Törvénybe iktatták, hogy természetvédelmi területeken is épülhetnek vízerőművek, a civilek az államfőhöz fordultak

A képviselőház szerdán elfogadott egy törvénytervezetet, ami lehetővé teszi, hogy megszüntessék azoknak a természetvédelmi területeknek a védettsége, amelyeken vízerőművek épülnek. Az intézkedés nyomán hét vízerőmű építési munkálatai kezdődhetnek újra, köztük például a hírhedt ratosnyai.

A szerdán elfogadott jogszabályjavaslat a természetvédelmi területek, a természetes élőhelyek, illetve a vadon élő növény- és állatvilág megőrzéséről szóló 2007-es kormányhatározatot egészíti ki úgy, hogy megszüntethető legyen azoknak a természetvédelmi területeknek a védettsége, amelyeken vízerőmű-beruházások voltak folyamatban. Az elfogadott javaslat szerint az érintett természetvédelmi területek határait a beruházó kérésétől számított 60 napon belül úgy kell módosítani, hogy a vízerőműrendszer és a létesítményhez vezető bekötőutak a természetvédelmi területen kívülre kerüljenek.

A szenátusban korábban elutasított tervezetet 262 támogató és 33 ellenszavazattal fogadta el a képviselőház. A javaslatot a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) képviselőin kívül mindenki megszavazta, többek között az RMDSZ 17 képviselője is.

Az Agerpres összefoglalója szerint az ülés utáni sajtótájékoztatóján az USR képviselője, Alexandru Dimitriu kifejtette, hogy a tervezet alkotmányellenes, és nem fog hozzájárulni a fogyasztók áramszámláinak csökkentéséhez. A politikus elmondta, hogy az USR támogatja a már elkezdett vízerőművek befejezését, ez azonban nem tehető meg alkotmányellenes vagy az uniós joggal ellentétes törvényekkel. Tájékoztatása szerint a párt támogatta volna a törvénymódosítást, ha egy függelékben rögzítik azt is, hogy pontosan melyek azok a természetvédelmi területek, amelyek védettsége megszüntethető. A jogszabály azonban általánosan úgy fogalmaz, hogy azok a területek tartoznak ide, amelyeken a Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT) által nemzeti jelentőségűnek nyilvánított beruházások valósulnak meg.

A képviselő felhívta a figyelmet arra, hogy a CSAT-nek nincs jogalkotói hatásköre. „Alkotmánybíróság így nagyon világosan ki fogja mondani, hogy ez a tervezet alkotmányellenes, mert a parlament nem bízhatja a CSAT-ra az alapvető alkotmányos hatáskörét, nevezetesen a törvényalkotást” – magyarázta Dimitriu.

Környezetvédelmi miniszter: A környezetvédelmi törvények nem a vízerőműveket akadályozzák

Az USR-s környezetvédelmi miniszter, Diana Buzoianu a Facebook-posztjában szégyennek nevezte, hogy a parlament elfogadott egy törvénytervezetet, amelyik lehetővé teszi bizonyos természetvédelmi területek védettségének megszüntetését. Úgy érvel, hogy a jogszabály következtében a következő generációk számára rendkívüli értékű erdőket fognak elpusztulni.

Buzoianu emlékeztetett arra, hogy a tervezetet a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) kezdeményezte. Az ellenzéki párt korábban egy egyszerű indítványt is benyújtott ellene, arra hivatkozva, hogy a környezetvédelmi minisztérium akadályozza a rendszerszerváltás előtt megkezdett vízerőművek befejezését. A miniszter úgy érvel, hogy a környezetvédelmi törvények nem általában a vízerőműveknek, hanem azoknak a létesítményeknek a megépítését akadályozzák, amelyek képtelenek lesznek energiát termelni, mert a romániai folyóknak már nincs megfelelő vízhozama.

„Ha egy projekt nem hatékony, akkor azt nem kell folytatni, még akkor sem, ha néhány ügyeskedő cég azt várja, hogy ezekből a projektekből tízmilliókat kapjon, és így kijusson a csődből” – írta a miniszter. Szerinte a politikum is részese volt az elmúlt évtizedekben a pusztító fakitermeléseknek, és ennek fényében nem meglepő, hogy a politikai többség mondta ki, „a környezeti hatástól függetlenül, ha néhány politikus úgy dönt, többé semmilyen törvény nem védi Románia erdeit”.

„Egyenként meg kell megvitatni, hogy melyik beruházás jó és melyik nem. Remélem, senki sem hiszi naivan azt, hogy az elmúlt 30 év összes vízerőmű-beruházása nagyszerű volt” – írta Buzoianu.

Az energiaügyi miniszter, Bogdan Ivan győzelemként ünnepelte a törvénymódosítást, azt állítva, hogy Románia fontos lépést tett energetikai függetlensége felé. Szerinte a módosítás révén hét stratégiai vízerőműnél újraindulnak a munkálatok, amelyek összesen 214 MW biztonságos energiát termelnek. A projektek között van többek között a ratosnyai vízerőmű, amely a miniszter 35,3 MW energiát termel majd, illetve

A Declic petíciót kezdeményezett, hogy az államfő támadja meg a törvényt az alkotmánybíróságon

A civilek közben petíciót kezdeményeztek, hogy Nicușor Dan államfő támadja meg az alkotmánybíróságon a most elfogadott javaslatot. Azzal érvelnek, hogy az ország legértékesebb nemzeti parkjai közül kettőt is véglegesen megcsonkítanak, elpuszítanának, ha ez életbe lép.

Szerintük a tervezet nem kevesebb, mint hat európai uniós irányelvet és három, Románia által ratifikált nemzetközi egyezményt sért. Kiemelik, az Európai Bizottság már 2021-ben figyelmeztette az országot, hogy a védett területek módosítása ilyen projektek érdekében nem megengedett, és kötelezettségszegési eljárást kockáztat vele az ország.

„A védett területeket csonkítanának meg vele, hogy régi, kommunista korszakból származó, technikailag elavult vízerőmű-projekteket fejezzenek be, amelyek Románia energiatermelésének kevesebb mint 1 százalékát adnák” – érveltek.

A Declic külön kiemel két vízerőművet, az egyik a ratosnyai, ahol korábban bírósági úton akadályozták 30 hektárnyi erdő kivágását a Kelemen-havasok Nemzeti Park területén, illetve az építési munkálatok felfüggesztését is elérték. A Maros megyében található ratosnyai vízerőmű Románia egyik legvitatottabb energetikai beruházása. Évtizedek óta húzódó beruházás 90 százalékban már elkészült, de a vízerőmű üzembe helyezése ellen többször is tiltakoztak a környezetvédő szervezetek. A Maros megyei környezetvédelmi ügynökség végül több mint három évtized után tavaly októberben környezetvédelmi engedélyt adott a ratosnyai vízerőmű üzembe helyezéséhez.

Az ellenzők leggyakoribb ellenérvei között van, hogy minimális – mindössze 0,081 százalékos – hozzájárulást nyújtana az országos áramtermeléshez, miközben súlyosan károsítana egyedülálló ökoszisztémákat, védett természeti területeket és Natura 2000-es élőhelyeket. Amellett, hogy a 120 méteres gát üzembe helyezésével tönkre tennék a Ratosnya patak és a környező hegyi patakok élővilágát, veszélyeztetve egy szigorúan védett halfaj, a dunai galóca túlélését. „Ez nem zöld energia, hanem sokkal inkább vörös, ha figyelembe vesszük, milyen mértékű természetpusztítással jár a megépítésük és a működésük” – nyilatkozta korábban a Transtelexnek Nagy András Attila halbiológus.

A Declic a Zsil-völgyében tervezett vízerőműveket is külön említi. A környezetvédők szerint a 2004-ben elkezdett vízerőmű-projekt befejezésének visszafordíthatatlan káros hatásai lennének a Zsil folyó élővilágára. A Hidroelectrica két vízerőmű és egy mikro-vízerőművel ellátott gát építését kezdeményezte a Zsil folyón, Gorj és Hunyad megye területén. A részben megvalósított projektet, amely a Zsil-völgye Nemzeti Parkot és egy Natura 2000-es védett területet is érinti. A projektben a folyóvizet több kilométer hosszú földalatti betonalagutakba vezetnék, amelyek nagy része már elkészült, átszelve a nemzeti parkot és a Natura 2000-es területet.