete lyukba megy. Ezt nem vállalhatom. Ezt a csomagot a kormánykoalíció az elején elfogadta. Megállapodtunk a létszámcsökkentésről a központi és helyi adminisztrációban egyaránt. A helyi közigazgatás reformjára vonatkozó csomagot követnie kell a központi adminisztráció csökkentéseinek is” – idézi a miniszterelnököt a Hotnews.

Bolojan szerint ezt meg kell tenni, ha tartani akarják a szavukat. Szerinte nem lenne helyénvaló, ha „az ingatlanadókból befolyó pluszpénzt a beruházásokhoz szükséges önrész helyett a közigazgatás felesleges és indokolatlan kiadásaira fordítsák”.

A központi adminisztráció csökkentésére a miniszterelnök a példaként az Országos Fogyasztóvédelmi Hatóságot (ANPC) említette, szerinte a jelenleginél 20 százalékkal kevesebb alkalmazottal is gond nélkül tudna működni. Megjegyezte, hogy a költségcsökkentések, elbocsátások népszerűtlen intézkedések, amelyeket kevesen hajlandók felvállalni, de erre most szükség van, ellenkező esetben nem sikerül helyreállítani a költségvetési egyensúlyt, nem lehet csökkenteni a deficitet.

A miniszterelnök arról is beszélt, hogy az idei év első hat hónapjában a tavalyi első félévhez képest 10 százalékkal nőttek a személyi kiadások a helyi közigazgatásban, noha elméletileg csökkenniük kellett volna 5 százalékkal. A kormányfő szerint országos szinten hozzávetőlegesen 150 ezren dolgoznak a helyi közigazgatásban. Ha nem sikerül ellenőrzés alatt tartani a személyi kiadásokat, a következő hónapokban ezek felemészthetik az eddigi intézkedésektől remélt pluszbevételt is, és Románia jövőre ugyanabban a helyzetben találhatja magát, mint amelyikben jelenleg van.