Az RMDSZ nem kíváncsi Magyar Péterre: bicskás fogadtatását nem támogatja, de ignorálja az ellenzéki politikust

„Minden szélsőséges megnyilvánulástól elhatárolódunk. A verbális és fizikai agressziót elfogadhatatlannak tartjuk” – válaszolta írásban Csoma Botond érdeklődésünkre. Az RMDSZ szóvivőjét arról kérdeztük, hogy mi az RMDSZ véleménye a Magyar Pétert, a Tisza Párt elnökét érintő fenyegetésekről. A közösségi médiában ugyanis több helyen megjelent a nagybaconi származású tiktokos, Veres Zsolt videója, amiben kibelezésre utaló székely szólással fenyegeti a legnagyobb magyarországi ellenzéki párt vezérét, ha az beteszi a lábát Székelyföldre.

Veres Zsolt a videóban azt üzente Magyarnak, hogy ő nem bánja, ha elmegy Nagyváradra, Kolozsvárra és Marosvásárhelyre, mert úgy véli, ezekben a városokban vannak „baloldaliak is, agymosottak is, liberálisok is, de Székelyföldre be ne tedd a lábad, mert ott nincs mit keress”. Ezt a vlogger emelt hangvétellel, színpadias gesztusokkal mondta, hozzátéve, hogy Magyar Péter éveken keresztül „rázta a rongyot” Székelyföldön az egykori fideszes kollégáival együtt, vélhetőleg Tusványoson „ingyen ivott és evett”, majd elárulta őket. „Mi megvetjük és gyűlöljük az árulókat, ha mégis beteszed a lábad ide Székelyföldre, akkor hozzál magaddal tekenyőt is, és ha nem viszel, akkor viszek én” – jelentette ki a magát keresztényi elvek követőjének tartó Veres, aki a Fidesz és Orosz Hírek lelkes székelyföldi rajongója.

A tiktokos arra a székelyföldi fenyegetőzésre utalt ezzel, hogy „tekenyőt a beleidnek hoztál-é?”. A szólás szerint azért kell a disznóvágásoknál használatos tekenyő, mert a bicskát beledöfik az illetőbe, és ki lesz belezve.

Az eredetileg TikTokon megosztott videó több közösségi felületen és más-más felhasználóknál is megjelent. Saját oldalukra felöltötték kormánypárti propagandisták is, köztük a Vadhajtások portál botrányhőse, Bede Zsolt is. Ő azt írta fölé két szívecske kíséretében: „Üzenet Székelyföldről”.

Az uszító jellegű gyűlöletbeszédre válaszul több hozzászóló helyeselte a szélsőséges megnyilvánulást. És többen maguk is arra buzdítottak, hogy például a medvékkel etessék meg Magyar Pétert. „Itt az igazság, amit ő elmond. Kevés vendégszeretőbb magyar van, mint a székely. De ha kihasználják és átverik őket, akkor senki ne álljon elébük, mert a tekenyőre akkor szükség lesz. Veres Zsolt, igazi emberes, magyar beszéd volt. Köszönöm!” – írta a videót közzétevő másik Magyarországon élő keresztény, aki hazafiságát abban éli ki, hogy Nagy-Magyarország térképes zászlót lenget Erdélyben és a közösségi médiában posztol róla. Nyilván nem számolva megnyilvánulásainak következményeivel, amelyek nem őt, hanem a helyieket érintik, ha a román nacionalisták szélsőséges gesztusokkal reagálnak a szélsőségekre.

A Facebookon is virálissá váló videó utólag több helyről törölve lett, vélhetőleg azért, mert jelentették a gyűlöletbeszéd és fizikai fenyegetés fogalmát kimerítő tartalmakat. Így járt az a videó is, aminek a linkjét elküldtük Magyar Péternek, amikor erdélyi körútja kapcsán kérdéseinkkel hozzá fordultunk. Választ cikkünk megjelenéséig nem kaptunk, utólag közöljük, ha érkezik.

Magyar Péter erdélyi körútra indul?

Az önjelölt székely igazságosztó szélsőséges megnyilvánulását az váltotta ki, hogy a magyarországi kormányközeli sajtó lehozta, hogy Magyar Péter múlt szerdai müncheni fórumán ismét arról beszélt, hogy egyhetes erdélyi körútra menne, és Nagyvárad, Arad, Kolozsvár, Marosvásárhely után Székelyföldre is ellátogatna (Marosvásárhelyt nem Székelyföld részeként említette).

A találkozón Magyar Péter többek között hallgatói kérdésekre válaszolva arról beszélt (1 óra 30 perc körül), hogy ki szeretne lépni abból a narratívából, miszerint a külhoni magyarokat csak a Fidesz képviseli, a Gyurcsány Ferenc-féle ellenzék pedig elárulta őket, amikor 2004-ben a kettős állampolgárság ellen kampányolt. Azzal folytatta, hogy tőle egy rossz szót sem tudnának idézni a kormánypropagandisták a külhoni magyarokról, és szerinte nem elvenni kell a külhoni magyaroktól, hanem ugyanazt meg kell adni a magyarországiaknak is. „Ha adunk óvodai vagy bármilyen támogatást, akkor az otthon is járjon. Ha építünk ott óvodát, akkor építsünk itt is óvodát. És természetesen együtt kell működni a szomszédos országokkal, pont a magyarok érdekében. Normális kapcsolatot kell fenntartani” – mondta Magyar Péter.

Az RMDSZ szóvivője kérdésünkre közölte: ha Magyar Péter Erdélybe látogat, nem terveznek vele találkozót.

Vagyis nem kíváncsiak arra sem, mit mondana, vagy mit ajánlana egy esetleges kormányváltás esetén – amelynek jelenleg a közvélemény-kutatások szerint reális esélye van. Úgy tűnik, Magyar Péternek a Fidesz politikai öröksége miatt az RMDSZ-szel nehezebb lesz normális kapcsolatot kialakítania.

Csoma Botond szűkszavú válaszából pedig kiderül, hogy bár az RMDSZ azt vallja, hogy minden szélsőséges megnyilvánulástól elhatárolódik, a verbális és fizikai agressziót elfogadhatatlannak tartja, a Fidesztől mégsem határolódik el, még akkor sem, ha a magyar kormány egy kisebbség vagy a kettős állampolgárok ellen hangol. Sőt, olyannyira nem tartanak távolságot a szélsőjobboldali párttól, amelynek román verzióit ők maguk is elítélik, hogy szóra sem méltatják a saját közösségük tagjai ellen irányuló támadásokat. Hisz egy táborban vannak azokkal, akik több mint egy évtizede szítják az erdélyi magyar közösségben is az indulatokat, aminek áldozatai a Veres Zsolthoz hasonlók, és aminek hatását felmérések is jól mutatják.

Az erdélyi magyarok és főleg a székelyföldiek radikalizálódásában azonban az RMDSZ-nek is szerepe van, hisz a legnagyobb romániai magyar párt hol hallgatásával, hol pedig megszólalásaival, pl. a románok elleni uszítással, a Fidesz üzeneteinek legitimálásával, átvételével járul hozzá a szélsőséges hangok felerősödéséhez, amit láthatóan nem tud kontrollálni.

Ki ez a székely bicskás, aki nem bír a vérével?

Veres Zsolt novemberben egy másik tiktokos videójában erősen oroszpárti véleményt fogalmazott meg, és az antiszemita, magyargyűlölő Călin Georgescu mellett kampányolt, akit békepártinak könyvelt el. Ezzel szemben az érvénytelenített elnökválasztás második fordulójába szintén bejutó USR-s jelölt, Elena Lasconi a háborúpárti besorolást kapta a videóban az Ukrajnával kapcsolatos álláspontja miatt. Azért, mert nem azt a fajta békekötést támogatja, amiben Ukrajnának meg kellene adnia magát az oroszoknak kedvező háborús helyzetben, mint azt sugallja Magyarország kormánya és Călin Georgescu is.

Veres Zsolt nevét azok is ismerhetik, akik emlékeznek a 2020 környékén történt nagybaconi közéleti botrányokra, amelyeket a tiktokos politikai ambíciói váltottak ki. Az Átlátszó Erdély cikke szerint Veres Zsolt akkor polgármester szeretett volna lenni, de az azóta leváltott baconi polgármester, Simon András és családja a fizikai erőszaktól sem riadtak vissza a községben, és az akkor külföldi kamionsofőrködésből hazatérő Veres Zsoltot is megfenyegették, hogy elvágják a torkát. Veresnek ekkor éppen ebből a fajta toxikus légkörből volt elege, ezért indult el független polgármesterjelöltként a választáson 2020-ban. A kihívó azonban messze alulmaradt (25,3%) az évekig regnáló Simonnal szemben, akit végül Nagy István-Csongor győzött le a 2024-es választásokon.

Mi lesz itt, ha tényleg eljön Magyar Péter?

A körút hírére adott reakciók jól mutatják, mennyire beszűkült a magyarországi közélet. Az RMDSZ elzárkózása és a radikális hangok térnyerése arra utal, hogy a párbeszéd helyét egyre inkább a politikai reflexek és a lojalitási kényszerek veszik át. Magyar lehetséges erdélyi útja kinyitott egy ajtót a külhoni magyarokhoz való viszony narratívaterében, amit eddig szinte kizárólag a Fidesz uralt. Mint mondta, nem akarja „elvenni” a támogatást külhoni magyaroktól, hanem kiegyenlítené azt otthon – amire akár rezonálhatnak is azok, akik eddig csak a Fideszt látták lehetőségként, miközben kiábrándultak annak stílusából vagy radikalizmusából.

Az viszont beszédes, hogy az RMDSZ nem kíváncsi Magyar Péterre. Ez egyrészt óvatos politikai manőver – nem akarnak egy új, kiszámíthatatlan szereplővel kapcsolatot vállalni –, másrészt viszont rámutat arra is, mennyire bezárkózott a romániai magyar politikai elit. És közben egyre kevésbé képes kontrollálni a periférián zajló radikalizálódást, sőt, sokszor cinkosan hallgat róla, ha az „a megfelelő irányba” radikalizálódik.

Veres Zsolt esete tipikus példája annak, hogy egy rendszerellenes, lázadó figura hogyan válik idővel a rendszer szimbólumává – csak egy másik oldalon. Amikor valaki a hatalom agressziójának elszenvedőjéből maga is agresszor lesz, az nemcsak személyes tragédia, hanem kollektív is. A radikalizáció nem a semmiből jön. A Fidesz és az RMDSZ közös története az utóbbi tíz évben megágyazott ennek a légkörnek – az erdélyi magyar közbeszédben is egyre természetesebb a polarizált, harcias, „mi vs. ők” típusú retorika. A probléma, hogy ezzel nem lehet közösséget építeni, csak törzsi lojalitást. És ez hosszú távon szétveri a közösséget és a politikai mozgásteret is.