Újabb lépést tesz az autokrácia felé az Orbán-kormány azzal, hogy a kettős állampolgárságot is célba veszi

A Fidesz–KDNP egy olyan Alaptörvény-módosítást tervezett, amely lehetőséget biztosíthatna kettős állampolgárok kiutasítására Magyarországról, amennyiben tevékenységük veszélyezteti az ország szuverenitását, közrendjét vagy biztonságát. A módosítás szövege így szólt volna:

„Más állam állampolgárságával is rendelkező magyar állampolgár Magyarország területéről törvényben meghatározott feltételek esetén kiutasítható, ha tevékenysége Magyarország szuverenitását, közrendjét, területi integritását vagy biztonságát veszélyezteti.”

A javaslatot Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője ismertette, aki hangsúlyozta, hogy „egyre gátlástalanabbul avatkoztak be külföldi hatalmak, spekulánsok hazánk belügyeibe, akár választási folyamatokba is”, valamint hogy ezt „álcivil szervezeteken, megvett politikusokon és a magát függetlennek nevező médián keresztül” tették. Az Alaptörvény-módosítás tehát egyértelműen a kormány politikai ellenfelei, valamint a civil szervezetek és a független sajtó ellen irányulhatott volna.

Az Orbán-kormány az elmúlt években folyamatosan külső ellenségkép-gyártással őrizte meg hatalmát: Soros György volt az ősellenség, majd a migránsok, később pedig Brüsszel és az EU vált az ellenséges narratíva központjává. A Szuverenitásvédelmi Hivatal létrehozása is ebbe a trendbe illeszkedik, akárcsak a civil szervezetek megfigyelése és ellehetetlenítése, különösen azoké, amelyek nemzetközi finanszírozással működnek.

A hivatalosan még az Országgyűlésnek be nem nyújtott, de nyilvánosan bemutatott tervezet eredetileg nem tett különbséget az EU-s és nem EU-s kettős állampolgárok között. Ez azt jelentette volna, hogy minden olyan személy, aki egy másik állam polgára is, elméletileg kitiltásra kerülhetett volna.

A végleges változatban, azonban már szerepel egy fontos módosítás: a „szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező államok állampolgára kivétel”. Ez azt jelenti, hogy az EU-tagállamok állampolgárait elvileg nem érintheti az új rendelkezés. Ezt nyújtotta be a Fidesz a parlamentnek kedden késő este, amint a párt Facebook-oldalán megjelenő értesítésből kiderült, és elméletileg a kettős állampolgársággal rendelkező magyarok nagy része hátradőlhetett megkönnyebbülten, hogy nem érinti őt. De nem egészen így van. már a határon túli magyarokat is két részre osztotta ezzel az Orbán-kormány, hisz a kárpátaljai és szerbiai magyarok, igenis, beletartoznak az érintett kategóriába.

Olyan, Magyarországon élő, közismert erdélyi származású értelmiségieket kerestünk meg, hogy megkérdezzük őket a küszöbön álló alkotmánymódosításról, akik rendszeresen megfogalmazzák kritikus véleményüket a magyarországi politikai folyamatokról. Romániából települtek át Magyarországra: voltak, akiket a Ceauşescu-rezsim kényszerített erre, mások a rendszerváltás után döntöttek így.

Ara-Kovács Attila filozófust, újságírót, volt európai parlamenti képviselőt, Józsa Márta írót, újságírót, a Klubrádió munkatársát, Gál Mária újságírót, a Népszava munkatársát, illetve Zsigmond Csilla társadalomkutatót kerestük meg, akinek kutatási területei közé tartozik a politikai szociológia, a médiaszociológia és az identitáskonstrukciók vizsgálata. Függetlenül attól, hogy az újabb Alaptörvény-módosítás érintette volna-e őket vagy sem, mindannyian felháborodásukat fejezték ki az Orbán-kormány újabb boszorkányüldözésével kapcsolatban, és a Transtelex számára elmondták, szerintük ez a javaslat nem más, mint egy újabb lépés az autoriter rendszer kiépítése felé.

Józsa Márta: A kettős állampolgárok fenyegetésként élik meg ezt

„Ez nem más, mint politikai megfélemlítés, és ha valaki nem veszi észre, hogy az ilyen jogszabályok mindig gumifogalmakra épülnek, akkor nagyon naiv. Ma még csak az úgynevezett külföldi ügynökökről van szó, de holnap bárkire ráfoghatják, hogy a 'szuverenitás ellen dolgozik'. Vajon egy kritikus újságíró is annak számít majd?” – tette fel a kérdést.

Józsa Márta úgy véli, hogy a tervezet egyik célja az elrettentés és az öncenzúra fokozása. Felidézte, hogy a kommunista Romániában hasonló módszereket alkalmaztak, például amikor egyesek ellen azzal léptek fel, hogy külföldieket szállásoltak el otthonukban. „A megfélemlítés a legolcsóbb és legkifinomultabb elnyomási eszköz. Nem kell mindenkire lecsapni, elég, ha néhány embert példastatuálásként meghurcolnak, a többiek pedig maguktól hallgatnak.”

Az egyik lehetséges politikai motivációként azt említette, hogy a magyar kormány esetleg Soros György kitiltásával akarhat válaszolni arra, hogy az Egyesült Államok korábban Rogán Antalt szankciós listára helyezte.

A határon túli magyar közösségek helyzetéről is szó esett: külön kiemelte a vajdasági és kárpátaljai magyarok esetét, akik politikai szempontból érzékeny helyzetben vannak. Felhívta a figyelmet arra, hogy a vajdasági magyar értelmiség egy része kritikus a VMSZ és a szerb vezetés irányvonalával szemben, így az új magyarországi szabályozás őket is érintheti.

A magyarországi politikai reakciókat illetően úgy látja, hogy még az ellenzék sem értette meg teljesen a tervezet valódi következményeit. Kiemelte, hogy bár nem EU-s országok állampolgáraira és civil szervezeteire céloz a kormány, a javaslat könnyen visszaüthet, mert megágyazhat egy határon túli magyarokkal szembeni ellenséges narratívának is Magyarországon.

Arra a felvetésre, hogy ez már a 15. módosítása lesz az Alaptörvénynek, Józsa Márta azt válaszolta, szinte bármit tartalmazhat, hiszen politikai propagandacélokra használják. „Már annyi mindent beleírtak, hogy lassan egy falvédő hímzéséhez kezd hasonlítani, ahol mindenki elhelyezheti a saját politikai jelszavait. Csak közben épp az alaptörvény lényege veszik el.”

Végül személyes tapasztalatait is megosztotta: felidézte, hogy korábban Romániából is kitoloncolták, és ez az új jogszabály nagyon hasonló veszélyeket hordoz, hiszen egy önkényes politikai fegyverként is használható lenne az eltérő vélemények elhallgattatására.

„Tudom, milyen érzés az, amikor valaki egy hivatali pecséttel úgy dönt, hogy többé nem létezhetsz egy ország számára. Akkor is teljesen abszurd volt, és most is az. De az abszurditás nem akadály, ha a hatalomnak politikai céljai vannak. A kérdés csak az, hogy meddig hagyjuk ezt.”

Gál Mária: Döbbenetes, hogy még ilyesmire sem reagál a magyar társadalom

„Amikor először hallottuk ezt a hírt, a férjem hazaért, én épp egy csomagot pakoltam. Rám nézett, és megkérdezte: ‘Te máris csomagolsz?’ Mondtam neki, hogy nem, azért még a húsvétot itt szeretném megérni. Aztán majd meglátjuk” – mesélte Gál Mária újságíró, aki szerint attól még, hogy időközben kiderült, hogy közvetlenül nem érinti a veszély, még nem lehet felszusszanni.

A Népszava munkatársa különösen annak fényében nevezi elképesztőnek a fejleményt, hogy éppen a Fidesz volt az, amely korábban a kettős állampolgárság kiterjesztéséért harcolt. „Ők osztogatták fűnek-fának, boldognak és boldogtalannak a kettős állampolgárságot, most meg ők maguk akarják egyesekét megvonni? Ezt még tőlük sem vártam volna.” Azt nem tartja elképzelhetőnek, hogy a kormány pusztán néhány újságíró vagy ellenzéki politikus miatt hozta volna fel a kérdést.

„Biztos vagyok benne, hogy valakik szúrják a bögyüket. Nem tudom, ki az elsődleges célpont, de nyilván van egy konkrét személy vagy csoport, akitől így akarnak megszabadulni.”

A magyarországi reakciókat illetően azt mondta, hogy a társadalmi válaszlépések teljesen elmaradtak. „Ha nagyon röviden akarok válaszolni: sehogy. Néhány érintett politikus megszólalt, egy-két elemző is megpróbálta értelmezni a dolgot, de ennél több nem történt. 15 éve nincs tömeges reakció semmire.” Szerinte az egyik legnagyobb problémát a szolidaritás teljes hiánya jelenti a magyar társadalomban. „Mindig ugyanaz a forgatókönyv: ha engem nem érint közvetlenül, akkor nem érdekel. Az SZFE-ügyre sem mozdultak rá más egyetemek, ahogy most sem mozdul senki a kettős állampolgárok ügyében.”

Gál Mária a történelmi párhuzamokat is felidézte, különös tekintettel a romániai Ceaușescu-korszakra. „Nekünk Erdélyben ez nem új dolog. Akkor is így zsuppolták ki az országból a másként gondolkodó újságírókat, értelmiségieket.” Szerinte most pontosan ugyanez a folyamat zajlik: először egy homályos, tág fogalmat határoznak meg – „szuverenitás elleni tevékenység” –, majd később arra húzzák rá, akire akarják.

Külön kiemelte az oroszországi példát, ahol a hasonló intézkedések fokozatosan egyre szigorúbbá váltak. „Putyinék először bevezették a külföldi ügynöktörvényt 2012-ben, aztán egyre szélesebb körben alkalmazták, végül 2023 végére már több száz ember került célkeresztbe. Magyarország is pontosan ebbe az irányba halad. Először a kettős állampolgárok ellen vetik be ezt a törvényt, aztán majd kitalálják, hogy a csak magyar állampolgárokat hogyan lehet szankcionálni.”

„Egyre inkább úgy érzem, hogy Magyarország kísértetiesen hasonlít Oroszországra. Ott is először a gazdaságot destabilizálták, aztán jöttek a politikai megtorlások, a civil szervezetek és újságírók elleni támadások. Magyarországon is pontosan ezt látjuk.”

Zsigmond Csilla: Putyin nyomdokain halad a Fidesz

Zsigmond Csilla szerint a törvényjavaslat egyértelmű politikai fegyver, amely a hatalom kontrollmechanizmusainak kiterjesztésére szolgál. „A szöveg kifejezetten tág fogalmazású: szuverenitásellenes tevékenység, közrend, területi integritás vagy biztonság veszélyeztetése. Ez azt jelenti, hogy szinte bármire ráhúzható, és épp ez benne a veszélyes.” Kiemelte, hogy a javaslatban rejlő bizonytalanság önmagában is elég lehet ahhoz, hogy félelmet keltsen és öncenzúrát eredményezzen.

Az interjú során felmerült a kérdés, hogy a más uniós állampolgársággal is rendelkezők kivétele vajon valódi jogi megfontolás vagy pusztán egy uniós retorziókat elkerülő taktikai lépés. „Mivel kihagyták az EU-s állampolgárokat, az csökkenti a nemzetközi jogi konfliktusok esélyét, de attól még a törvény lényege ugyanaz marad: egy eszköz, amelyet a kormány politikai célokra használhat.” Zsigmond szerint a magyar kormány valószínűleg más célpontokat keresett ezzel a módosítással, nem az európai kettős állampolgárokat.

Felhívta a figyelmet arra is, hogy az egész jogszabály egy nagyobb szuverenitásvédelmi kampány része, amelyben már célkeresztbe kerültek független médiaorgánumok, civil szervezetek és külföldi támogatásból működő projektek. „A USAID finanszírozott programjai is célkeresztbe kerültek, pedig ezeknek egy jelentős része semmilyen politikai narratívához nem kapcsolódott.” Véleménye szerint a törvény célja egyértelmű: megfélemlíteni a kritikus hangokat, legyen szó civil szervezetekről, független médiáról vagy akár magánszemélyekről.

Zsigmond Csilla kifejtette, hogy a törvény bejelentése illeszkedik a Fidesz hosszú ideje alkalmazott politikai stratégiájába, amelyben folyamatosan új ellenségképeket hoznak létre. „2010 óta a kormány minden kampányát valamilyen külső ellenség köré építette. Hol a menekülteket, hol Brüsszelt, hol Sorost tették meg főgonosznak. Most ugyanez történik, csak épp a külföldi kötődésű civilek és újságírók kerültek a célkeresztbe.”

Felmerült az is, hogy ez a lépés a korábbi Soros-ellenes kampányok folytatásának tekinthető. „Soros György mindig kéznél van, ha éppen egy új ellenségkép kell, és ezt a jelenlegi amerikai belpolitikai helyzettel is ügyesen összekapcsolják. Most Trump mintájára próbálnak egy újabb ‘külföldi befolyás elleni’ harcot hirdetni.”

Bár a törvény szimbolikus eszközként is értelmezhető, Zsigmond szerint valós fenyegetést jelent, hiszen akár egyéni esetekben is alkalmazható lehet egy-egy kritikus személy eltávolítására. „Lehet, hogy most csak lebegtetik, de ha egyszer valóban alkalmazni kezdik, már túl késő lesz tiltakozni.”

A beszélgetés során szóba kerültek a múltbeli autoriter rendszerek hasonló eszközei, beleértve a Ceaușescu-korszakot és az oroszországi példát. „Ez nem újdonság: a történelemben mindig így kezdődött az autoriter rendszerek megerősödése. Először célzottan alkalmaznak egy elnyomó törvényt, majd egyre szélesebb körben használják.”

Felmerült az a veszély is, hogy a törvény precedensértékű lehet, és más országok – például Románia – is átvehetik az elnyomó intézkedéseket. „Mi történik, ha egy szomszédos ország is átveszi ezt a modellt? És ha egy román adminisztráció is hasonló törvényt hoz a romániai magyarokra nézve?” Kiemelte, hogy az ilyen döntésekkel a magyar kormány figyelmen kívül hagyja a határon túli magyar közösségek érdekeit, és rövid távú belpolitikai célokért áldozza fel a nemzetpolitikát.

A beszélgetés végén Zsigmond Csilla felhívta a figyelmet arra is, hogy a Fidesz kezdetektől fogva politikai célokra használta a kettős állampolgárság intézményét.

„A választójogot nem lett volna kötelező összekapcsolni a kettős állampolgársággal, de a Fidesz ezt politikai érdekeire szabva tette meg. Most pedig ugyanilyen politikai érdekből kezdenek el szelektálni az állampolgárok között.”

Végezetül kiemelte, hogy a legnagyobb veszély az, ha a társadalom nem reagál. „A legrosszabb, amit tehetünk, hogy hallgatunk és hagyjuk, hogy a megfélemlítés működjön. Ha a kritikus hangok elhallgatnak, az csak egy dominóeffektus kezdete lehet.”

Ara-Kovács Attila: A határon túli magyarok is érintettek, ha akarják, ha nem

Ara-Kovács Attila szerint a módosítás egyik legnagyobb vesztesei az ukrajnai és vajdasági magyarok lehetnek, akik eddig a Fidesz szavazóbázisát erősítették, de most könnyen terhessé válhatnak a kormány számára. Az EP volt képviselője arra figyelmeztet, hogy a magyar kormány egyre kevésbé érdekelt a kárpátaljai magyarok védelmében, miközben a vajdasági magyarok lojalitása sem biztosíték semmire. Hangsúlyozta, hogy az ellenzék korábban is figyelmeztetett arra, hogy a kettős állampolgárság politikai célokra való felhasználása visszaüthet – most pedig pontosan ez történik.

„A kárpátaljai magyarokat eddig is eszközként használta a Fidesz: egyeseket áttelepítettek Magyarországra, hogy szavazatokat biztosítsanak számukra, másokat cserbenhagytak, amikor a háború miatt menekülni kényszerültek.”

Rávilágított arra, hogy ha a magyar kormány tovább erősíti oroszbarát politikáját, az Ukrajnából érkező kettős állampolgárokat különösen kiszolgáltatott helyzetbe hozhatja, hiszen Magyarország egyre kevésbé érdekelt az ő védelmükben. „Most, hogy a kárpátaljai magyarok közül sokan elfordultak a Fidesztől, nem kizárt, hogy a kormány őket is egyre inkább tehernek tekinti.”

Hasonló problémát lát a vajdasági magyarok esetében is, ahol a Fidesz és a VMSZ közötti együttműködés évek óta biztosította a lojalitást, de a szerb belpolitikai helyzet változásai ezt az egyensúlyt is megingathatják. „Ha egyszer a magyar kormány politikai érdekei úgy kívánják, a vajdasági magyarok is ugyanúgy a partvonalra kerülhetnek, mint most a kárpátaljaiak.”

Ugyanakkor kitért arra is, hogy a külhoni magyar közösségek politikai vezetői is felelősek a helyzetért, mivel készséggel kiszolgálták közösségeiket a Fidesznek. „Saját politikai vezetőik is elárulták őket, amikor készséggel szolgáltatták ki őket a Fidesznek.”

Végső soron Ara-Kovács Attila úgy látja, hogy az alkotmánymódosítás a magyarországi politikai erőtérben is új helyzetet teremt. A módosítás szerinte bizonyíték arra, hogy a Fidesz semmilyen politikai szövetségest vagy támogatói csoportot nem tekint hosszú távon fontosnak, csak amíg hasznot húz belőle.