Ciolacu a Financial Timesban arra panaszkodott, hogy a költségvetési hiány az Ukrajnának nyújtott segítség miatt nőtt

Románia pénzügyminisztere, valamint a munkaügyi és az európai alapokért felelős minisztere is hétfőn tárgyalásokat folytatott az Európai Bizottsággal, hogy megpróbálja meggyőzni a brüsszeli tisztviselőket arról, hogy az ország megnövekedett költségvetési hiánya Bukarestnek az ukrajnai háborús erőfeszítések segítésére tett erőfeszítéseinek az eredménye, és hogy a megnövekedett kiadásokat az Európai Bizottságnak el kellene engednie – írja a Financial Times. Ezt a narratívát egyébként már előkészítette a Szociáldemokrata Párt EP-képviselője, Victor Negrescu, aki azzal érvelt, hogy Románia frontországként jelentős forrásokat ajánlott fel és jelentős összegeket költött saját költségvetéséből Ukrajna és Moldova megsegítésére a háború miatt, ezért nehezebb teljesítenie a jelenlegi európai költségvetési szabályokat.

A Negrescu által korábban felsorolt érveket mondta el ezúttal a Financial Times-nak Marcel Ciolacu, és egyúttal meggyőződését fejezte ki, hogy az EU „semmilyen körülmények között” nem fogja megbüntetni Romániát a deficithatár túllépése miatt.

Az a fránya költségvetési hiány

Románia azt remélte, hogy a GDP 4,4%-ára csökkenti a hiányt, de a Román Nemzeti Bank nemrég 7,5%-os hiányt prognosztizált. Ez olyannyira meghaladja a 3%-os határértéket, hogy az Európai Bizottság fegyelmi eljárást indíthat. Bukarest már a koronavírus-járvány előtt is az úgynevezett túlzottdeficit-eljárás alatt állt – jegyzi meg a Spotmedia által is idézett Financial Times.

Ciolacu a brit gazdasági lapnak azt nyilatkozta, hogy a költségvetési hiány, amely tavaly 6,2% volt, 2023-ban biztosan csökkenni fog, de konkrét számot nem említett, mindössze azt körvonalazta, hogy három évvel ezelőtt egészen más volt a gazdasági helyzete az országnak, mint most.

„Románia most stabil, a második legmagasabb növekedési rátával Európában, ami a közvetlen külföldi befektetésekből származik. De a költségvetést át kellett szervezni, hogy segítsük Ukrajnát, különösen a gabonaszállítmányok tekintetében” – magyarázta, utalva arra az exportfolyosóra, amelyet Románia fenntartott Ukrajna számára a Fekete-tengeri gabonaszállítmányok helyettesítésére.

„Ezek előre nem látható kiadások voltak. Felmentésre van szükségünk a költségvetési szabályok alól” – hangsúlyozta Ciolacu.

A kormányfő arról is beszélt, hogy megtakarításokat fog eszközölni, és említette a készülő közigazgatási reformot, amelyhez ragaszkodott annak ellenére, hogy az ország 2024-ben négy választási forduló előtt áll: európai, helyhatósági, elnöki és parlamenti választások.

Ciolacu megoldásai Ukrajna gabonaexportjának segítésére

Románia két hónapon belül megduplázza fő fekete-tengeri kikötőjének és dunai vízi útvonalának kapacitását, hogy segítsen Ukrajnának abban, hogy gabonáját Oroszország hatóköréből kiszállítsa – mondta a miniszterelnök az FT-nek adott interjúban.

A miniszterelnök a brit gazdasági lapnak elmondta, hogy tervét a kormány az ukrán dunai kikötők elleni orosz támadásoktól függetlenül végre fogja hajtani.

„Ukrajna 2023-ban mintegy 40 millió tonna gabonát készül exportálni. A kivitelük elősegítéséért megnöveltük mind a konstancai kikötő, mind a kikötőbe vezető folyami útvonalak kapacitását” – mondta Ciolacu.

Az Agerpres által is összefoglalt részletben a Financial Times rávilágított, Románia ígérete azután hangzott el, miután Oroszország felmondta a megállapodást, amelyik lehetővé tette, hogy Ukrajna gabonát exportáljon fekete-tengeri kikötőin keresztül. Moszkva ugyanakkor megfenyegette az ukrán kikötőket elhagyó kereskedelmi hajókat, ami az exportnak a Dunára való átirányításához vezetett.

„Mi is tanultunk a történtekből Oroszországgal kapcsolatban. Jelenleg már egyáltalán nem függünk az orosz energiától vagy erőforrásoktól. Ukrajnának nyújtott támogatásunk feltétel nélküli” – nyilatkozta a miniszterelnök, és hozzátette: Románia biztonsága jelenleg nincs veszélyben. A konstancai kikötő és más útvonalak megnövelt kapacitása lehetővé teszi az ukrán gabonaexport megduplázását havi 4 millió tonnára – jelentette ki.

Kitért arra, hogy a dunai ukrán kikötők gabonaraktárai elleni támadások dacára vannak megoldások az orosz gabonaexportra. Példaként említette, hogy Románia októbertől lehetővé teszi az éjszakai hajózást a Sulina-csatornán, a teherforgalmat pedig legalább napi 14 hajóra növeli. Ennek köszönhetően Ukrajnának csak kisebb mennyiségű gabonát kell a támadásoknak kitett raktárakban tárolnia.

Románia tervét a Duna túloldalán, a román határon lévő ukrán kikötők elleni orosz támadásoktól függetlenül végrehajtják – biztosította Ciolacu miniszterelnök az interjúban.

„Ukrajnának 2023-ban mintegy 40 millió tonna gabonája lesz, amit exportra szán. Ennek megkönnyítésére megnöveltük a kapacitást mind a konstancai kikötőben, mind a konstancai kikötőhöz vezető bekötőutakon, hogy ezt lehetővé tegyük. A lehető legjobban mozgósítottunk” – magyarázta Ciolacu.

Románia több közúti határátkelőt is megnyit, és javítja vasúti infrastruktúráját az ukrán határon lévő állomásokon, hogy felgyorsítsa az árutovábbítást – tette hozzá Ciolacu.

Az ukrán pilóták megkezdik a kiképzést

A kormányfő visszafogottan nyilatkozott a Kijevnek nyújtott katonai segítségnyújtásról, de Ciolacu szerint partnereik tudják, hogy Bukarest sokkal többet nyújt a humanitárius segélynél és a logisztikai támogatásnál.

Az ország részt vesz a NATO-tagok által adományozott F-16-os vadászgépek ukrán pilótáinak kiképzésében is, és várja a tanfolyamok megkezdését engedélyező szükséges dokumentumokat.

„Várhatóan a következő napokban írják alá a jegyzőkönyveket a pilóták számára, ami az utolsó hátralévő akadály” – mondta. „Ami minket illet, minden logisztika a helyén van” – jelentette ki Ciolacu.

Oroszország ukrajnai háborúja biztonsági kockázatot jelent Románia közeli szövetségese, a Moldovai Köztársaság számára is, amelynek uniós tagság iránti kérelmét Bukarest teljes szívvel támogatja – mondta Ciolacu. „Moldova messze a legsebezhetőbb állam Európában” – mondta a miniszterelnök.

Egy kis Orbán-kritikát is megeresztett a román kormányfő

Orbán Viktor magyar miniszterelnök az EU-ban és a NATO-ban vétójogával élve blokkolta a különböző tagsági kérelmeket, így próbálta rákényszeríteni Brüsszelt, hogy felszabadítsa a befagyasztott uniós forrásokat – mondta Ciolacu. „A magyarok ezzel spekulálnak” – mutatott rá, hozzátéve, hogy helytelen ilyen stratégiai kérdéseket átpolitizálni.

„Egy diktátor és a szabad világ közötti háború zajlik, és Európa nem engedheti meg magának, hogy elveszítse ezt” – mondta Ciolacu Vlagyimir Putyinra utalva és Orbán felelősségét firtatva.