Ciolacu Brüsszelbe megy, hogy megtudja, mennyire kell meghúzni a nadrágszíjat

Az Agerpres arról számol be, hogy a miniszterelnöki program zsúfolt: Ciolacu találkozik Ursula Von der Leyennel, az Európai Bizottság (EB) elnökével, Roberta Metsolával, az Európai Parlament elnökével, Charles Michellel, az Európai Tanács elnökével, illetve Céline Gauerrel, az EU helyreállítási alapjáért felelős munkacsoport vezetőjével.

Egyelőre patthelyzet van: Brüsszelnek nem elegendők a román ígéretek, áfa-emelést kér

Az Európai Bizottság munkacsoportja a héten elutasította a költségvetési hiány csökkentését célzó, Marcel Bolos pénzügyminiszter által hétfőn és kedden javasolt költségvetési intézkedéseket, mint elégteleneket, és további intézkedéseket kértek – közölték kormányzati források a G4Mediával. A kormány azonban elutasítja az EB-nek azt a javaslatát, hogy az áfát 2 százalékponttal 21 százalékra emelje, illetve hogy megszüntesse az élelmiszerekre vonatkozó kedvezményes áfakulcsot.

Az Európai Bizottsággal folytatott tárgyalások következő lépése Marcel Ciolacu miniszterelnök és Ursula von der Leyen elnök, valamint Valdis Dombrovskis alelnök pénteki megbeszélése lesz. Ciolacu ugyanazzal a javaslattal megy Brüsszelbe, amelyet Marcel Boloș miniszter is előterjesztett, abban a reményben, hogy ez politikai döntéshez vezet a költségvetési hiány csökkentéséhez szükséges intézkedések elfogadásáról.

Ciolacu azt is szeretné, ha az Európai Bizottság beleegyezne abba, hogy Románia a GDP 4,4%-ában feltételezett költségvetési hiányt a GDP 5,5%-ára emelje.

Az Európai Bizottság esetleges politikai döntése a kormány által hozott intézkedések elfogadásáról a helyzet feloldásához vezetne. Ellenkező esetben az Európai Bizottságnak megvan a lehetősége arra, hogy javasolja a Romániának nyújtott uniós források egy részének leállítását mindaddig, amíg az ország vissza nem tér a feltételezett hiánycsökkentési pályára.

Milyen ajánlatokkal kopogtatott Boloș Brüsszelben?

A legfontosabb adóemelések és kiadáscsökkentések, amelyeket a kormány Brüsszelben bemutatott:

• az informatikai (jövedelemadót fizető), mezőgazdasági és építőipari (egészségügyi járulékot fizető) alkalmazottak adókedvezményeinek megszüntetése;
• a nagyvállalatok forgalmának 1%-os többletadója;
• az 500 000 eurót meghaladó lakások adójának emelése;
• a mikrovállalatok adójának emelése;
• az 5%-os HÉA-határérték eltörlése számos termék és szolgáltatás esetében;
• 200 000 betöltetlen közigazgatási álláshely megszüntetése;
• a közigazgatásban egyes vezető beosztások megszüntetése;
• a helyi önkormányzatok (városházák és megyei tanácsok) kiadásainak csökkentése;
• egyes természeti erőforrások után fizetendő részesedések emelése;
• költségcsökkentés az állami tulajdonú vállalatoknál

Románia a költségvetési törvényben a GDP 4,4 százalékában határozta meg a hiánycélt, és Marcel Ciolacu miniszterelnök elismerte, hogy megszorító intézkedések nélkül a hiány elérné a GDP 6,2 százalékát.

Két hónapja rágja a körmét a kormány, hogyan tömjék be a fekete lyukat

A költségvetési hiány, azaz a bevételek és kiadások közötti különbség az év első hét hónapjában 38,6 milliárd lejre, azaz a GDP 2,43 százalékára nőtt, szemben a 2022-es év első hét hónapjának 26,7 milliárd lejes, azaz a GDP 1,89 százalékát kitevő hiánnyal.

A deficit szédítő tempójú növekedéséről és a felmerülő lehetséges megoldásokról először júliusban írtunk. A különböző forgatókönyvek és elrugaszkodott ötletek között a kisvárosok kulturális intézményeinek működését ellehetetlenítő intézkedések is fölmerültek, amelyek országos tiltakozást váltottak ki.

A brüsszeli tárgyalások megkezdése előtt a Szociáldemokrata Párt megpróbálta úgy szpinnelni a költségvetési hiány témáját, hogy az ukrajnai háború számlájára írja azt, és ezáltal remélte elérni azt a bizonyos kivételezést az EB részéről. Ciolacu a Financial Timesnak adott interjújában azzal érvelt, hogy Románia frontországként jelentős forrásokat ajánlott fel és jelentős összegeket költött saját költségvetéséből Ukrajna és Moldova megsegítésére a háború miatt, ezért nehezebb teljesítenie a jelenlegi európai költségvetési szabályokat. A pénzügyminiszter azonban hiába pedzegette ezt a hét elején az EB munkacsoportja előtt, nem sikerült meghatnia őket. Ciolacu brüsszeli tárgyalása jó alkalom lesz arra, hogy kiderüljön, milyen tárgyalókészségei vannak a miniszterelnöknek.

Ciolacunak van mitől szorongania: bármilyen eredmény szülessen, könnyen megtörténhet, hogy párjának választási eredményei bánják ezt meg 2024-ben, a szuperválasztási évben. Mert Románia költségvetési stabilitásának az az ára, hogy meghozza az eddig tologatott drasztikus intézkedéseket, amelyeknek a lakosság issza meg a levét. És a választók ezt egy módon tudják majd visszafizetni. Tudjuk hogyan.