A civilek új közvitát követelnek a Zsil-völgyi vízerőművek ügyében

Visszafordíthatatlan káros hatása lenne a Zsil folyó élővilágára a 2004-ben elkezdett vízerőmű-projekt befejezésének, hívta fel a figyelmet a környezetvédelmi minisztériumhoz címzett nyílt levelében 29 civil szervezet. Szerintük a beruházás környezeti hatástanulmánya sántít, a róla szervezett közviták pedig egyoldalúak voltak, ezért azok megismétlését követelik, írja az Europa Liberă.

November elején több közvitát is szerveztek a Hidroelectrica megrendelésére készült környezeti hatástanulmányról, amely az utolsó lépés a környezetvédelmi engedély megszerzéséhez és ahhoz, hogy folytatni lehessen a vállalat szerint már 85 százalékban kivitelezett projektet.

Közel 30 helyi és országos civil szervezet, többek között az Agent Green, a Declic, a Greenpeace és a Natura 2000 Föderáció írta alá azt a nyílt levelet, amelyben azt írják, ezeken a közvitákon nem hagyták szóhoz jutni a projekt kritikusait, és azt követelik a környezetvédelmi minisztériumtól, hogy biztosítsa a részrehajlástól mentes közviták megszervezését, valamint keressen alternatív megoldást a projektre a környezet védelme érdekében.

A civilek álláspontja szerint a Zsil hozama az utóbbi évtizedekben eleve nem elég nagy ahhoz, hogy a tervezett beruházás megtérüljön, másrészt a vízerőművek olyan szigorúan védett állatok élőhelyét tenné tönkre, mint például a vidra.

A befektető megrendelésére készült környezeti hatástanulmány szerint a megfelelő megelőző intézkedések – például hallépcsők kialakítása – mellett a beruházás várható környezetre gyakorolt hatása elhanyagolható lesz. A környezetvédő szervezetek szerint azonban a tanulmány csak a még hátralévő munkálatok hatását vizsgálja, a már elvégzett munkálatokét nem, és egyértelműen a befektető érdekeit szolgálja.

A Hidroelectrica állami vállalat 2004-ben kezdeményezte két vízerőmű és egy mikro-vízerőművel ellátott gát építését a Zsil folyón, Gorj és Hunyad megye területén. A részben megvalósított projektet, amely a Zsil-völgye Nemzeti Parkot és egy Natura 2000-es védett területet is érinti, a Hidroelectrica szeretné befejezni, újabb 75 millió euró befektetésével, ebben pedig támogatásra talált a kormánynál.

A bukaresti fellebbviteli bíróság ugyanis 2017-ben semmissé nyilvánította a 2012-es és 2016-os építési engedélyeket, mert ezeket környezeti hatástanulmány elvégzése nélkül adták ki. A kormány 2022-ben azonban egy sürgősségi rendelettel közérdekű befektetéssé nyilvánította a Zsil folyó energetikai kiaknázását, amivel felmentette a projektet bizonyos törvényes előírások alól. A környezetvédelmi minisztérium ugyanakkor környezeti hatástanulmány elkészítésére kötelezte a Hidroelectricát, de csak a munkálatok még hátralévő részére, emlékeztet az Europa Liberă. A 2022-es

A projekt egyrészt figyelmen kívül hagy egy jogerős bírósági határozatot, másrészt pedig visszafordíthatatlan káros hatással lenne a Zsil-völgye Nemzeti Park területére, idézi a lap Călin Dejeu biológust, közgazdászt, a Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) védett területeket felügyelő szervének (WCPA) tagját. Dejeu szerint több elemzés, többek között a Zsil-völgye Nemzeti Park létrehozásakor, 2005-ben a kormány által is jóváhagyott tanulmány is hangsúlyozza, hogy a területen nem lehet vízerőműveket építeni. A szakember szerint a beruházás nem is lenne kifizetődő. „Abból a 75 millió euróból, amit a Zsil-völgyében terveznek elkölteni, modern, fenntartható termelőegységeket lehetne építeni, amelyek összehasonlíthatatlanul több áramot termelnének, hamarabb elkészülnének, így sokkal gazdaságosabbak lennék” – mondta Dejeu korábban a Hotnewsnak.

A Hidroelectrica áprilisi közleménye szerint a beruházás nyomán évente 259 gigawattóra elektromos energiát lehetne előállítani, ami több mint 85 ezer háztartás igényeit fedezné és évente több mint 200 000 tonnával csökkentené a melegházhatású gázkibocsátás mennyiségét. A Hunyad megyei Livezeni-nél egy víztározó és egy mikrovízerőművel ellátott gátat, Dumitránál és a Gorj megyei Bumbești-Jiunál pedig egy-egy vízerőművet építenének. A folyóvizet több kilométer hosszú földalatti betonalagutakba vezetnék, amelyek nagy része már elkészült, átszelve a nemzeti parkot és a Natura 2000-es területet.

A kormány az évtizedekkel ezelőtt elkezdett és időközben leállt hidroenergetikai projektek befejezése mellett tette le a garast. Október 30-i határozatával jóváhagyta a Livezeni-nál és Dumitránál tervezett vízerőművekhez szükséges kisajátítások tervezetét. Nemrég a ratosnyai vízerőmű is megkapta a környezetvédelmi engedélyt, szintén kiváltva a környezetvédő szervezetek felháborodását, mert tönkretenné a Ratosnya patak és a környező hegyi patakok élővilágát, illetve 130 hektárnyi erdő kiirtásával jár, három természetvédelmi terület találkozásánál.

Mircea Fechet környezetvédelmi miniszter az Europa Liberă kérdésére azt mondta, a Zsil-völgyi vízerőművel építkezési engedélyek bírósági érvénytelenítése nem jelenti azt, hogy az államnak örökre fel kellene hagynia ezekkel a beruházásokkal, amelyeket ő személy szerint hasznosnak tart, és az a véleménye, hogy a már nagy százalékban kivitelezett projekteket be kellene fejezni, mert félkész állapotban talán még nagyobb kárt okoznak a környezetnek, mintha használnák őket valamire.

A tárcavezető azt is cáfolta, hogy korlátozták volna a hozzászólásokat a Zsil-völgyi vízerőművek környezeti hatástanulmányáról szervezett vitákon.

2023 őszén a 19 természetvédelmi szervezetet tömörítő Natura 2000 Koalíció nyílt levélben kérte Klaus Iohannis államfőt, hogy ne hirdesse ki a vízerőműveket közérdekű befektetéssé nyilvánító 2022-es sürgősségi kormányrendeletet megerősítő törvényt, mert ezek a létesítmények nem gazdaságosak, ráadásul az az érv sem állja meg a helyét, hogy uniós pénzeket lehetne lehívni a beruházások finanszírozására, hiszen az Európai Bizottság időközben kivette ezeket az építményeket a REPowerEU programból támogatható létesítmények közül. Klaus Iohannis 2023 novemberében kihirdette a törvényt.