Ami nem hangzott el Tusványoson, Kelemen Hunor kimondta: a szuverenista internacionálé kedvéért dicsérte Orbán Simiont

1723

Tusványoson sokan azt várták, hogy Orbán Viktor végre tisztázza a májusi, George Simion melletti kijelentésének hátterét. Ehelyett a magyar miniszterelnök hallgatott, és a magyarázkodás másokra maradt. A Transtelex most azért tekinti át újra a Simion-ügy teljes történetét, mert Kelemen Hunor egy podcastinterjúban először mondta ki nyilvánosan, hogy Orbán nemzetközi szélsőjobboldali szövetségeseinek tett gesztust Simion dicséretével. A KözBeszéd podcastban elhangzottak megerősítik a korábbi sajtóértesüléseket, és végleg tisztázzák: a Tihanyban elhangzott mondat nem elszólás volt, hanem tudatos politikai lépés – amelyért az RMDSZ kényszerült vállalni a kármentés szerepét.

Tusványos egyik leginkább várt témája idén az volt, hogy ki és hogyan reagál majd Orbán Viktor tihanyi beszédére, amelyben George Simiont „keresztény és szuverenista” politikusként méltatta – épp a romániai elnökválasztás második fordulója előtt. A kérdés az volt: szót ejt-e erről maga a miniszterelnök, és hogyan értelmezi a helyzetet a Fidesz és az RMDSZ vezetése.

Végül Orbán Viktor egyetlen szóval sem említette Simion nevét a tusványosi beszédében. Ehelyett két különböző panelbeszélgetésen került elő a téma: az RMDSZ elnöke, Kelemen Hunor és Semjén Zsolt közös fellépésén, ahol igyekeztek megnyugtatni a hallgatóságot, valamint egy másik beszélgetésben, ahol a Pesti Srácok főszerkesztője, Huth Gergely kérdésére Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője azt mondta: ők már elégszer elítélték Simiont, így nem látja értelmét újra elővenni a témát.

Ennek ellenére kezd tisztábban összeállni a kép arról, mi is állt valójában a Simion melletti kijelentés hátterében. Miközben Tusványoson a Fidesz és az RMDSZ képviselői igyekeztek relativizálni az ügy súlyát, Kelemen Hunor egy podcastinterjúban már nyíltan beszélt arról, hogy nemzetközi nyomás – főként Meloni, Abascal és a lengyel PiS köreinek támogatása – állhatott Orbán gesztusának hátterében. A cél: a nemzetközi szuverenista blokk bővítése, akár az erdélyi magyar választók bizalmának rovására is.

„Hiba volt, de a barátok megbocsátják egymás tévedéseit”

Kelemen Hunor és Semjén Zsolt egyaránt azt hangsúlyozták, hogy a történet „24 óra alatt a helyére került”, és nincs törés sem a Fidesz és az RMDSZ, sem Orbán Viktor és az erdélyi magyarok között. A népszerűsége Orbánnak változatlan – állította Kelemen, két, SoDiSo Research által végzett, de nyilvánosan nem publikált közvélemény-kutatásra hivatkozva. Szerinte „Orbán Viktor azt az értékrendet képviseli, amit az erdélyi magyarság fontosnak tart.”

Semjén még egyértelműbb volt: „egy mondat nem írhatja felül egy élet munkáját” – utalva a kettős állampolgárságra, a határon túli támogatási rendszerre és Orbán nemzetpolitikájára. Ugyanakkor elismerte: „ha bármi történik Erdélyben, az nem történhet meg az RMDSZ egyeztetése nélkül – először, másodszor és harmadszor.”

A valódi magyarázat: a nemzetközi szélsőjobb nyomása

A tusványosi beszélgetés után egy nappal jött ki a KözBeszéd podcast, amiben Kelemen sokkal több részletet elárult arról, hogy mi volt a tihanyi beszéd hátterében, mint tette ezt a panelbeszélgetés hallgatósága előtt.

A podcast tulajdonosa és arca, Kurucz Dániel a Fidesz ifjúsági szervezetéből (Fidelitas) ismert kommunikátor, korábban a Fidelitas budapesti elnöke, majd a Miniszterelnökség kommunikációs apparátusának tagja volt. A KözTér (és azon belül a KözBeszéd) létrehozásával egy olyan, formailag független, de politikailag egyoldalúan keretezett videós platformot hozott létre, amelyet a sajtóban gyakran a NER ellen-Partizánjaként jellemeznek. A műsorban rendszeresen szerepelnek kormánypárti politikusok, MCC-s és közmédiás szereplők, a meghívott vendégek kiválasztása és a műsor struktúrája pedig jól illeszkedik a Fidesz-kompatibilis közbeszédformálás céljaihoz. Bár a csatorna hivatalosan függetlenként pozicionálja magát, több médiabeszámoló szerint közvetett kormányzati hátszéllel és kapcsolati tőkével működik, különösen a fiatalabb, online elérhető közönség megszólítását célozva.

Az RMDSZ-elnök először itt mondta ki nyilvánosan, amit forrásokra hivatkozva írt meg júniusban a Válasz Online: Orbán Viktor nemzetközi nyomásnak engedve tette meg Simion felé azt a bizonyos gesztust.

„Meloniék részéről érthető a Simion-támogatás, hiszen hatalmas román diaszpóra él Olaszországban. A spanyol Vox esetében is ugyanez a helyzet. A lengyeleket kevésbé értem, de már 2022–23-ban látszott, hogy a PiS politikusai nagyon gyakran látogatják Simionékat Bukarestben. Innen jött a nyomás, és valószínűleg Orbán Viktor gesztust akart tenni irányukba” – mondta Kelemen.

Ezzel megerősítette a Válasz Online júniusi értesüléseit, miszerint a magyar kormányfő nemzetközi szélsőjobboldali szövetségépítés céljából választotta a „Simion-nyitást”. Az AUR vezetőjének támogatása beleillett volna abba az antieurópai, jobboldali blokkba, amelyet Orbán a Meloni–Abascal–Trump-közeli körökkel épít – még akkor is, ha ez szembement az erdélyi magyar közösség érdekeivel.

Kelemen Hunor szerint Orbán Viktor vagy rosszul mérte fel a helyzetet, vagy tudatos kármentést készített elő arra az esetre, ha Simion nyerné a választást. Az RMDSZ-elnök ezzel elismerte, hogy a magyar kormány nem hallgatta meg időben az RMDSZ figyelmeztetéseit.

„Mi már korábban beszéltünk Simionról, amikor ott volt a kérdés az EP-választások után, hogy ki hova ül be, melyik politikai családba. És nekem már akkor is az volt a véleményem Simionról, hogy ő egy politikai szélhámos, egy álkeresztény, álszuveranista, és soha nem lesz partnere a magyaroknak és Magyarországnak” – számolt be az előzményekről is az RMDSZ elnöke.

A tihanyi beszéd másnapján aztán telefonon beszélt Orbán Viktorral, és mindketten egyértelműsítették: a magyar kormány a jövőben is az RMDSZ álláspontját tekinti irányadónak. Ez volt az a mondat, amit Orbán a közleményében meg is ismételt, és azóta a fideszes politikusok folyamatosan ismételgetnek.

Az adást szemlézte az Index is, azonban a legfontosabb állítást – miszerint Orbán Viktor a nemzetközi szuverenista szövetség kedvéért méltatta Simiont – nem emelték ki. Bár a cikk utal arra, hogy Kelemen Hunor a tihanyi beszédről is beszélt, a hangsúlyt arra a mondatára helyezték, miszerint Orbán népszerűsége nem csökkent Erdélyben. A valódi újdonságot – a külpolitikai kontextust és a „gesztuspolitika” elismerését – a szemle nem tartalmazza.

Antal Árpád: Jót tett a tihanyi beszéd az RMDSZ-nek

Az ügy utóéletéről a Transtelexnek adott interjúban Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere beszélt a legtisztábban. Szerinte a Simion-ügy „valójában jót tett az RMDSZ-nek”, mert a szervezet megmutatta: nem Budapest diktál. „Ez most egy olyan pillanat volt, amikor Bukarest is láthatta, hogy az RMDSZ a saját útját járja” – fogalmazott.

Antal szerint a magyarországi politikai vezetés nemcsak tévesen mérte fel az erdélyi helyzetet, hanem nem vette figyelembe azokat a finom jeleket sem, amelyek a Fideszhez közeli sajtóból már előre jelezték a szándékot. Ő maga – elmondása szerint – többször is jelezte Semjén Zsoltnak: a Simion-melletti gesztus „számunkra teljesen elfogadhatatlan”.

Vége a rózsaszín ködöknek?

A közönség, amely Tusványoson várta Orbán bocsánatkérését vagy legalább visszautalását a nyilatkozatra, csalódott lehet. A felháborodást nem tematizálta senki – a konfliktuskezelés zárt ajtók mögött, pártközi csatornákon történt meg, a nyilvánosság csak a kész megoldást kapta meg. Egy nap alatt.

Orbán hallgatása azonban nem semleges gesztus. Míg Simion a nyilatkozatból kampányt épített és magyar nyelvű szórólapokon használta fel a kormányfő arcképét, a Fidesz nem határolódott el. A KözBeszéd-podcast kijelentései így különösen fontosak, hiszen Kelemen Hunor végre néven nevezte a háttérben zajló folyamatokat. Amit eddig csak feltételezni lehetett, most egy kormánypárti szövetséges vetett fel nyilvánosan: Orbán Viktor a nemzetközi jobboldali szövetségépítés érdekében mondta, amit mondott – és ezzel látványosan előbbre sorolta saját geopolitikai pozícióját az erdélyi magyarság érdekeinél. Az, hogy külső nyomásra cselekedett-e, nem tudhatjuk biztosan, amíg ő maga nem beszél erről – de az biztos, hogy nem állt ellen a Meloni-féle, Vox-os és lengyel szövetségesek elvárásainak. A történtek alapján úgy tűnik, a „szuverén internacionálé” bővítése fontosabb volt számára, mint az RMDSZ álláspontja vagy az erdélyi magyar közösség lojalitása.

A tihanyi nyilatkozat történetének kronológiája

📅 2024., az EP-választások után

Az európai parlamenti választások után az RMDSZ figyelmezteti a magyar kormány döntéshozóit: George Simion politikailag megbízhatatlan, nem lehet stratégiai partner. Ezt Kelemen Hunor idézi fel utólag, a 2025 júliusi KözBeszéd podcastban.

📅 2025 tavasza

Az RMDSZ észleli, hogy a magyarországi kormányközeli sajtóban egyre több pozitív cikk jelenik meg Simionról. Az RMDSZ politikusai – köztük Antal Árpád – többször jeleznek erről Semjén Zsoltnak, és más háttércsatornákon is eljuttatják a figyelmeztetést a magyar kormányhoz.

📅 2025. május 9.

Orbán Viktor Tihanyban kijelenti: „George Simion keresztény és szuverenista politikus, akivel lehet beszélni” – ezzel gyakorlatilag beleszól a román elnökválasztási kampány második fordulójába, és nyílt gesztust tesz Simion felé, akit addig következetesen elutasított.

📅 2025. május 9. este

A nyilatkozat után az RMDSZ szóvivője először mentegeti Orbán kijelentését, azt állítva, hogy nincs ebben semmi különös.

📅 2025. május 10.

A helyzet gyorsan változik: Antal Árpád beszél Semjén Zsolttal, majd Kelemen Hunor is egyeztet Orbán Viktorral. A nap végére közös állásfoglalás születik, amelyben Orbán már azt mondja, hogy továbbra is az RMDSZ álláspontját tekinti irányadónak a romániai magyarok ügyében. A nyilatkozatot az RMDSZ és Orbán is közzéteszi.

📅 2025. május 11–17.

  • Megkezdődik Orbán kijelentésének „kimosdatása”: Kövér László, Tőkés László, Szijjártó Péter nyilatkoznak, relativizálva a beszéd jelentőségét.
  • Az AUR kampányanyagokon Orbán fotóját használja fel – Orbán nem határolódik el.

📅 2025. május 18.

Lefut az elnökválasztás második fordulója: Nicușor Dan nyer, Simion vereséget szenved. A tihanyi nyilatkozat témája látszólag lekerül a napirendről.

A Válasz Online megírja, hogy a döntés hátterében több nemzetközi nyomás és stratégiai szövetségépítés állt. Orbán nemzetközi nyomásra, Giorgia Meloni (Olaszország), Santiago Abascal (Vox, Spanyolország), a lengyel PiS és Trump-közeli amerikai körök hatására tette a Simion-melletti gesztust. Az új „szuveranista internacionálé” részévé kívánta tenni az AUR-t.

📅 2025. június 17.

Az RMDSZ bemutat egy közvélemény-kutatást, amely szerint Orbán továbbra is népszerű Erdélyben – bár a kutatás csak félig készült el a tihanyi nyilatkozat után, ezt Kelemen Hunor maga is elismeri a KözBeszéd podcastban.

📅 2025. július 24. – Tusványos

A várakozások ellenére Orbán Viktor nem tér ki a Tihanyban elmondott kijelentésére. Helyette Kelemen Hunor és Semjén Zsolt beszélnek róla, relativizálják a súlyát, és baráti félreértésként állítják be. Semjén szerint „egy mondat” nem állhat szemben „egy élet munkájával”.

📅 2025. július 25.

Megjelenik a KözBeszéd podcast #80. adása, amelyben Kelemen Hunor először mondja ki nyilvánosan:

  • a nemzetközi szélsőjobb kérte meg Orbánt,
  • a nyilatkozat gesztus volt Meloniék és más szövetségesek felé,
  • és hogy az RMDSZ már jóval korábban jelezte: Simion megbízhatatlan és veszélyes.

Rád is szükségünk van!

A Transtelex minden nap hiteles, ellenőrzött erdélyi történeteket hoz — sokszor több munkával, több kérdéssel és több utánajárással, mint mások. Ha fontos neked, hogy legyen független forrás, ahol a kényelmetlen kérdéseket is felteszik, kérjük, támogasd a munkánkat!

Támogatás
Kövess minket Facebookon is!