Ami nem hangzott el Tusványoson, Kelemen Hunor kimondta: a szuverenista internacionálé kedvéért dicsérte Orbán Simiont

970

Tusványoson sokan azt várták, hogy Orbán Viktor végre tisztázza a májusi, George Simion melletti kijelentésének hátterét. Ehelyett a magyar miniszterelnök hallgatott, és a magyarázkodás másokra maradt. A Transtelex most azért tekinti át újra a Simion-ügy teljes történetét, mert Kelemen Hunor egy podcastinterjúban először mondta ki nyilvánosan, hogy Orbán nemzetközi szélsőjobboldali szövetségeseinek tett gesztust Simion dicséretével. A KözBeszéd podcastban elhangzottak megerősítik a korábbi sajtóértesüléseket, és végleg tisztázzák: a Tihanyban elhangzott mondat nem elszólás volt, hanem tudatos politikai lépés – amelyért az RMDSZ kényszerült vállalni a kármentés szerepét.

Tusványos egyik leginkább várt témája idén az volt, hogy ki és hogyan reagál majd Orbán Viktor tihanyi beszédére, amelyben George Simiont „keresztény és szuverenista” politikusként méltatta – épp a romániai elnökválasztás második fordulója előtt. A kérdés az volt: szót ejt-e erről maga a miniszterelnök, és hogyan értelmezi a helyzetet a Fidesz és az RMDSZ vezetése.

Végül Orbán Viktor egyetlen szóval sem említette Simion nevét a tusványosi beszédében. Ehelyett két különböző panelbeszélgetésen került elő a téma: az RMDSZ elnöke, Kelemen Hunor és Semjén Zsolt közös fellépésén, ahol igyekeztek megnyugtatni a hallgatóságot, valamint egy másik beszélgetésben, ahol a Pesti Srácok főszerkesztője, Huth Gergely kérdésére Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője azt mondta: ők már elégszer elítélték Simiont, így nem látja értelmét újra elővenni a témát.

Ennek ellenére kezd tisztábban összeállni a kép arról, mi is állt valójában a Simion melletti kijelentés hátterében. Miközben Tusványoson a Fidesz és az RMDSZ képviselői igyekeztek relativizálni az ügy súlyát, Kelemen Hunor egy podcastinterjúban már nyíltan beszélt arról, hogy nemzetközi nyomás – főként Meloni, Abascal és a lengyel PiS köreinek támogatása – állhatott Orbán gesztusának hátterében. A cél: a nemzetközi szuverenista blokk bővítése, akár az erdélyi magyar választók bizalmának rovására is.

„Hiba volt, de a barátok megbocsátják egymás tévedéseit”

Kelemen Hunor és Semjén Zsolt egyaránt azt hangsúlyozták, hogy a történet „24 óra alatt a helyére került”, és nincs törés sem a Fidesz és az RMDSZ, sem Orbán Viktor és az erdélyi magyarok között. A népszerűsége Orbánnak változatlan – állította Kelemen, két, SoDiSo Research által végzett, de nyilvánosan nem publikált közvélemény-kutatásra hivatkozva. Szerinte „Orbán Viktor azt az értékrendet képviseli, amit az erdélyi magyarság fontosnak tart.”

Semjén még egyértelműbb volt: „egy mondat nem írhatja felül egy élet munkáját” – utalva a kettős állampolgárságra, a határon túli támogatási rendszerre és Orbán nemzetpolitikájára. Ugyanakkor elismerte: „ha bármi történik Erdélyben, az nem történhet meg az RMDSZ egyeztetése nélkül – először, másodszor és harmadszor.”

A valódi magyarázat: a nemzetközi szélsőjobb nyomása

A tusványosi beszélgetés után egy nappal jött ki a KözBeszéd podcast, amiben Kelemen sokkal több részletet elárult arról, hogy mi volt a tihanyi beszéd hátterében, mint tette ezt a panelbeszélgetés hallgatósága előtt.

A podcast tulajdonosa és arca, Kurucz Dániel a Fidesz ifjúsági szervezetéből (Fidelitas) ismert kommunikátor, korábban a Fidelitas budapesti elnöke, majd a Miniszterelnökség kommunikációs apparátusának tagja volt. A KözTér (és azon belül a KözBeszéd) létrehozásával egy olyan, formailag független, de politikailag egyoldalúan keretezett videós platformot hozott létre, amelyet a sajtóban gyakran a NER ellen-Partizánjaként jellemeznek. A műsorban rendszeresen szerepelnek kormánypárti politikusok, MCC-s és közmédiás szereplők, a meghívott vendégek kiválasztása és a műsor struktúrája pedig jól illeszkedik a Fidesz-kompatibilis közbeszédformálás céljaihoz. Bár a csatorna hivatalosan függetlenként pozicionálja magát, több médiabeszámoló szerint közvetett kormányzati hátszéllel és kapcsolati tőkével működik, különösen a fiatalabb, online elérhető közönség megszólítását célozva.

Az RMDSZ-elnök először itt mondta ki nyilvánosan, amit forrásokra hivatkozva írt meg júniusban a Válasz Online: Orbán Viktor nemzetközi nyomásnak engedve tette meg Simion felé azt a bizonyos gesztust.

„Meloniék részéről érthető a Simion-támogatás, hiszen hatalmas román diaszpóra él Olaszországban. A spanyol Vox esetében is ugyanez a helyzet. A lengyeleket kevésbé értem, de már 2022–23-ban látszott, hogy a PiS politikusai nagyon gyakran látogatják Simionékat Bukarestben. Innen jött a nyomás, és valószínűleg Orbán Viktor gesztust akart tenni irányukba” – mondta Kelemen.

Ezzel megerősítette a Válasz Online júniusi értesüléseit, miszerint a magyar kormányfő nemzetközi szélsőjobboldali szövetségépítés céljából választotta a „Simion-nyitást”. Az AUR vezetőjének támogatása beleillett volna abba az antieurópai, jobboldali blokkba, amelyet Orbán a Meloni–Abascal–Trump-közeli körökkel épít – még akkor is, ha ez szembement az erdélyi magyar közösség érdekeivel.

Kelemen Hunor szerint Orbán Viktor vagy rosszul mérte fel a helyzetet, vagy tudatos kármentést készített elő arra az esetre, ha Simion nyerné a választást. Az RMDSZ-elnök ezzel elismerte, hogy a magyar kormány nem hallgatta meg időben az RMDSZ figyelmeztetéseit.

„Mi már korábban beszéltünk Simionról, amikor ott volt a kérdés az EP-választások után, hogy ki hova ül be, melyik politikai családba. És nekem már akkor is az volt a véleményem Simionról, hogy ő egy politikai szélhámos, egy álkeresztény, álszuveranista, és soha nem lesz partnere a magyaroknak és Magyarországnak” – számolt be az előzményekről is az RMDSZ elnöke.

A tihanyi beszéd másnapján aztán telefonon beszélt Orbán Viktorral, és mindketten egyértelműsítették: a magyar kormány a jövőben is az RMDSZ álláspontját tekinti irányadónak. Ez volt az a mondat, amit Orbán a közleményében meg is ismételt, és azóta a fideszes politikusok folyamatosan ismételgetnek.

Az adást szemlézte az Index is, azonban a legfontosabb állítást – miszerint Orbán Viktor a nemzetközi szuverenista szövetség kedvéért méltatta Simiont – nem emelték ki. Bár a cikk utal arra, hogy Kelemen Hunor a tihanyi beszédről is beszélt, a hangsúlyt arra a mondatára helyezték, miszerint Orbán népszerűsége nem csökkent Erdélyben. A valódi újdonságot – a külpolitikai kontextust és a „gesztuspolitika” elismerését – a szemle nem tartalmazza.

Antal Árpád: Jót tett a tihanyi beszéd az RMDSZ-nek

Az ügy utóéletéről a Transtelexnek adott interjúban Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere beszélt a legtisztábban. Szerinte a Simion-ügy „valójában jót tett az RMDSZ-nek”, mert a szervezet megmutatta: nem Budapest diktál. „Ez most egy olyan pillanat volt, amikor Bukarest is láthatta, hogy az RMDSZ a saját útját járja” – fogalmazott.

Antal szerint a magyarországi politikai vezetés nemcsak tévesen mérte fel az erdélyi helyzetet, hanem nem vette figyelembe azokat a finom jeleket sem, amelyek a Fideszhez közeli sajtóból már előre jelezték a szándékot. Ő maga – elmondása szerint – többször is jelezte Semjén Zsoltnak: a Simion-melletti gesztus „számunkra teljesen elfogadhatatlan”.

Vége a rózsaszín ködöknek?

A közönség, amely Tusványoson várta Orbán bocsánatkérését vagy legalább visszautalását a nyilatkozatra, csalódott lehet. A felháborodást nem tematizálta senki – a konfliktuskezelés zárt ajtók mögött, pártközi csatornákon történt meg, a nyilvánosság csak a kész megoldást kapta meg. Egy nap alatt.

Orbán hallgatása azonban nem semleges gesztus. Míg Simion a nyilatkozatból kampányt épített és magyar nyelvű szórólapokon használta fel a kormányfő arcképét, a Fidesz nem határolódott el. A KözBeszéd-podcast kijelentései így különösen fontosak, hiszen Kelemen Hunor végre néven nevezte a háttérben zajló folyamatokat. Amit eddig csak feltételezni lehetett, most egy kormánypárti szövetséges vetett fel nyilvánosan: Orbán Viktor a nemzetközi jobboldali szövetségépítés érdekében mondta, amit mondott – és ezzel látványosan előbbre sorolta saját geopolitikai pozícióját az erdélyi magyarság érdekeinél. Az, hogy külső nyomásra cselekedett-e, nem tudhatjuk biztosan, amíg ő maga nem beszél erről – de az biztos, hogy nem állt ellen a Meloni-féle, Vox-os és lengyel szövetségesek elvárásainak. A történtek alapján úgy tűnik, a „szuverén internacionálé” bővítése fontosabb volt számára, mint az RMDSZ álláspontja vagy az erdélyi magyar közösség lojalitása.

A tihanyi nyilatkozat történetének kronológiája

📅 2024., az EP-választások után

Az európai parlamenti választások után az RMDSZ figyelmezteti a magyar kormány döntéshozóit: George Simion politikailag megbízhatatlan, nem lehet stratégiai partner. Ezt Kelemen Hunor idézi fel utólag, a 2025 júliusi KözBeszéd podcastban.

📅 2025 tavasza

Az RMDSZ észleli, hogy a magyarországi kormányközeli sajtóban egyre több pozitív cikk jelenik meg Simionról. Az RMDSZ politikusai – köztük Antal Árpád – többször jeleznek erről Semjén Zsoltnak, és más háttércsatornákon is eljuttatják a figyelmeztetést a magyar kormányhoz.

📅 2025. május 9.

Orbán Viktor Tihanyban kijelenti: „George Simion keresztény és szuverenista politikus, akivel lehet beszélni” – ezzel gyakorlatilag beleszól a román elnökválasztási kampány második fordulójába, és nyílt gesztust tesz Simion felé, akit addig következetesen elutasított.

📅 2025. május 9. este

A nyilatkozat után az RMDSZ szóvivője először mentegeti Orbán kijelentését, azt állítva, hogy nincs ebben semmi különös.

📅 2025. május 10.

A helyzet gyorsan változik: Antal Árpád beszél Semjén Zsolttal, majd Kelemen Hunor is egyeztet Orbán Viktorral. A nap végére közös állásfoglalás születik, amelyben Orbán már azt mondja, hogy továbbra is az RMDSZ álláspontját tekinti irányadónak a romániai magyarok ügyében. A nyilatkozatot az RMDSZ és Orbán is közzéteszi.

📅 2025. május 11–17.

  • Megkezdődik Orbán kijelentésének „kimosdatása”: Kövér László, Tőkés László, Szijjártó Péter nyilatkoznak, relativizálva a beszéd jelentőségét.
  • Az AUR kampányanyagokon Orbán fotóját használja fel – Orbán nem határolódik el.

📅 2025. május 18.

Lefut az elnökválasztás második fordulója: Nicușor Dan nyer, Simion vereséget szenved. A tihanyi nyilatkozat témája látszólag lekerül a napirendről.

A Válasz Online megírja, hogy a döntés hátterében több nemzetközi nyomás és stratégiai szövetségépítés állt. Orbán nemzetközi nyomásra, Giorgia Meloni (Olaszország), Santiago Abascal (Vox, Spanyolország), a lengyel PiS és Trump-közeli amerikai körök hatására tette a Simion-melletti gesztust. Az új „szuveranista internacionálé” részévé kívánta tenni az AUR-t.

📅 2025. június 17.

Az RMDSZ bemutat egy közvélemény-kutatást, amely szerint Orbán továbbra is népszerű Erdélyben – bár a kutatás csak félig készült el a tihanyi nyilatkozat után, ezt Kelemen Hunor maga is elismeri a KözBeszéd podcastban.

📅 2025. július 24. – Tusványos

A várakozások ellenére Orbán Viktor nem tér ki a Tihanyban elmondott kijelentésére. Helyette Kelemen Hunor és Semjén Zsolt beszélnek róla, relativizálják a súlyát, és baráti félreértésként állítják be. Semjén szerint „egy mondat” nem állhat szemben „egy élet munkájával”.

📅 2025. július 25.

Megjelenik a KözBeszéd podcast #80. adása, amelyben Kelemen Hunor először mondja ki nyilvánosan:

  • a nemzetközi szélsőjobb kérte meg Orbánt,
  • a nyilatkozat gesztus volt Meloniék és más szövetségesek felé,
  • és hogy az RMDSZ már jóval korábban jelezte: Simion megbízhatatlan és veszélyes.

Állj ki a szabad sajtóért!

A Transtelex az olvasókból él. És csak az olvasók által élhet túl. Az elmúlt három év bizonyította, hogy van rá igény. Most abban segítsetek, hogy legyen hozzá jövő is. Mert ha nincs szabad sajtó, nem lesz, aki kérdezzen. És ha nem lesz, aki kérdezzen, előbb-utóbb csend lesz, holott tudjuk, a hallgatás nem opció.

Támogatom!
Kövess minket Facebookon is!