Romániában tízből három tinédzser nem jár iskolába, és a diplomások aránya is a legalacsonyabb Európában

Románia az utolsó helyen áll az európai országok között a fejenként oktatásra költött összeg tekintetében, bár az óvodai szinten jelentősen nőtt a befektetés az utóbbi években. Az országban átlagon felüli a tanárok fizetése a más felsőfokú végzettséggel rendelkezőkhöz képest, eközben viszont az iskolai és egyetemi lemorzsolódás aránya nagyon magas, derül ki a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet Education at a Glance 2025 című, kedden közzétett jelentéséből, amelyben a szervezet tag- és partnerországainak oktatási helyzetét vizsgálták.

A jelentés kiemeli, hogy Romániában magas azoknak a 18 és 24 év közöttieknek az aránya, akik nem tanulnak és nem is dolgoznak: 22 százalék a 14 százalékos OECD-átlaghoz képest.

Az átlagnál jóval magasabb Romániában azoknak a kiskorúaknak az aránya, akik nem járnak iskolába. A kimutatás szerint a 6-14 éves korosztály 16 százaléka és a 15-19 éves korosztály 32 százaléka nem tanul, míg az OECD-átlag 2, illetve 16 százalék.

Ugyanakkor a befejezett felsőfokú tanulmányokkal rendelkező felnőttek aránya Romániában a legkisebbek között van, a vizsgált európai országok közül pedig ebben a tekintetben az utolsó helyen áll az ország. Miközben az OECD-átlag 42 százalék, Romániában csak a 25-64 év közöttiek 19 százalékának van felsőfokú végzettsége. Az átlagnál magasabb, 21 százalék azoknak az aránya, akik beiratkoznak egy egyetemi alapképzésre, majd abbahagyják. Az OECD-átlag ezen a területen 13 százalék.

A romániai tanulók ugyanakkor kevesebb időt töltenek az iskolában az OECD-átlagnál. Ez 2700 órát jelent az általános iskolában és 3335 órát középiskolában, ami összesen közel 1600 órával kevesebb a vizsgált országok átlagánál. Az általános iskola alatt a romániai tanulók ugyanakkor 3,1 héttel többet töltenek vakáción, mint más országbeli társaik az OECD-átlag szerint, évente 16,6 hetet a 13,5 hetes átlaghoz képest.

A relatív tanári fizetések magasak Romániában: az általános iskolai tanárok átlagosan 14 százalékkal többet keresnek, mint a felsőfokú végzettséggel rendelkező munkavállalók, míg az OECD-tagországokban az a jellemző, hogy az általános iskolai tanárok fizetése az utóbbiak átlagkereseténél 19 százalékkal kevesebb. A jelentés hozzáteszi, hogy az alapbér mellett a romániai tanárok kiegészítést kaphatnak, ha több órát vállalnak, ha mentorprogramokban vesznek részt vagy egyéb feladatokat teljesítenek, ezt azonban érintik a nemrég bevezetett megszorító intézkedések. Az elemzés jelzi is, hogy a tanárok bérének emelése kihívás lehet Románia számára, hiszen az oktatásra fordított pénz legnagyobb részét a bérköltségek teszik ki.

A diákokra költött összeg tekintetében egyébként Románia a 2000 dollártól 27 000 dollárig terjedő skála alsó felén helyezkedik el, az általános iskolától a középiskola utáni, de nem felsőoktatásnak minősülő szintig egy tanulóra 6069 dollárt költ. Egy másik mutató szerint Románia a GDP 2,5 százalékát költi oktatásra, míg az OECD-átlag a GDP 4,7 százaléka.

A 2022-es adatok szerint az európai uniós tagállamok közül Románia költi a legkevesebbet oktatásra, de nagyjából egy szinten áll Görögországgal, Magyarországgal és Bulgáriával.

A jelentés kiemeli, hogy az óvodai szinten befektetett pénz 2015 és 2022 között jelentősen, 36,7 százalékkal nőtt Romániában, annak ellenére, hogy a beíratott gyermekek száma 2,9 százalékkal csökkent. Így a gyermekekre fejenként fordított összeg 40,8 százalékkal nőtt, miközben az OECD szintjén átlagosan 24 százalékkal.

A jelentés kiemeli, hogy több ország tanárhiánnyal küzd, amit a betöltetlen tanári állások vagy a tanügyben alkalmazott szakképzetlen munkaerő aránya is jelez. Abban a 14 országban, ahol rendelkezésre álltak ezek az adatok, átlag 1,6 százalékban betöltetlenek a tanári állások és a tanárok 4,9 százaléka szakképzetlen. Romániában a tanári állások 1,9 százaléka betöltetlen és 2 százalék a szakképzetlen tanárok aránya. Az OECD-jelentés azonban arra figyelmeztet, hogy a tanárok toborzási folyamata országonként változhat, ezért az adatok összehasonlításánál óvatosan kell eljárni. Sok országban támogatják a karrierváltók tanárrá képzését, ami megoldás lehet a tanárhiányra, ezzel szemben Románia nem kínál speciális útvonalat a második karriert kezdő tanárok számára.

Daniel David tanügyminiszter kedden a jelentés fontosságát hangsúlyozta, de azt is megjegyezte, hogy Románia pénzügyi válságban van, és ilyen esetben nem mindig lehet az OECD legjobb gyakorlatait alkalmazni. „Ha felelős miniszter vagy felelős döntéshozó vagy, akkor nagyon fontos, hogy az általad hozott intézkedések összhangban legyenek az OECD vagy az európai referenciaértékekkel, hogy ha az ország egyszer beépült ezekbe az intézményekbe, akkor kommunikálhasson, adatokat, ötleteket és gyakorlatokat cserélhessen más országokkal” – tette hozzá Daniel David a News.ro szerint.

Ilie Bolojan kormányfő a tanárok tiltakozására reagálva egy hétfői interjúban elismerte, hogy a tanárok fizetése nem kielégítő, de Románia ennyit engedhet meg magának jelenleg. Hozzátette, hogy majd 2026 végén, amikor véget ér a közalkalmazottak bérkorlátozása, „komolyan fontolóra lehetne venni” a tanári fizetések emelését.