A megszorítások a falvakat sem kerülnék el, 400 alpolgármesteri állás megszüntetését tervezik

A költségvetési konszolidáció jelenlegi első hullámában elsősorban adóemelések és kiadáscsökkentések szerepelnek, de már a kormánytagok meghallgatásai során kiderült: ez csak a kezdet. Az új Bolojan-kabinet programjában ott van a központi és helyi közigazgatás 30 százalékos leépítése, a minisztériumi struktúrák racionalizálása, az állami kiadások visszafogása. A cél: „fogyókúrára fogni az államot” – így fogalmaznak a kormányzati kommunikációban.

Ebbe a törekvésbe illeszkedik Cseke Attila fejlesztési miniszter javaslata is, amely szerint az 1500 fő alatti községekben meg kellene szüntetni az alpolgármesteri tisztséget. Ez mintegy 400 települést érintene országszerte – főként aprófalvas, erőforrás-szegény térségeket. Azt is elmondta, hogy szerinte a köztisztviselők uniós forrásokért járó pótléka teljesítményalapú kellene, hogy legyen.

„Egy rugalmasabb rendszerre van szükség, amely a köztisztviselő vagy a szerződéses alkalmazott teljesítményén alapul. Aki valóban előmozdítja az uniós források lehívását, az maximálisan részesüljön ebből a pótlékból, és így különbséget tehessünk a központi és helyi közigazgatás hatékonysága között” – mondta Cseke Attila. Hozzátette, előrehaladási jelentésen alapuló rendszer kellene, amelyet az illetékes minisztérium vagy a polgármesteri hivatal hagyna jóvá.

A bejelentés nyomán több politikus, prefektus, polgármester és szakmai szervezet is megszólalt, sokan pedig attól tartanak, hogy ez az intézkedés nemcsak jogi, hanem társadalmi és gyakorlati szempontból is problémás. Az érintett községek többsége ugyanis már most is a leszakadó térségek közé tartozik: alacsony adóbevétellel, elöregedő lakossággal, nehezen elérhető közszolgáltatásokkal küzdenek. Ezek a közösségek nemcsak gazdaságilag, hanem társadalmilag is a periférián vannak. Joggal merül fel tehát a kérdés: valóban ez a legjobb módja annak, hogy ezek a falvak közelebb kerüljenek a fejlődéshez? Vagy inkább a teljes leszakadás irányába tolja őket egy olyan intézkedés, amely tovább gyengíti a helyi közigazgatás működőképességét?

Az alpolgármesterek tisztségének megszüntetése a kormány szerint egy olyan közigazgatási reformrésze, amely az eladósodott, pénzügyileg kiszolgáltatott községek működésének racionalizálását szolgálja. A hivatalos indoklás szerint sok, 1500 fő alatti lakosságszámú település saját költségvetéséből még az alapvető kiadásokat – mint a szociális juttatások vagy a fogyatékkal élők kísérőinek bérét – sem képes fedezni. Ilyen körülmények között az alpolgármesterek elbocsátása a kormány szerint szükségszerű lépés a közkiadások lefaragására. A becsléseink alapján körülbelül 41,5 millió lej megtakarítást eredményezne az intézkedés – ám ez az összeg nem tűnik jelentősnek, ha figyelembe vesszük, milyen szerepet töltenek be ezek a vezetők a helyi ügyintézésben, különösen olyan falvakban, ahol más közigazgatási kapacitás gyakorlatilag nem létezik. Felmerül tehát a kérdés: valóban ez a hatékony módja ezeknek az amúgy is leszakadó településeknek a talpra állítására – vagy épp ellenkezőleg, a teljes leszakadásukat pecsételné meg?

A hírt több romániai országos és regionális sajtóorgánum felkapta, önkormányzati vezetőket kérdeztek meg a várható hatásokról, és volt, aki keményen kritizálta az elképzelést. Mások szerint korai még véleményt mondani, hiszen a javasolt rendelkezés jogi környezete és a megvalósíthatósága nem egyértelmű.

Ezzel kapcsolatosan Bíró Barna Botond, Hargita Megye Tanácsának elnöke a Transtelexnek azt mondta, egyelőre nem szeretné kommentálni a javaslatot, mert az annak megvalósításával kapcsolatos részletek egyelőre nem ismertek. Elmondta, a polgármesternek mindig kell, hogy legyen helyettese, aki ideiglenesen, például a betegség miatti hiányzáskor átveszi annak feladatait, és egyelőre nem egyértelmű, hogy a szóban forgó javaslat milyen megoldást kínál egy ilyen szituációra. Hargita megyében egyébként hat közigazgatási egységet érintene az alpolgármesteri tisztség megszüntetése, tette hozzá.

Szükség van a közigazgatás felülvizsgálatára, de a változtatásokat megfontoltan kell bevezetni, mondta Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke az Agerpresnek. Tamás a hírügynökségnek arról beszélt, ő a kis közösségek mellett van, mert „ott is van élet”, függetlenül attól, hogy kis- vagy nagy közösségek. Hozzátette, szerinte Cseke Attila biztosan átfogóbban látja a közigazgatás felülvizsgálatának kérdését. Kovászna megyében kilenc községet érintene az alpolgármesterek eltávolítása, ez a megye összes településének 22,5 százaléka, írja a portál.

Megpróbáltuk telefonon megkérdezni Vákár István Kolozs megyei és Pataki Csaba Szatmár megyei tanácselnököket is, hogy megtudjuk, mit gondolnak Cseke Attila javaslatáról, de a cikk megjelenéséig nem sikerült elérnünk őket.

„Az alpolgármestert a helyi tanácsosok közül választják, így azok, akik jelenleg ilyen tisztséget töltenek be, 2026. január 1-jétől helyi tanácsosként folytatják mandátumukat” – értelmezte a várható helyzetet Maria Forna Kolozs megyei prefektus, akit az Actual de Cluj idézett. Elmondta, Kolozs megyében összesen 27 közigazgatási egységet érintene az alpolgármesteri poszt megszűnése. Máramaros megyében pedig tíz alpolgármester fokozódna vissza önkormányzati képviselővé, írja a 2mnews.ro.

„Úgy gondolom, jobb lett volna, ha előbb a kis községek összevonását hajtjuk végre” – erről Iustin Cionca, Arad Megye Tanácsának elnöke beszélt, írta az Agerpres. Szerinte már évek óta beszédtéma Románia közigazgatásának átszervezése. Hozzátette, egy alpolgármester egyrészt lehet egy nagyon dolgos ember, akire szükség van, másrészt törvényesen megválasztott tisztségviselőről van szó, akinek a visszamenőleges eltávolítása szerinte épp a törvénnyel ellentétes volna.

Az alpolgármesternek is fontos adminisztratív munkája van, ő is egy gazda, pont, mint a polgármester, mondta az Agerpresnek Mariana Gâju, a Romániai Községek Egyesületének (ACoR) Konstanca megyei elnöke. Gâju, aki Cumpăna község polgármestere is, arra világított rá, nem mindegy, hogy az adott közigazgatási egység mekkora földterületet kezel. Meglátása szerint nem elég a lakosságszámból levonni a következtetést.

„A mindössze mintegy 900 lakosú Grădina községben 15 ezer hektárnyi területet kell igazgatni, ezért szükség van az alpolgármesterre” – mondta Mariana Gâju. Szerinte az alpolgármesterek eltávolítása helyett inkább a központi közigazgatási intézmények átszervezését kellene elkezdeni, ahol a minisztériumok és az országos ügynökségek működnek. „És akkor te meg azt találod ki, hogy a községekhez menj, és azt mondd: 'viszlát, nálatok nem lehet alpolgármester?” – tette fel a kérdést az ACoR Konstanca megyei elnöke.

A bírálók szerint a reform nem lehet „fűnyíróelv-szerű” és nem történhet a legkiszolgáltatottabb térségek rovására. Ahogyan Florin Roman, a képviselőház közigazgatási bizottságának elnöke fogalmazott: „Nem lehet a kicsik hátán végrehajtani a reformot, miközben a túlméretezett kormányzati struktúrák érintetlenek maradnak.” Szerinte ez az irányvétel populista és megalapozatlan, különösen, ha a megválasztott alpolgármestereket a mandátum közben távolítanák el, ami – mint több jogász is megerősítette – akár alkotmányellenes is lehet.

Hasonlóan nyilatkozott Emil Drăghici, a Romániai Községek Egyesületének elnöke, aki szerint „a választott alpolgármesterek mandátumát megszüntetni minimum alkotmányellenes”, és más, felelősebb módja is volna az állami kiadások csökkentésének. A községek földrajzi és gazdasági sajátosságai, valamint az elöregedő, gyakran nehezen elérhető vidéki közösségek igényei mind olyan tényezők, amelyeket nem lehet pusztán a lakosságszám alapján figyelmen kívül hagyni.

A Cseke-féle javaslat tehát egy tágabb reformretorikába illeszkedik, de a konkrét megvalósítását sokan egyoldalúnak, elhamarkodottnak és társadalmilag kockázatosnak tartják. Ha valóban szerkezeti reformot akar végrehajtani a kormány, annak átlátható, arányos és megalapozott módon kell megtörténnie – különben nem megreformálja, hanem meggyengíti azokat a közösségeket, amelyek épp hogy erőforrások és intézményi háttér híján vannak.