Bukaresti ítélőtábla elnöke: Az elévülések hátterében a parlament és az ügyészség mulasztásai vannak

Határozottan visszautasította a bukaresti ítélőtábla elnöke, Liana Arsenie a Recorder oknyomozó portál állításait, amelyek szerint a bíróság vezetése a bírói tanácsok összetételének rendszeres módosításával befolyásolta a korrupciós ügyekben hozott döntéseket, írja az Agerpres.

A bírónő arról ír közleményében, az adatok nem támasztják alá azt, hogy visszaélések történnek az igazságszolgáltatásban, és a Recorder filmjében bemutatott jelenség hátterében valójában a parlament és az ügyészség mulasztásai vannak.

Arsenie szerint az elmúlt három évben a bukaresti ítélőtábla elé került korrupciós ügyek túlnyomó többsége, vagyis több mint 86 százaléka, már akkor elévült, amikor a bíróságra érkezett, és a fennmaradó esetekben az elévülési idő hamarosan lejárt volna. Ilyen körülmények között a bírói tanácsok összetétele nem befolyásolhatta az ítéleteket, mivel a törvény automatikusan az eljárás megszüntetését írta elő – érvelt a bírónő.

Ugyanakkor az ítélőtábla elnöke elismerte, hogy három ügyben a büntethetőség formálisan már a bírósági eljárás során elévült, és rámutatott: ezekben az esetekben az elévülési idő néhány napon vagy hónapon belül lejárt volna, így a bíróságnak nem volt reális mozgástere az ügyek érdemi elbírálására. Szerinte az ilyen rövid időtartamok kizárják mind a szándékos időhúzás, mind az intézményi mulasztás gyanúját.

Arsenie külön kitért a Hidroelectrica-ügyre is, amelyben Elena Udrea volt turisztikai miniszter és Dan Andronic újságíró ellen megszüntették az eljárást. Felidézte, hogy az ügy már öt hónappal az ítélőtáblához érkezése után elévült, miközben a bűncselekmények még 2011-ben történtek. Ebben az esetben – hangsúlyozta – az eljárás megszüntetése jogszabályi kötelezettség volt, nem pedig mérlegelés kérdése.

Az ítélőtábla elnöke szerint a kialakult helyzetért elsősorban a parlament és az ügyészségek felelősek. Úgy gondolja, az elévülések egyik fő oka az volt, hogy a jogalkotók éveken át nem igazították a büntető törvénykönyv egyik kulcsfontosságú rendelkezését az alkotmánybíróság döntéseihez. Emellett bírálta az ügyészségi nyomozások elhúzódását és a gyakran késedelmes vádemeléseket is. Ezek a problémák – tette hozzá – már a bírósági szakasz előtt kialakultak, és az ítélőtábla utólag nem tudta orvosolni ezeket.

Még december elején jelent meg Andreea Pocotilă és Mihai Voinea Foglyul ejtett igazságszolgáltatás című filmje, ami a romániai igazságszolgáltatást behálózó korrupcióról szól. Fő állítása az, hogy Romániában azért torpant meg a nagykorrupció elleni harc az utóbbi években, mert az igazságszolgáltatás két pillérét, az ügyészségeket és a bíróságokat a legfelsőbb bíróság jelenlegi elnöke, Lia Savonea köré épülő érdekcsoport tartja kézben a politikai elit támogatásával. Ezt a névvel vagy névtelenül megszólaló ügyészek és bírák nyilatkozataival, illetve a nagykorrupciós ügyek kezelésében felfedezett mintázatokkal támasztják alá. A film kontextusát és hatását ebben, illetve ebben a cikkünkben foglaltuk össze.

Óriási tüntetéslavinát indított el a Recorder filmje, de karácsony előtt a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács (CSM) is készített a bírák körében egy belső felmérést, amiben az igazságszolgáltatási rendszer problémáiról kérdezték őket. A felmérésben szerepeltek a Recorder dokumentumfilmjében feltárt visszaélések is, a kérdőívre válaszolók úgy gondolják, hogy a perekben ítélkező bírói tanácsok összetételének megváltoztatása nem tekinthető rendszerszintű problémának, mindössze egy válaszadó vélte úgy, hogy szándékos időhúzás volt a célja a bírócseréknek. A CSM bírói részlege ebből azt a következtetés vonta le, hogy a dokumentumfilmben feltárt esetek „elszigeteltek, nem általánosíthatók”.