2026-ban OECD-taggá válhat Románia a szervezet főtitkára szerint. Miért fontos ez?

Ambíciózus, de megvalósítható tervnek nevezte a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) főtitkára, hogy Románia 2026-ban csatlakozzon a szervezethez. Az OECD-csatlakozással Románia már több mint 20 éve próbálkozik, ez a következő kiemelt stratégiai célja a 2025-ös schengeni csatlakozás után.

Mathias Cormann hétfői, bukaresti látogatása után azt mondta, bár a csatlakozás konkrét időpontja még nem ismert, Románia az utolsó szakaszba lépett. „Véleményem szerint 2026 márciusában kiértékeljük Románia gazdasági helyzetét, ami lényegében az utolsó technikai szakaszt jelenti. A 25 bizottság közül 15 pozitív értékelést adott ki, de további erőfeszítésekre van szükség” – idézte az OECD-főtitkárt az Agerpres.

Az értékelőbizottságok a jelenlegi 38 tagország szakértőiből állnak. Romániának még tíz területen kell megkapnia a pozitív értékelést, és ezek a bizottságok az év hátralévő részében, illetve 2026 elején ülnek össze.

Az egyik legigényesebb ezek közül a környezetvédelmi bizottság, emelte ki a Curs de Guvernare kérdésére Luca Niculescu külügyi államtitkár, a csatlakozási folyamat romániai koordinátora. Mint mondta, a környezetvédelem az a terület, ahol a legtöbb jogszabályt kellett elfogadni ahhoz, hogy Románia megfeleljen az OECD követelményeinek, szerinte fontos lépések történtek például a partvidék kezelésében, a hulladékgazdálkodásban, valamint a környezetvédelmi őrség és az erdőőrség megerősítésében.

Szintén kemény dió – és a környezetvédelemhez kapcsolódik – a kémiai és biotechnológiai termékek bizottsága, a statisztikákkal foglalkozó bizottság – az adatok, jelentések ugyanis az OECD tevékenységének alapját képezik, a pénzpiacokért felelős bizottság – ez értékeli például a Romániában sokat vitatott magánnyugdíj-kifizetéseket, illetve a nemzetközi üzleti tranzakciókban előforduló megvesztegetés elleni küzdelemmel foglalkozó munkacsoport, mondta még az államtitkár.

„Romániának sosem volt még ilyen pontos röntgenképe arról, hogy hogyan működik”

– mondta Luca Niculescu. A külügyi államtitkár arra hívta fel a figyelmet, hogy minden lezárt bizottsági értékelés egy nyilvános jelentést eredményez, amit a hatóságok később felhasználhatnak a közpolitikák javítására. A tagjelöltekről emellett kétévente gazdasági jelentés is készül.

Románia először 2004-ben kérte a felvételét a világ fejlett gazdaságait tömörítő szervezetbe, végül csak 2022-ben, még a Ciucă-kormány idején fogadták el a jelöltségét, akkor kezdődött el az a többéves folyamat, amely során összetett értékelési eljárásnak vetik alá az országot. Az utóbbi években gyakran emlegették is az éppen aktuális kormány tagjai az OECD-csatlakozást egyik-másik reformkísérlet indokaként, a Bolojan-kormány képviselői például ezzel támasztották alá az állami vállalatok átszervezésének vagy a magánnyugdíj-kifizetések módosításának fontosságát.

Az OECD nem pénzosztó szervezet – sőt, a csatlakozás kb. 5.8 millió euróba kerül Romániának, illetve rendszeresen hozzá kell majd járulnia a szervezet költségvetéséhez –, de a tagjaitól elvárja bizonyos standardok betartását, ami vonzóvá teszi a tagországokat a hitelezők és a befektetők szemében, ráadásul kiterjeszti a lehetséges befektetők körét Európa határain túlra.

Nicușor Dan államfő többször hangsúlyozta már Románia OECD-csatlakozásának fontosságát, Ilie Bolojan kormányfő pedig stratégiai célnak nevezte.

Hétfőn, a Mathias Cormann OECD-főtitkárral megszervezett találkozó után Nicușor Dan arról posztolt, hogy a csatlakozás azért stratégiai cél Románia számára, mert

• ez a legerősebb nemzetközi elismerése annak, hogy egy ország fejlett, és a csatlakozást általában jelentős gazdasági fejlődés követi
• versenyképessé teszi az országot a külföldi befektetők szemében
• az ország előnyösebb finanszírozási lehetőségekhez jut.

Ilie Bolojan szerint az OECD-tagság lehetővé teszi majd Romániának, hogy a közpolitikák minden területén bevezesse a bevált gyakorlatokat, együttműködjön a szervezet tagállamaival és partnereivel a közös problémák konkrét megoldásainak megtalálásában, hatékonyabban fejlődjön, és stabilitást biztosítson az állampolgárok és az üzleti környezet számára, idézte a kormányfőt az Agerpres. „Elkötelezettek vagyunk, és minden tőlünk telhetőt megteszünk annak érdekében, hogy Románia jövőre csatlakozhasson az OECD-hez” – mondta a kormányfő.

Az OECD 1961-ben alakult, elődje az Európai Gazdasági Együttműködési Szervezet (OEEC), amelyet Európa második világháború utáni újjáépítésére hoztak létre. Ehhez 18 nyugat-európai ország csatlakozott. Később az OECD más kontinensek irányába is nyitott, ma 38 tagja van Észak-Amerikától Dél-Amerikáig, Európától Ázsiáig és Ausztráliáig. További hét ország vesz részt jelenleg csatlakozási folyamatban: Argentina, Brazília, Bulgária, Horvátország, Indonézia, Peru és Thaiföld.

Az OECD-tagországok együttesen a globális termelés és kereskedelem mintegy 70 százalékát adják és globális közvetlen külföldi befektetések 90% ezekbe az országokba kerül.

Az szervezet különböző típusú jelentésekkel, elemzésekkel és kutatásokkal segíti a jó gyakorlatokon alapuló nemzetközi standardok kialakítását és a tagországok politikai döntéshozatalát. Az OECD végzi például a tanulók teljesítményét mérő PISA-felmérést, amelyen Románia, a magyarul tanuló diákokat is beleértve, eddig nem büszkélkedhetett túl kiemelkedő eredménnyel. Az oktatási rendszer helyzetét is folyamatosan felméri az OECD, a legutóbbi jelentés szerint Románia több szempontból sereghajtó volt a szervezet európai tagjai között.