Az utcán randalírozó járványtagadótól az EP botránypolitikusáig: elveszítheti mentelmi jogát Diana Șoșoacă

Tizenegy bűncselekmény miatt indult büntetőeljárás Diana Șoșoacă, román EP-képviselő ellen, aki az elmúlt években nemcsak a közélet, de a botránykrónikák állandó szereplőjévé is vált. Az ügyészség az Európai Parlamenthez fordult a képviselő mentelmi jogának felfüggesztéséért.

A vádirat szerint Șoșoacă négy rendbeli jogtalan szabadságkorlátozást követett el, továbbá négy alkalommal terjesztette nyilvánosan a háborús bűnökért és népirtásért elítélt személyek kultuszát, és nyilvános szereplései során propagálta a fasiszta, legionárius, antiszemita és rasszista eszméket. Emellett egy rendbeli hivatalos személy elleni erőszakkal és egy rendbeli holokauszttagadással vagy relativizálással is vádolják.

Șoșoacă politikai üldöztetésnek nevezi a történteket, és azt állítja, hogy a vádemelés célja „a rendszer kritikusainak elhallgattatása”. Az ügyészség szerint viszont az eljárás nem politikai hátterű, hanem a törvény megsértésének következménye. A per várhatóan hónapokig elhúzódik, de már most nyilvánvaló, hogy az ügy kimenetele Diana Șoșoacă politikai jövőjét is kérdésessé teszi.

Mindez azonban egyáltalán nem tükröződött a politikus magatartásán, amikor megjelent a bukaresti Legfőbb Ügyészség épülete előtt. A jelenet inkább emlékeztetett egy választási kampányállomásra, mint büntetőeljárásra. Több tucat támogató várta a bejáratnál, virággal, zászlókkal és transzparensekkel. A tömeg éljenzett, amikor a politikus kiszállt az autóból, és rigmusokkal kísérte be az épületig.

A politikus pályafutásának fontosabb mérföldköveire visszapillantva egyértelmű, hogy abból élt és abból sikerült látványos eredményeket elérnie a választásokon, hogy csúcsra járatta a gyűlöletbeszédet és a rendszerellenes populista üzeneteket. Ha megnézzük az életrajzát, kiderül, hogy mindez, a tündöklés és a bukás kezdete, elképesztően gyorsan jött össze neki. A Covid-járvány idején vált ismertté, és alig öt évre rá már mentelmi jogának felfüggesztéséről tárgyalnak.

Európai parlamenti képviselői életrajza szerint Șoșoacă 1994-ben iratkozott be Bukarestben a Román-Amerikai Egyetem jogi karára, és 2000-ben lett ügyvéd. Néhány évvel később, 2008-ban mesteri fokozatot is szerzett üzleti jogból. Arról is megjelentek információk, hogy pályája elején dolgozott a román kereskedelmi minisztériumban tanácsadóként, és rövid ideig Kanadában élt, ahol az igazságügyi minisztériumban volt állása. Onnan – saját elmondása szerint – hazafias indíttatásból tért vissza, hogy segítse a román honfitársait. Ez a narratíva – a „visszatértem, hogy megmentselek benneteket” – azóta is végigkíséri politikai kommunikációját. Csakhogy a jogi pálya helyett egyre inkább a közéleti provokáció lett fő színtere: a 2020-as járvány idején lett egyre nagyobb a követőtábora, amikor járványtagadó és oltásellenes megnyilvánulásaival hamar felfutott. A maszkellenes tüntetésektől a Facebook-live-okban hirdetett összeesküvés-elméletekig minden lehetséges megnyilatkozási formát kihasznált, és hamar az egyik legismertebb román antivaxxerré vált.

A radikális retorika megteremte gyümölcseit, 2020-ban az AUR színeiben bejutott a román parlamentbe. Egy évre rá viszont már ki is zárták a frakcióból, annyira összement George Simionnal. Utána rendszeresen támadták egymást, és Șoșoacă ki is szakított egy elég nagy darabot az AUR-ból, amikor az S.O.S. Románia Párthoz csatlakozott, amelyet ugyan nem ő alapított, de rövid idő alatt teljesen maga alá gyűrte. Az egyébként is szélsőséges párt fő üzenete a nemzeti szuverenitás és a nyugati befolyás elleni ellenállás lett, Șoșoacă rendszeresen hirdette Románia kilépését az Európai Unióból, bevándorlásellenes és oroszbarát nézeteket terjesztett, sőt 2023-ban azt állította, hogy az Egyesült Államok mesterséges földrengéseket idézett elő Törökországban és Szíriában.

A botránypolitikus neve nemcsak a különböző extrém performanszok kapcsán vált folyamatosan témává, hanem ruszofil politikai hálózatokban való részvétele miatt is. A Szputnyik, a Kreml propagandacsatornája 2021-ben „az év román politikusának” nevezte. 2022-ben, az ukrajnai invázió idején találkozott az orosz nagykövettel, és a román semlegességet szorgalmazta. Egy évvel később törvényjavaslatot nyújtott be Ukrajna bizonyos területeinek Romániához csatolásáról, ami miatt az ukrán hatóságok három évre kitiltották az országból. Közben híveinek Telegram-csatornáin Putyint éltető és szélsőséges üzenetek terjedtek.

A nyilvánosság figyelmét 2021 decemberében különösen erősen felkeltette egy eset: Șoșoacă beleegyezett abba, hogy interjút adjon egy olasz újságírónőnek, Lucia Goraccinak, majd bezárta őt és stábját a lakásába, követelve, hogy töröljék a felvételeket. Az ügyet az olasz nagykövetség közbelépése zárta le. Egy évvel később, 2023-ban a parlamenti ülésen a Románia–Izrael barátsági nap alkalmából rendezett eseményen azt kiabálta, hogy éljen a Gárda, miközben Izraelt háborús bűnökkel vádolta a palesztin konfliktus kapcsán.

Ami a fasiszta jelképek használatát és a háborús bűnösök kultuszának az éltetését illeti, a szélsőséges politikus egy alkalmat sem hagyott ki, hogy Zelea-Codreanut, a Vasgárda vezetőjét ne éltesse. 2024 novemberében, például, a dél-romániai Plaviceni kolostorban tartott egy nagyszabású, vallásos keretbe ágyazott megemlékezést, ahol az ortodox papok füstölőt lengetve sorolták a „nemzeti hősök” nevét: Corneliu Zelea Codreanu, Ion Antonescu, Nicolae Ceaușescu. Șoșoacă népviseletben beszélt a tömeghez, miközben a hívei egy hatalmas, kereszt alakú kalácsot állítottak össze a kolostor udvarán. A politikus itt azt is elmondta, hogy Ceaușescu kivégzése „árulás volt a román nép részéről”, és hogy a mai vezetőknek „bátorságban és hazaszeretetben” kellene követniük őt.

Miután a 2024-es EP-választásokon sikerült bejutnia az uniós törvényhozó testületbe, már első európai parlamenti szereplésén rögtön feltűnést keltett. Az új ciklus nyitóülésén, amikor Ursula von der Leyen elmondta nyitóbeszédét, a román EP-képviselő kutyaszájkosarat tett az arcára tiltakozásképpen. Fekete szemeteszsákot is vitt be az ülésterembe, amelyet demonstratívan kiterített maga elé az asztalon, majd a mikrofonhoz hajolva azt kiabálta: „Ti ölitek meg a románokat!”, és hogy az Európai Unió a vakcinapolitikával embereket ölt meg. A házelnök többször figyelmeztette, de Șoșoacă tovább kiabált, miközben a zsákra mutatott, azt „a román nép halotti leplének” nevezve. A rendfenntartók végül a terem biztonságát felügyelő személyzet segítségével kivezették az ülésteremből. Távozás közben még keresztet vetett, és azt kiáltotta: „Isten legyen Romániával!” Az eset után több képviselő hivatalos panaszt tett, a román politikus pedig közölte: nem bánt meg semmit, mert „az igazságért kiabált, amit Európa már nem akar hallani.”

Néhány hónappal később, 2024 szeptemberében egy másik, majomhimlőről szóló vitán azt mondta: „Isten nincs beoltva, és Romániában 88 százaléka a lakosoknak szintén nincs.” A beszéd során az EU-t azzal vádolta, hogy „időseket gyilkolt Olaszországban”, a Covid-járványt pedig „kitalált plandémiának” nevezte. A mikrofonját a levezető elnök azonnal kikapcsolta.

Az EP-képviselői siker után indult volna az elnökválasztáson, az S.O.S. România jelöltjeként. A kampányát a „román szuverenitás visszaszerzése” jelszó köré építette, élesen EU- és NATO-ellenes retorikával. A közvélemény-kutatások szerint támogatottsága 8–11 százalék között mozgott, ami egy erősen polarizált mezőnyben figyelemre méltó eredmény lett volna.

A Román Alkotmánybíróság azonban kizárta a versenyből, arra hivatkozva, hogy korábbi nyilvános kijelentései – köztük antiszemita, oroszbarát és demokráciaellenes megnyilvánulások – sértik az alkotmányos rendet és veszélyeztetik az ország nemzetközi kötelezettségvállalásait. Șoșoacă a döntést „politikai merényletnek” nevezte, és kijelentette: „A rendszer fél tőlem, mert az igazságot mondom ki.”

A kizárás komoly vitát váltott ki: még egyes politikai ellenfelei is aggályosnak tartották, hogy egy bíróság politikai értékítélet alapján zár ki valakit a választásból. Șoșoacă viszont ügyesen használta ki a helyzetet – a rendszer áldozataként és mártírként mutatta be magát, amivel tovább erősítette saját tábora lojalitását.
Bár az elnökválasztáson végül nem indulhatott, a botrány még inkább megerősítette a pozícióját mint a román politikai fősodorral szembeni lázadás szimbóluma. A májusi választáson pedig nyilvánosan és demonstratív módon nem hivatalos jelöltek nevét írta fel a szavazólapra: Corneliu Zelea Codreanu, Nicolae Ceaușescu, Corneliu Vadim Tudor, valamint több történelmi alak nevét, mint Mihai Viteazul, Vlad Țepeș, Avram Iancu és Tudor Vladimirescu. Végül saját nevét és pártját is ráírta: „SOS România, Diana Iovanovici Șoșoacă.”

Șoșoacă következetesen rendszerellenes retorikát képvisel, ami egyszerre keveri a vallási nyelvezetet, a nacionalista mitológiát és az összeesküvés-elméleteket. Cristian Tudor Popescu újságíró szerint „a különbség közte és Călin Georgescu között az, hogy ő nem őrült – de mindketten ellenségei Románia érdekeinek.”

A hatása mégis kétségtelen: az elmúlt öt évben sikerült magához vonzania a dühös, bizalmatlan, elutasított választók egy részét. Miközben ellenségei szélsőséges populistának tartják, támogatói számára Diana Șoșoacă az egyetlen politikus, aki nyíltan szembeszáll „Brüsszellel, Amerikával és a román elit árulóival”.

A mostani vádemelés egy hosszú, ellentmondásos pályaszakasz újabb fejezete. Șoșoacă a közélet pereméről indult, de mára Európa egyik leglátványosabb szélsőjobboldali szereplője lett, olyan politikus, aki egyszerre használja a vallást, a sértettséget és a színházat politikai fegyverként.