Az RMDSZ házi alapítványa rendelt egy felmérést, propaganda lett belőle a fideszes médiában

A Magyar Nemzet egy közvélemény-kutatás eredményét tette közzé, amely szerint az erdélyi magyarság körében a Fidesz–KDNP támogatottsága gyakorlatilag totális, az ellenzéki pártok, köztük a Tisza Párt, pedig „a kanyarban sincsenek”. A cikk azt sugallja, hogy Orbán Viktor támogatottsága nemcsak stabil, hanem olyan mértékű, amely politikai kihívás nélküli teret biztosít számára a határon túli választók körében.

A cikk szerint, ha most vasárnap lennének a magyarországi parlamenti választások, akkor a regisztrált erdélyi magyar állampolgárok 96 százaléka a Fidesz–KDNP-re szavazna. A Tisza Párt 1,4 százalékot kapna, a Mi Hazánk 1,7-et, a többi párt támogatottsága a lap megfogalmazása szerint „gyakorlatilag nem mérhető”. Az anyag egyetlen felmérésre hivatkozik: a kolozsvári székhelyű SoDiSo Research nevű közvélemény-kutató intézet egyik friss kutatására, amely – legalábbis a cikk szerint – Orbán Viktor tihanyi beszéde után készült.

A szerző állítja, hogy a kutatás a politikusok személyes népszerűségét is vizsgálta. A megkérdezettek 89 százaléka továbbra is Orbán Viktort látná szívesen miniszterelnökként. Magyar Péter támogatottsága ehhez képest mindössze 4,9 százalék. A cikk külön kitér arra, hogy Orbán ismertsége gyakorlatilag teljes, népszerűségi indexe eléri a 90 százalékot.

A cikk semmilyen módszertani információt nem tartalmaz. Nem derül ki, milyen minta alapján készült a felmérés, hány főt kérdeztek meg, milyen kérdésekre kellett válaszolniuk, pontosan mikor és hogyan történt az adatfelvétel, és az sem, ki finanszírozta. Nincs hivatkozott dokumentum, nincs elemzési háttér, nincs sem kérdőív, sem táblázat. Egyedül a SoDiSo Research neve szerepel, mint forrás, minden további kontextus nélkül.

Telefonon megkerestük Barna Gergő szociológust, a SoDiSo Research vezetőjét, aki megerősítette: a felmérést valóban az ő intézete készítette. Arra a kérdésre viszont, hogy mi volt a kutatás pontos célja, módszertana, milyen kérdéseket tettek fel és hogyan zajlott az adatfelvétel, nem válaszolt.

Az egyetlen információ, amit sikerült megtudni tőle az volt, hogy a kutatást az Eurotrans Alapítvány rendelte meg.

Arra a kérdésünkre, hogy az általa végzett kutatás, hogyan juthatott a Magyar Nemzet birtokába, anélkül, hogy a kutatás módszertana vagy dokumentációja nyilvánosságra került volna, Barna Gergő nem kívánt a Transtelexnek nyilatkozni. Barna arra vonatkozóan sem adott tájékoztatást, hogy a felmérés pontosan milyen idősávban készült. A szociológus visszakérdezett, hogy ezt nem tisztázza-e a közlemény, majd mikor szembesítettük, hogy „Orbán Simionnal kapcsolatos nyilatkozata után”-t jelölte meg a Magyar Nemzet, csak annyit mondott, hogy „a körül lehetett”. Elmondása szerint a kutatás eredményeinek felhasználási joga a megrendelőé. A SoDiSo egyébként az RMDSZ-hez közel álló szereplőként ismert a szakmában: több korábbi, a magyar kormányzathoz és az RMDSZ-hez kapcsolódó kutatást is ez az intézet készített, köztük a 2022-es választások előtt publikált erdélyi választói felméréseket.

A megrendelő alapítvány, az Eurotrans, nem ismeretlen szereplő az erdélyi magyar közéletben. Hivatalosan civil szervezetként működik, de ténylegesen a Fidesz és az RMDSZ közötti politikai infrastruktúra része – egy klasszikus álcivil konstrukció, amely a pártérdekek mentén lát el különböző feladatokat. 2004-ben még regionális együttműködést, határ menti projekteket és európai struktúrákhoz való kapcsolódást tűzött ki célul. Mára a tevékenységi köre egyértelműen leszűkült: állampolgársági ügyintézés, választási regisztráció, kampánylogisztika. E három funkció mentén vált az RMDSZ egyik legfontosabb politikai eszközévé. A kettős állampolgársági ügyeket intéző szervezet mára olyan politikai infrastruktúrává nőtte ki magát, amely az erdélyi magyarokra targetált fideszes kampányok operatív lebonyolítását, illetve a levélszavazatok begyűjtését is kézben tartja.

Az alapítvány vezetője Nagy Zoltán Levente, aki egyben Kelemen Hunor RMDSZ-elnök kabinetfőnöke is. Ő az a háttérember, aki több párhuzamos intézményi struktúra kulcsszereplője: az Eurotrans mellett az Iskola Alapítványt is vezeti, ahová az RMDSZ által közvetített magyar állami támogatások zöme is befut.

A szervezet nemcsak az az oktatási és kulturális támogatásokat vonzotta magához, az utóbbi években jelentős ingatlanvásárlásokkal is feltűnt. 2025 elején az alapítvány megvásárolta azt a kolozsvári villát, amelyben ma már az RMDSZ ügyvezető elnökségének egy része is működik. A Fürdő utcai ingatlan becsült értéke kilencmillió euró. A tranzakció nem volt titkos, de nem is volt különösebben kommunikálva. Az ingatlanvásárlás ténye csak cégbírósági dokumentumokból vált egyértelműen visszakereshetővé. Belső RMDSZ-es forrásaink szerint az ingatlant a pártvezetés „ajándékba kapta”.

Mit kérdeztünk az Eurotrans Alapítványtól?

Miután Barna Gergő, a SoDiSo Research vezetője a kutatás megrendelőjeként az Eurotrans Alapítványt jelölte meg, hivatalos levélben fordultunk az alapítvány elnökéhez, Nagy Zoltán Leventéhez. Arra kértünk választ, valóban az alapítvány rendelte-e meg a szóban forgó közvélemény-kutatást, amelynek eredményeit a Magyar Nemzet tette közzé.

Érdeklődtünk továbbá arról is, mi volt a kutatás pontos célja, milyen kérdésekre kerestek választ, és milyen feltételezések vagy hipotézisek alapján állították össze a kérdőívet. Egy kutatás célja nem csupán technikai részlet, hanem lényegi információ: meghatározza, hogyan kell értelmezni az eredményeket, milyen kontextusban születtek meg a számok, és milyen következtetéseket lehet, illetve nem lehet levonni belőlük.

Rákérdeztünk arra is, hogy elérhető-e a kutatás teljes dokumentációja. Ez alatt a kérdőívet, a mintavételi módszertant, a válaszadók számát és társadalmi összetételét és a kiértékelés szempontjait értettük. Külön rákérdeztünk az adatfelvétel pontos időpontjára. Ebben a tekintetben kulcskérdés, hogy az adatfelvétel valóban az elnökválasztás után készült-e, vagy pedig – ahogy ez egy az RMDSZ-hez kapcsolódó szervezet által megrendelt kutatás esetében logikus lenne – még ez előtt. Egy közvélemény-kutatás akkor tekinthető hitelesnek és ellenőrizhetőnek, ha ezek az adatok nyilvánosan hozzáférhetők – különösen akkor, ha az eredményeit egy más országban tevékenykedő országos politikai napilap hivatkozási alapként használja fel.

Ezért arra is választ kértünk, hogy ki döntött arról: a kutatás eredményeit a Magyar Nemzet közölje le, abban a formában, hogy a SoDiSo megnevezése mellett semmilyen támpontot nem ad az adatok értelmezéséhez? Nem derül ki ugyanis sem a kutatóintézet, sem az alapítvány oldaláról, hogy ez a kommunikációs lépés előzetesen egyeztetett, jóváhagyott döntés volt-e, vagy szivárogtatás történt. Ha szivárogtatás, ki részéről, az Eurotrans, az RMDSZ, vagy valamilyen Fideszes szereplő oldaláról? Vajon ezek a szereplők egyeztettek egymással és az vizsgálatot végző kutatóval?

Amint az Eurotrans Alapítvány válaszol levelünkre, frissítjük cikkünket.

A Magyar Nemzet által közölt adatok hitelességét árnyalja, hogy a a Bálványos Intézet által végzett 2021-es nyilvánosan hozzáférhető, reprezentatív mérés Orbán Viktor népszerűségét az erdélyi magyarok körében 89 százalékosra mérte, ez azonban – szintén a Bálványos adatai szerint – 2022-ben már 80 százalék lett. Az azóta eltelt időszakban pedig több jel mutatott további erózióra. A mostani 96 százalékos támogatottsági adat nem csupán a korábbi mérések tendenciáival ütközik, de statisztikailag is szokatlanul magasnak számít bármilyen politikai közegben, különösen akkor, ha a kutatás módszertana és körülményei nem ismertek.

Frissítés: Az Eurotrans Alapítvány válasza

Cikkünk megjelenését követő napon választ kaptunk az Eurotrans Alapítványtól. Nagy Zoltán Levente, az alapítvány vezetője az alábbi közleményt juttatta el szerkesztőségünkhöz:

„Az Eurotrans Alapítvány évek óta rendszeresen rendel meg szociológiai felméréseket, amelyek célja a magyar identitás, a magyar állampolgársághoz való viszony, a romániai, az erdélyi magyar és a magyarországi politikai térhez való viszonyulás. A kutatásokat megbízásunkból a SoDiSo Research végezte, mert az évek során bebizonyították, hogy megbízható szakmai módszertannal dolgoznak. A felmérések eredményeinek egy részét időnként nyilvánosságra hozzuk, így történt 2022 tavaszán, amikor a magyarországi választások előtt közöltük, hogy Márki-Zay Péter miniszterelnök-jelöltet az erdélyi magyarok közel fele nem ismeri, és a magyar állampolgársággal rendelkező erdélyi magyarok között a Fidesz–KDNP támogatottsága az országgyűlési választásokon több mint 90 százalékos. Ezt visszaigazolták a választási eredmények is. Jelen helyzetben készült a megbízásunkból egy felmérés májusban, egy évvel a magyarországi választások előtt, és a felméréssel kapcsolatos, sajtóban megjelent számadatok valósak.”

A közlemény érdemben nem válaszolt az általunk feltett kérdésekre. Az alapítvány nem árulta el,

• milyen kérdéseket tettek fel,
• hogyan zajlott a mintavétel,
• mekkora volt a minta, és
• milyen csatornán keresztül jutott el a kutatás a Magyar Nemzethez.
• Azt sem tudtuk meg, hogy ha a számadatokat valóban nyilvánosságra szánták, miért nem az alapítvány saját felületein tették közzé.

A válasz gyakorlatilag megkerülte minden olyan kérdésünket, amely a kutatás ellenőrizhetőségére és átláthatóságára vonatkozott.