Több mint 2,3 milliárd lejbe kerültek tavaly a speciális nyugdíjak, az alkotmánybíróság február 11-én ül ismét össze

2025-ben tovább nőtt a román állam kiadása a speciális nyugdíjakra: az előző évhez képest mintegy 100 millió lejjel többet költöttek rájuk, így az összeg elérte a 2,34 milliárd lejt, írja a Cotidianul. A lap az Országos Nyugdíjpénztár adatait elemezte ki, amikből kiderült, hogy kevesebb mint 12 ezer kedvezményezett kapja ezt a pénzt, miközben a teljes összegnek mindössze nagyjából egynegyede származik ténylegesen befizetett járulékokból, a fennmaradó közel 75 százalék közvetlenül az állami költségvetést terheli. Vagyis leegyszerűsítve: egy lej a jogosult hozzájárulása, három lej a többi adófizető pénzéből származik. Vannak egészen kimagasló juttatások is, amelyek mögött semmiféle önrész nincs: hat volt bíró például havi tízezer eurót meghaladó nyugdíjat kap úgy, hogy a nyugdíjalapba egyetlen lejt sem fizetett be. A speciális nyugdíjak éves költsége így nagyobb lett, mint egy teljes romániai megye – például Botoșani – összes nyugdíjkifizetése, ahol több mint hetvenezer nyugdíjas él.

Mindeközben a hónapok óta húzódó reform ügye, ami a bírák nyugdíját és nyugdíjkorhatárát illeti, nem jutott előbbre, a kormánynak nem sikerült érdemi megállapodásra jutni az összezárt igazságügyi rendszerrel, és a tárgyalások rendre falakba ütköznek. A reform kulcsa a bírák és ügyészek nyugdíját érintő törvény, amelynek alkotmányosságáról az alkotmánybíróság döntene – ha döntene. A testület ugyanis már negyedszer halasztotta el az ügy elbírálását, legutóbb január 16-án, a következő ülés időpontja február 11.

Arról többször írtunk, hogy mit tartalmaz ez a törvény, és hogy mindez uniós vállalás is egyben: ha teljesülne a jelenlegi szolgálati nyugdíjrendszer megszüntetése, a nyugdíjkorhatár emelése és a bírói nyugdíjak felső plafonjának bevezetése, akkor az Európai Bizottság folyósíthatná azt a 230 millió eurót Romániának, amit jelenleg azért tart vissza, mert a reformot nem tudta végigvinni a kormány.

Erről beszélt Ilie Bolojan is legutóbbi sajtótájékoztatóján, és ahogy ott megígérte, másnap el is küldte levelét az alkotmánybíróságnak. Ebben arra figyelmeztetett, hogy egy újabb halasztás komoly kockázatot jelenthet az uniós források szempontjából. Rövid időn belül válaszolt is neki Lia Savonea, a legfelsőbb bíróság elnöke, aki szerint a miniszterelnök lépése a hatalmi ágak szétválasztásának elvét sérti, és politikai nyomásgyakorlásnak minősül. Közleményében azonban elcsúsztatja a hangsúlyt, és úgy állítja be Bolojan levelét, mintha az arra figyelmeztetett volna, hogy az uniós pénzek elvesztéséhez az vezetne, ha a törvényt alkotmányellenesnek ítélik.

Folyik tehát a játszmázás, és Lia Savonea, akit már a Recorder-filmből a kiskapuk nagymesterének ismertünk meg, még tartogathat egy-két meglepetést, egyébként az is az elmúlt napok híre volt, hogy hirtelen nyugdíjba ment 51 évesen az a bírónő, akit Lia élő sajtótájékoztató közben hívott fel, hogy egyeztessen vele a válaszokról.

Nem kizárt, hogy az alkotmánybíróság február 11-i ülésén újabb csavar következzen a történetben, hiszen még mindig nem tisztázott, mi lesz azzal a két alkotmánybíróval, akinek összeférhetetlenségi ügyét a Bukaresti Fellebbviteli Bíróság szintén halasztotta. Előbb január 30-ra halasztottak, majd ezt követően szétválasztották a két alkotmánybíró ügyét, aminek eredményeként az a per, amely Dacian Dragoș kinevezésének felfüggesztését és megsemmisítését célozza, február 10-re kapott ítélethirdetési időpontot, vagyis pontosan egy nappal az alkotmánybíróság február 11-i ülése előtt. Dragoș nem véletlenül került a figyelem középpontjába: őt Nicușor Dan „emberének” tartják, és a bírói nyugdíjak érdemi korrekcióját támogató álláspontjáról is ismert. Ezzel szemben Mihai Busuioc ügyét – noha az ő pere volt az elsőként iktatott – március 20-ra halasztották, és ő egy másik bírói tanács elé kerül. Ha február 10-én akár ideiglenes felfüggesztés születne Dragoș esetében, az közvetlenül befolyásolhatná az alkotmánybíróság másnapi határozatképességét, és ezen keresztül a speciális nyugdíjak ügyében meghozott döntés legitimitását is.