G4Media: Diana Șoșoacă kizárása egy veszélyes lépés a román demokráciában

A G4Media véleménycikke részletesen elemzi Diana Șoșoacă kizárását a 2024-es romániai elnökválasztási versenyből, valamint ennek következményeit a politikai életre és a demokráciára nézve. A szerzők, Dan Tăpălagă és Cristian Pantazi szerint a Román Alkotmánybíróság (CCR) döntése precedens nélküli és veszélyes lépés, amely nemcsak az aktuális politikai erőviszonyokra van komoly hatással, hanem a demokratikus játékszabályokat is súlyosan megsérti.

A cikk hangsúlyozza, hogy a CCR ítélete, amely a hivatalos indoklás szerint Diana Șoșoacă alkotmányhoz és az államhoz való lojalitásának hiányára hivatkozik, valójában alaptalan és önkényes döntés. Nem nyilvánították ki, hogy Șoșoacă esetleges nemzetbiztonsági kockázatot jelentene, sem pedig a politikai kapcsolataival vagy oroszbarát tevékenységeivel kapcsolatos konkrét bizonyítékokat nem mutattak be. Ezzel szemben a döntést az Alkotmánybíróság olyan homályos érvekre alapozta, mint a politikai lojalitás, ami a szerzők szerint rendkívül veszélyes precedenst teremt.

A döntés politikai kontextusát vizsgálva a cikk felhívja a figyelmet arra, hogy a CCR öt bírája közül négyet a PSD, egyet pedig a PSD hű szövetségese, az RMDSZ nevezett ki. Ennek eredményeként az ellenzéki pártok, beleértve a PNL-t, az USR-t és az AUR-t is, élesen bírálták a döntést, azt állítva, hogy ez a PSD erőszakos beavatkozása a választási folyamatba. A döntés összhangban áll a PSD politikai érdekeivel, mivel így nagyobb esély van arra, hogy George Simion, az AUR vezetője, a második fordulóba kerüljön Marcel Ciolacuval, a PSD jelöltjével szemben. A szerzők szerint bármely másik ellenzéki jelölt, például Mircea Geoană vagy Elena Lasconi, potenciálisan egyesítheti a PSD-ellenes szavazókat, akik többségben vannak az országban.

A cikk továbbá azt is hangsúlyozza, hogy ez a döntés rendkívül káros a román demokráciára nézve. Șoșoacă kizárása úgy történt, hogy nem létezik semmilyen mechanizmus a CCR döntésének megkérdőjelezésére vagy fellebbezésére. Így öt politikailag kinevezett bíró döntése alapvetően befolyásolja az elnökválasztás kimenetelét anélkül, hogy a kizárt jelöltnek lehetősége lenne megvédeni magát. Ez egy olyan hatalmi visszaélés, amely súlyosan fenyegeti a demokrácia alapelveit, hiszen az ország jövője néhány politikailag elkötelezett döntéshozó kezébe került, akiknek döntései ellen nincs jogorvoslat.

A szerzők az eseményt a PSD hatalomgyakorlási módszereinek tükrében vizsgálják, emlékeztetve az olvasókat arra, hogy a párt korábbi hatalomgyakorlási gyakorlatai is hasonlóan antidemokratikus eszközöket alkalmaztak. A szerzők szerint ez a lépés felébresztette a román társadalmat, amely most egy újabb politikai kihívással szembesül. Bár a PSD-nek és Marcel Ciolacunak sikerült a döntéssel egy rövid távú politikai előnyt kovácsolnia, a hosszú távú következmények rendkívül károsak lehetnek a párt számára, hiszen a társadalom egyre inkább a demokrácia védelmében kezdett el szerveződni.

A cikk végezetül megkérdőjelezi, hogyan fognak reagálni a nemzetközi partnerek erre az antidemokratikus lépésre. A szerzők attól tartanak, hogy ha a Nyugat nem foglal állást ebben az ügyben, az csak bátorítani fogja a hasonló politikai lépéseket, amelyek tovább gyengítik a demokratikus intézményeket.