Tiltakoznak a kulturális ágazat szereplői: minden összeomolhat a megszorítások miatt

Teljes meglepetésként érte a kulturális intézmények vezetőit az a kormányrendelet-tervezet, amelyet Marcel Boloș pénzügyminiszter múlt héten bemutatott, és amely ellen már a civil szervezetek is tiltakoztak. „Nem volt semmilyen konzultáció vagy előzetes elemzés a tervezet összeállítói és a kulturális intézmények vezetői között” – mondta a Transtelexnek Vladimir Anton, a Csíki Játékszín művészeti igazgatója, aki online aláírásgyűjtést kezdeményezett a Román Színházi Szövetség (UNITER) kormányhoz leadott állásfoglalásához.

Az online petícióhoz még egyre gyűlnek az aláírások, csütörtök reggel már 24 800-hoz közelített a támogatók száma. Ez a petíció elsősorban az előadóművészeti intézmények szempontjait tartalmazza, de időközben állást foglalt a múzeumok országos hálózata és egy sor más érdekvédelmi szervezet is. A kezdeményezők azt kérik, hogy a kulturális közintézményeket a rendeletben ne vegyék egy kalap alá a többi közintézménnyel, mert eleve a túlélés határán lavíroznak a források szűkössége miatt.

A tervezett megszorítások a következők:

• a betöltetlen állások megszüntetése
• az 50 alkalmazottnál kevesebbel működő intézmények összevonása
• az önkormányzatok saját forrásaiknak legtöbb 7.5 százalékát fordíthatnák a költségvetés 67-es fejezetére, azaz a „kultúra, szabadidő, vallás, sport” kategóriára

Azt, hogy a tervezetet nem előzte meg hatástanulmány és konzultáció, jól jelzi, hogy épp egy közintézmény, a kulturális minisztérium által fenntartott Országos Kulturális Kutatási és Képzési Intézet (INCFC) reagált részletes elemzéssel a pénzügyminisztérium javaslatára, kimutatva, hogy az a közművelődési rendszer – színházak, múzeumok, könyvtárak, kulturális központok – 61 százalékát érintené negatívan.

Rég nem tapasztalt szolidaritást váltott ki a kormány tervezete

A Csíki Játékszín művészeti igazgatója szerint egyáltalán nem jellemző, hogy azok a kulturális intézmények, ahol 50 főnél többen dolgoznak, megkönnyebbülten felsóhajtanának, hogy őket nem fenyegeti veszély. „Ritkán érezni a szakmában olyan szolidaritást, mint amit most érzek” – fogalmazott. Arra is emlékeztetett, hogy a kormány épp egy világjárvány után próbál spórolni a kulturális intézményeken. „Ne felejtsük el, hogy elsőként zárták be őket és utolsóként nyitották meg őket újra” – mondta Vladimir Anton.

Amennyiben a jelenlegi formában érvénybe lép a kormányrendelet, akkor a teljes kulturális szférát érinteni fogja, nem csak a felszámolásra javasolt 50 alkalmazottnál kevesebbet foglalkoztató intézményeket, hívta fel a figyelmet. „A cunami első hulláma persze ezt a több mint 60 százalékot érintené, de később elérné az összes többi intézményt is. Nehéz megjósolni, hogy mi lenne a konkrét hatása a munkaerőpiacra a közszféra kulturális részében, hogyan alakulna a konkurencia, mi történne az összes intézmény költségvetésével.

Csapda lenne azt gondolni, hogy a tervezet csak a kis és közepes városok intézményeit érintené és a nagyvárosok megúsznák”

– érvelt.

A petíció szövegében olvasható becslés szerint a vidéki színházak 50 százalékkal kevesebb pénzből gazdálkodhatnának, miközben csak a személyi költségek a jelenlegi büdzsé 80 százalékát teszik ki. Vladimir Anton szerint nem világos, hogy az említett (67-es) költségvetési kategória korlátozása hogyan csökkentené a költségvetési hiányt, nem tiszta, hogy az így megspórolt összegek hogyan jutnának vissza a közösbe, mondta a művészeti igazgató. „Hat napja próbáljuk megérteni, hogy milyen meggondolás állhatott a javaslat mögött” – jegyezte meg.

Vladimir Anton elmondta, az online petíciót több mint 10 százalékban előadóművészek és a kulturális szférában dolgozó technikai és adminisztratív emberek írták alá, de jelentős a „közönség” támogatása is, és remélik, hogy az aláírók száma tovább nő a következő napokban, illetve, hogy minél hamarabb elkezdődik a párbeszéd a kormánnyal.

Hargita megyében egyébként 14 kulturális intézményt érintenének a megszorítások. Nemrég sajtótájékoztatót tartott a témában a Csíki Székely Múzeum is, Karda-Markaly Aranka igazgató elmondta, ha életbe lép a tervezet, nagyjából csak szellőztetésre maradna embere a múzeumnak.

A csíkszeredai önkormányzat volt egyébként az első, amelyik megkongatta a vészharangot, külön kampányt indított a témában, Korodi Attila polgármester pedig gyilkosságnak nevezte a kormány tervét, kiemelve, hogy a város 2023-ban majdnem 42 millió lejt költött kultúrára és sportra, ebből 12 millió lej beruházásra ment, 21 millió lej működésre, 9 millió lej pedig kulturális, sport és egyházi támogatásokra. A megszorításokkal a teljes összeg 8,5 millió lejre csökkenne.

Sepsiszentgyörgyi színházigazgató: Ez nem csak egy-két színház problémája

A Csíki Játékszín társulatának mintájára Sepsiszentgyörgyön is utcai performansszal hívták fel a figyelmet szerda délelőtt a rendelettervezet veszélyeire. Ezen a román és a magyar színházi társulat, illetve a Háromszék Táncegyüttes azon tagjai voltak jelen, akik épp nem nyaralnak valahol. „Sajnos nyáron történnek ezek a nagyon kényelmetlen dolgok, amikor mindenki vakációzik, nálunk is az első munkanap szeptember 1, de helyi szinten is tenni kell valamit, mert Bukarestben az intézmények bezárásról dönthetnek” – mondta Anna Maria Popa, az Andrei Mureșanu Színház igazgatója.

„Ez nem csak a mi színházunkat érinti, hanem rengeteg színházat és sok más kulturális intézményt Románia-szerte, múzeumokat, könyvtárakat. Fontosnak tartom, hogy ne kicsinyítsük le a problémát, ez nem csak egy-két színházról szól, hanem országos probléma, az önrendelkezés szabadságának elvesztéséről és intézmények megszüntetéséről szól. Szentgyörgy-szinten nem csak a magyar és a román színház egyesülne, hanem egy kalap alá kerülnének a kulturális központok, a könyvtárak meg a múzeumok is, ami elfogadhatatlan”. Anna Maria Popa szerint a rendszerváltás óta egyik kormány se indított ilyen hadjáratot a kultúra ellen.

A színházigazgató szerint a kulturális, szabadidős, egyházi- és sportintézményeknek adható önkormányzati források korlátozása legalább 50 százalékos, de akár 65 százalékos költségvetés-csökkentést jelentene az egyes intézményeknél, miközben a színháznál jelenleg a büdzsé 80 százaléka bérekre megy.

Ez elbocsátásokat jelentene, tehát nem hogy új előadások gyártására nem lenne költségvetés, de a jelenleg műsoron levőket sem lenne kivel bemutatni.

Információi szerint Sepsiszentgyörgy városa idén kb. 28 millió lejt fordított kultúrára, szabadidőre, egyházi támogatásokra és sportra, ebből a tervezet értelmében 10 millió maradna, és legalább 80 ember elveszítené a munkahelyét.

Kolozsvári múzeumigazgató: A kormány azt hiszi, hogy a múzeumok valójában mauzóleumok

A nagyobb városok intézményei közül a tervezett megszorítások a Kolozsvári Művészeti Múzeumot is érintenék. Lucian Nastasă-Kovács igazgató szerint nevetséges, hogy Romániában a kultúrán próbálnak spórolni, miközben európai összehasonlításban amúgy is az utolsók között van az ország a kultúrára és kutatásra fordított összegek tekintetében.

A Kolozsvári Művészeti Múzeum mindig a szükségesnél kevesebb munkatárssal működött, a túlélés határán, a Kolozs Megyei Tanács fenntartóként annyi állást hagyott jóvá, amennyinek a költségeit fedezni tudta, hangsúlyozta az igazgató. „Létrehoztunk például egy restaurátor műhelyt, de két ember helyett csak egy ember dolgozik ott, pedig ez Románia-szerte hiányszakma, mégsem tudjuk megfelelően lefedni. Közel 16 ezer műalkotásból álló gyűjteményünk van, de a múzeumnak nem csak az a szerepe, hogy a műalkotásokat tárolja, hanem azokat be is mutatja, tehát kutatásokra, a kutatási eredmények közlésére is szükség van. Nálunk egyetlen kutatói állás van, azon kívül a muzeográfusaink foglalkoznak a kutatói munkával is, de ők is kevesen vannak” – sorolta.

„A kormány azt hiszi, hogy a múzeumok valójában mauzóleumok, pedig ennél sokkal többről van szó, a kolozsvári múzeumnak például fontos oktatási programjai is vannak, fiatalokkal dolgozunk, felkészítjük a jövő képzőművészeit és művészetkedvelőit” – fejtette ki.

Ami az 50 alkalmazottnál kevesebbet foglalkoztató intézmények megszüntetését és összevonását illeti, Lucian Nastasă-Kovács szerint „nem keverheted össze az almát a körtével”. „Sehol a világon nincs olyan, hogy egy művészeti és egy néprajzi múzeum közös intézményben működjön, mert más a tevékenységi körük, más szakemberek dolgoznak bennük” – hangsúlyozta.

Ami a költségvetési korlátozást illeti, Lucian Nastasă-Kovács szerint a múzeumnak van annyi saját bevétele a jegyeladásokból és az épület bérbeadásából, hogy abból túl tudjon élni akkor, ha a megyei tanács csak az épület fenntartását állja, csakhogy a törvény nem teszi lehetővé, hogy a saját bevételét arra költse, amire szeretné.

Mint kiemelte, egy teremőr fizetése ételjegyekkel együtt 2300 lej, akkor is, ha az illető egyetemet végzett és több idegen nyelvet beszél, és nincs lehetőség arra, hogy bérkiegészítést adjanak neki, miközben más közintézményekben prémiumok és bónuszok egész sorát kaphatják az alkalmazottak.

Van, ahol a számítógépes munka miatt is veszélyességi pótlék jár, a kolozsvári múzeumnak viszont perelnie kellett a fenntartóval, hogy az egészségre veszélyes anyagokkal dolgozó restaurátor megkaphassa a veszélyességi pótlékot, magyarázta az intézményvezető.