Évekre megtorpanhat a kolozsvári metró a PNRR-s források nélkül

Az Európai Bizottság még ezután nyilatkozik hivatalosan arról, hogy mi lesz a kolozsvári metróra az országos helyreállítási terv (PNRR) keretében kért 300 millió euróval, amiről Marcel Ciolacu kormányfő nemrég azt mondta, hogy „feltételezése szerint” elúszott. A polgármester és nemzeti liberális kollégái egyre ismételgetik, hogy a metróépítés az ütemterv szerint halad, a projektet évek óta követő civil aktivista szerint azonban ha a vájógépek az ígéretnek megfelelően tavasszal valóban ásni kezdenek, az felérne egy katasztrófával.

A kolozsvári metróprojekt az egyik nagy romániai infrastrukturális beruházás, amely bekerült a PNRR fenntartható közszállításra vonatkozó fejezetébe. Az így lehívható 300 millió euró csak töredéke a teljes, 2,7 milliárd eurós költségnek. A metró teljes hossza a tervek szerint 21,3 kilométer, 19 megállóval. Az összeg lehívásának feltétele négy „mérföldkő”, amelyet a kolozsvári és a pályázatban szintén szereplő bukaresti metróprojektnek együtt el kell elérnie.

• 86. mérföldkő: a kivitelezés 50 százalékára vonatkozó szerződés aláírása 2022 végéig
• 87. mérföldkő: a kivitelezés 100 százalékára vonatkozó szerződés aláírása 2023 végéig
• 88. mérföldkő: a kivitelezés 50 százalékának befejezése 2024 végéig
• 89. mérföldkő: összesen 15,4 kilométernyi új metróvonal megépítése 2026 nyaráig, amiből a kolozsvári rész 8,8 km

Kolozsvár önkormányzata az első mérföldkövet elpasszolta, mert 2022-ben felfüggesztették a közbeszerzési eljárást, miután meg kellett növelni a költségvetést a megemelkedett építőanyag-árak miatt. A tervezés és a kivitelezés 100 százalékára vonatkozó szerződést végül 2023 májusában írták alá a török Gülermak, a francia Alstom és a romániai Arcada alkotta konzorciummal. Az építési engedélyt 2024 májusában kapta meg a projekt, de azóta a helyhatósági választások előtti kampányeseményen kívül más nem történt, ahogy azt a munkálatok elkezdésére kijelölt szászfenesi helyszínen a Media9 és a Maszol is megállapította.

A polgármester szerint a 300 millió euró részletkérdés, a projekt megy előre

A választásokhoz közeledve nem csoda, hogy mind a szállításügyi miniszter és a kormányfő, mind a metró ötletgazdája, Emil Boc polgármester és PNL-s párttársai igyekeznek biztosítani a közvéleményt arról, hogy a projektre lesz pénz, konkrétumok azonban még nem hangzottak el. Nemrég a kivitelező török cég is csatlakozott hozzájuk, amikor az önkormányzat román nemzeti színűre festett alagútvájó-gépekről készült reklámvideóját posztolt a közösségi oldalain.

Bár nyilvánvaló, hogy a munkálatok 50 százalékát a 2024 végéig hátralévő négy hónap alatt lehetetlen befejezni, miután a megállók ásása még el sem kezdődött, és még a megelőző régészeti feltárást sem végezték el, Boc a csütörtöki tanácsülésen sokadszorra megismételte, hogy a metróprojekt a szállításügyi minisztériummal és a kivitelezővel közösen megállapított ütemterv szerint halad és van rá finanszírozási szerződés. Azt elismerte, hogy „egy technikai probléma” miatt tárgyalások folynak a PNRR keretében igényelt 300 millió euróról a román kormány és az Európai Bizottság között, de hangsúlyozta, hogy ez az összeg a projektre igényelt európai uniós pénzeknek csak egy része, amit Romániának előbb-utóbb amúgy is vissza kellene térítenie. A PNRR-s pénz egyébként valóban kölcsön, de jóval alacsonyabb kamattal, mint más, külföldről felvett hitel, ahogy arra az Europa Liberă is rámutat korábbi cikkében.

Boc korábban azt is mondta, hogy kevésbé fontos, hogy a metrót hány zsebből finanszírozzák, lényeg, hogy meglesz.

A polgármester szerint jelenleg a közművek elköltöztetése zajlik, és hamarosan megérkeznek a vakondoknak becézett földalatti vájógépek, hogy elkezdjék a metró két járatának kiásását. Dan Tarcea PNL-s alpolgármester legutóbbi nyilatkozata szerint ezek novemberben futnak be a konstancai kikötőbe, majd Kolozsvárra érkezésük után 2-3 hónappal kezdhetnek dolgozni.

Az említett finanszírozási szerződést az önkormányzat 2022 decemberében írta alá a szállításügyi minisztériummal, eszerint a 2,77 milliárd eurós összköltségből a kérdésessé vált PNRR-s 300 millió euró mellett mintegy 2,5 milliárd eurót az országos, 10 millió eurót a kolozsvári költségvetésből állnának.

Sabin Sărmaș parlamenti képviselő, aki eredetileg Boc párttársa, de függetlenként a polgármester után a legtöbb szavazatot kapta a helyhatósági választásokon, augusztus közepén tett közzé egy videót a közösségi oldalán, amelyben elsőként jelezte, hogy értesülései szerint a kolozsvári metró el fogja veszíteni a PNRR-s finanszírozást, enélkül pedig szerinte a projekt egyáltalán nem fog megvalósulni, mert eddig ez volt az egyetlen konkrétan megnevezett pénzforrása.

A Mentsétek Meg Romániát Szövetség (USR) helyi szervezete soha be nem fejeződő építőtelepet vetített előre, a Szociáldemokrata Párt (PSD) kolozsvári szervezetének főtitkára szerint a metró nem prioritás Kolozsvár számára, és a jelenlegi városvezetés mindkét párt szerint képtelen a projekt megfelelő menedzselésére.

Az RMDSZ nem tett közzé semmilyen állásfoglalást a kormányfő kolozsvári metrót érintő bejelentése után. Oláh Emese RMDSZ-es alpolgármester a metróprojekt eddigi finanszírozására és a várható forgatókönyvekre vonatkozó kérdéseimmel az önkormányzat sajtóosztályához irányított, ahonnan a cikk megjelenéséig nem érkezett válasz. Arra a kérdésemre, hogy hogy látja a metró tervét annak fényében, hogy az RMDSZ által létfontosságúként emlegetett körgyűrű és gyorsvasút megépítése is lassan halad, viszont válaszolt. „Gyakran említjük, hogy létfontosságúnak találjuk azokat a mobilitási projekteket, amelyek a városszerte kialakult folyamatos torlódásokat enyhítik. Látjuk, természetesen, hogy a városon áthaladó tranzitforgalom is folyamatosan megbénítja a közlekedést. Külön problémát jelent az is, hogy a Kolozsvár metropolisz övezetéből ingázóknak nem áll a rendelkezésére megfelelő számú közszállítási eszköz, így ők is saját személygépkocsijukat használják, hasonlóan a kertvárosban lakókhoz. Ezért fontos a körgyűrű és a gyorsvasút megépítése, ez kellene abszolút prioritás legyen az RMDSZ szempontjából. Ami a metró projektjét illeti, mint minden más esetben amellett vagyunk, hogy olyan hosszú távú mobilitási, zöld projektekben kell gondolkodnunk, amelyek elősegítik a városfejlesztést” – nyilatkozta.

A legrosszabb forgatókönyv: pénzhiány miatt félbemaradt építőtelep

Szakáts István civil aktivista, a Civil Kolozsvár Facebook-csoport kezdeményezője évek óta követi a metróprojekt alakulását. Nemrég részletes grafikonon illusztrálta, hogy mikor kellett volna elkezdeni a metró megállóinak építését, ahhoz, hogy a PNRR-ben kért határidőket tartani lehessen.

„Nemzetközi viszonylatban vannak nagyvárosok, ahol tényleg meg tudnak ásni egy megállót 18 hónap alatt, de Kolozsváron ez lehetetlen. Látható volt, hogy ha 2022-ben nem kezdenek hozzá, akkor nincs esélyük arra, hogy a megállókat megfelelő iramban ássák ahhoz, hogy a vájógép bele tudjon futni ezekbe a már elkészült megállókba” – magyarázta.

A megállóknak ugyanis kész kellene lenniük ahhoz, hogy a vájógép áthaladhasson rajtuk. „Ha ad absurdum megjelennek ezek a vájógépek, és ad absurdum absurdum összerakják őket márciusig, és elindítják, ott megyünk csődbe. Mert a vájógépnek meg kell állnia rögtön a következő megálló bejáratánál, ami egy kilométerre sincs, és meg kell várnia, amíg azt a megállót megépítik. Mikor megépítik, nekiindulhat, de utána megint meg kell torpanjon, és meg kell várja, amíg a következő megállót megépítik, és mind így. Tehát ha elindítják a vájógépeket, akkor gyakorlatilag kibéreltünk magunknak az idők végezetéig két föld alatt rostokoló, 200 méteres monstrumot” – mondta.

„Ahhoz, hogy ez a projekt haladjon, egyszerre meg kellene nyitni 4-5 építőtelepet, ezek fenntartása, működtetése irdatlan pénzbe kerül, és ezt nem lehet feldarabolni, ennek egyszerre neki kell állni, amihez egyszerre rengeteg pénz kell, és ilyen Romániában nincs” – hangsúlyozta. Azt is hozzátette, hogy a kolozsvári építkezéseket általában az is lassítja, hogy senki sem tudja pontosan, mi van a földben, honnan bukkan elő hirtelen egy-egy lepapírozatlan közművesítési munka.

Szakáts István szerint a liberális párt által vezetett városháza a választási időszak végéig fogja ismételgetni, hogy minden rendben van, a munkálatok haladnak, van pénz. „Egyszerűen nem engedhetik meg maguknak azt a politikai blamázst, hogy azt mondják, hogy ezt elrontottuk. A választások után valószínűleg észbe fognak kapni, hogy ezt igazából másképp kell, nem tudunk nekifogni, nincs pénz, valószínűleg majd rákenik Ciolacura. De itt két dolog van, hogy mi fog történni politikai kommunikációban, és mi fog történni a gyakorlatban. A gyakorlatban nem fog történni majdnem semmi még több évig” – fejtette ki.

George Jiglău politológus, a kolozsvári BBTE oktatója az Adevărulnak szintén azt mondta, hogy jelenleg borítékolható a projekt több éves késése. „Úgy gondolom, Emil Bocnak megvannak a megfelelő retorikai eszközei arra, hogy indokolja a késést, ami szerintem elkerülhetetlen lesz” – fogalmazott. Azt is mondta, hogy ha már elindult ez a „hógolyó”, nem valószínű, hogy technikai-politikai okok miatt fennakadnak, még akkor is, ha nagyon sok pénz kell hozzá. „Ezek késleltetik majd a projektet, de a PNL-nek és benne Emil Bocnak elég erős a pozíciója ahhoz, hogy ne álljon le” – mondta.