Iohannishoz fordultak a zöldek, hogy ne hagyja jóvá a Ceaușescu-rendszerben megkezdett vízerőművek befejezését

„Ez a természet elleni legnagyobb támadás a mai Európában” – kommentálta a kifogásolt törvényt Călin Dejeu biológus, a Védett Területek Világbizottságának (WCPA) tagja a Hotnewsnak. Rámutatott: a szóban forgó kilenc vízerőmű megépítése súlyosan károsítaná huszonhárom Natura 2000-es terület, két nemzeti park, egy natúrpark és egy Ramsari terület (nemzetközi jelentőségű vizes élőhely) élővilágát.

„Ezek nagyszabású, sőt megalomán projektek. Teljesen tönkreteszik a folyókat, ugyanakkor a hatásuk nem korlátozódik csak a folyók élővilágára. A Zsil völgyében például gyakorlatilag a szurdok összes ökoszisztémájára hatással lenne, hiszen ezek mindegyike a Zsil körül forog. Ha a folyó eltűnne, azt megéreznék a lejtők ökoszisztémái is. Ez egy nemzeti park teljes pusztulását jelentené, ami még a harmadik világban is elképzelhetetlen” – magyarázta Călin Dejeu.

A Zsil folyón megkezdett hatalmas erőműről és az ezzel kapcsolatos problémákról itt írtunk, a projekt azt jelentené, hogy a folyó vizét csövekbe terelnék, lényegében megfosztva az egész térséget a vízhez való hozzáféréstől. A másik, sokat vitatott létesítmény a Maroson épülő ratosnyai gát, ahol 30 éve kezdődtek el a munkálatok. Amellett, hogy a 120 méteres gáttal tönkre tennék a Ratosnya patak és befolyóinak élővilágát, a beruházás 130 hektárnyi erdő kiirtásával jár, három természetvédelmi terület találkozásánál. „Ez nem zöld energia, hanem sokkal inkább vörös, ha figyelembe vesszük, milyen mértékű természetpusztítással jár a megépítésük és a működésük” – nyilatkozta korábban Nagy András Attila halbiológus. Aki szerint a Maros felső folyásán épülő ratosnyai gát többek között az egyik emblematikus, szigorúan védett halfajunk, a dunai galóca túlélését veszélyezteti.

A 19 természetvédelmi szervezetet tömörítő Natura 2000 Koalíció ezért múlt héten egy nyílt levélben fordult az elnökhöz, melyben arra kérik Klaus Iohannist, hogy ne hirdesse ki a vonatkozó sürgősségi kormányrendeletet megerősítő törvényt, hanem küldje vissza a parlamentnek felülvizsgálatra. A jogszabály kezdeményezői az energiakrízisre hivatkoznak, azonban a Koalíció szerint ezek a létesítmények egyáltalán nem gazdaságosak. Az érvek között szerepelt azt is, hogy uniós pénzeket lehetne lehívni a beruházások finanszírozására, azonban az Európai Bizottság időközben kivette ezeket az építményeket a REPowerEU programból támogatható létesítmények közül.

„Amikor világossá vált, hogy nem kaphatnak támogatást, az lett volna természetes, ha a politikusok elálltak volna ettől a rendelettől” – magyarázta Dejeu. „Csak az fektet be ilyesmibe, aki a közpénzekből gúnyt űz. Abból a 75 millió euróból, amit a Zsil-völgyében terveznek elkölteni, modern, fenntartható termelőegységeket lehetne építeni, amelyek összehasonlíthatatlanul több áramot termelnének, hamarabb elkészülnének, így sokkal gazdaságosabbak lennék” – tette hozzá a szakértő.