Szédítő tempóban nő a deficit, az adókhoz is kénytelen hozzányúlni a kormány

Már a Ciucă-kormány számára nyilvánvalóvá vált az év első hónapjaiban, hogy ha a költségvetési hiány szédítő tempójú növekedését nem sikerül megfékezni, Románia képtelen tartani az idénre tervezett 4,4 százalékos GDP-arányos céldeficitet, ami súlyos egyensúlyzavart okozhat a román gazdaságban. Adrian Câciu korábbi pénzügyminiszter április elején beismerte, hogy rosszul alkották meg az idei büdzsét, a tervezettnél jóval alacsonyabbak az állam bevételei, ezért az éves kiadások mintegy 20 milliárd lejes lefaragására van szükség. Ennek megfelelően másfél hónapra rá a Ciucă-kormány egy takarékossági intézkedéscsomagot fogadott el, amelytől a költségek végül nem 20 milliárd, hanem mindössze 5,33 milliárd lejes csökkentését remélték. Ez a sürgősségi rendelet csak az állam nadrágszíjának megszorításáról szólt, adókat és illetékeket nem érintett, így az átlagpolgár nem érezte a hatását.

Csakhogy míg az idei első két hónap után 17 milliárd lejes (GDP-arányosan 1,07 százalékos) volt a hiány, öt hónap után már 37 milliárd lej (2,32 százalék), és becslések szerint az első félév végén 49 milliárd lejre (3 százalékra) duzzad. És a Ciolacu-kormány számára már az vált nyilvánvalóvá, hogy a deficit csökkentéséhez nem elég takarékoskodni, az állam bevételein is növelni kell. Ezért ezekben a napokban a koalíció egy vaskos, részben a Világbank ajánlásaiból inspirálódott intézkedéscsomagról vitázik, amely már az adókhoz és az adókedvezményekhez is alaposan hozzányúl, így az átlagpolgárok egy részét is közvetve érinti. A sajtóba kiszivárgott csomag még távol áll a véglegesítéstől. Az sem világos, hogy szeptember elsejétől vagy már augusztus elsejétől lépne-e hatályba, és még az is elképzelhető, hogy a tervezett rendelkezések egy részét csak jövőre, vagy egyáltalán nem alkalmaznák. Mindenesetre a kiszivárgott tervezetből körvonalazódik az a csapás, amit a kormány követni kíván a deficit csökkentésére.

Az intézkedéscsomag fontosabb elemei:

• Egy százalékos adó bevezetése azokra lakóépületekre, amelyek értéke összességében meghaladja az 500 ezer eurót. Azaz évente legalább 5000 eurót kell fizetnie az államkasszába azoknak az ingatlantulajdonosoknak, akiknek a birtokában lévő épületek és telkek értéke meghaladja ezt a küszöbértéket.
• A jelenlegi 1 százalékról 2 százalékra emelik azoknak az évi 500 ezer eurónál kisebb forgalmú mikrovállalkozásoknak a társasági adóját, amelyek nyereségessége meghaladja a 30 százalékot.
• A jelenlegi 8 százalékról 10 százalékra emelik az osztalékadót.
• Egy százalékos adót vezetnek be az évi 100 millió eurónál nagyobb forgalmú vállalatok számára.
• Többletadót vetnek ki az államelnöki fizetést meghaladó közalkalmazotti jövedelmekre.
• A hozzáadottérték-adó (TVA-áfa) egységesen 19 százalék lesz, esetleg 21 vagy 22 százalékra emelik. Jelenleg bizonyos áruk és szolgáltatások kedvezményben részesülnek, az alapélelmiszerek és a vendéglátóipari szolgáltatások TVA-ja például 9 százalékos.
• Többletadót kell fizetniük azoknak a vállalatoknak, amelyek kiviszik a nyereségüket az országból.
• Megszüntetnek 200 ezer betöltetlen állást az állami közigazgatásban.
• Egészségügyi szolgáltatási járulékot (CASS) kell fizetniük a mezőgazdasági, élelmiszeripari és építőipari alkalmazottaknak is.
• Tíz százalékkal megemelik a szerencsejáték-szervezés, játékgép-üzemeltetés, dohányáru-, luxusital- és luxusétel-forgalmazás engedélyeztetésének adóját.
• A jelenlegi 1 százalékról 10 százalékra emelik a tőzsdei nyereségek adóját.
• Első lépésben a jelenlegi 3000 lejről 3300 lejre, második lépésben 3750 lejre emelik az országos bruttó minimálbért, az építőiparban pedig 4000 lejről 4500 lejre nő az összege.

Tiltakoznak az érintett ágazatok képviselői

Az már biztos, hogy a fenti intézkedések közül a mezőgazdasági, élelmiszeripari és építőipari adókedvezmények kivezetése az, amelyik mellett eltökélt a kormány, mert ez vezet a költségvetési bevételek legnagyobb mértékű emelkedéséhez. Marcel Boloș pénzügyminiszter arról beszélt, hogy a két ágazat már szeptember elsejétől számíthat erre az intézkedésre, és felmerült a jövedelemadó visszaállítása is az informatikai ágazatban is. Maga Marcel Ciolacu kormányfő pedig azzal érvelt, hogy ezek a kedvezmények évi 72 milliárd lejes bevételtől fosztják meg a költségvetést. Arra utalt, hogy egy tavaly elfogadott törvény szerint a kedvezményezett ágazatok alkalmazottainak 2028-ig nem kell jövedelemadót és egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetniük, illetve csökkentett nyugdíj- és munkaügyi járulékokat fizetnek. A miniszterelnök ugyanakkor amellett kardoskodott, hogy az informatikai ágazatnak nyújtott kedvezményeket meg kell tartani.

Mindenesetre a kormány szándéka az érintett ágazatok képviselőinek heves ellenállásába ütközik. A Sindalimenta Élelmiszeripari Szakszervezeti Szövetség például nagyszabású tiltakozóakciókat helyezett kilátásba, ha eltörlik az ágazatban dolgozók adókedvezményét. Az érdekvédelem képviselői emlékeztettek, hogy az élelmiszeriparban a külkereskedelmi mérleg hiánya tavaly meghaladta az 5,6 milliárd eurót, ami 20 százalékkal több a 2021-ben jegyzettnél. A szakszervezeti szövetség elnöke, Dragoş Frumosu felhívta a figyelmet, hogy a kilátásba helyezett intézkedések csak rontani fognak Románia gazdasági és pénzügyi helyzetén, a munkanélküliek számának emelkedéséhez, sok cég bezárásához és az élelmiszerimport további növekedéséhez vezetnek majd.

A Romániai Kis- és Közepes Vállalkozások Országos Tanácsa (CNIPMMR) szintén bejelentette, hogy nem ért egyet a mezőgazdasági, élelmiszeripari és az építőipari ágazat adókedvezményeinek eltörlésével, szerintük a döntés a gazdaság hajtómotorjainak lassulásához vezetne. A CNIPMMR alelnöke, Vali Priceputu felhívta a figyelmet, hogy a kormánnyal kötött megállapodásuk 2028-ig van érvényben. „A kormánynak be kell tartania az ígéreteit, és hagynia kell bennünket dolgozni. (...) Vannak ötleteink, javaslataink a deficit csökkentésére, elnyert jogaink azonban nem képezhetik vita tárgyát” – érvelt. Priceputu szerint a következő hat hónapban 40-60 ezer munkavállaló hagyhatja el az építőipart, ha bevezetik a meglebegtetett intézkedéseket.

Az Építőipari Vállalatok Munkáltatói Szövetségének elnöke, Cristian Erbaşu arról beszélt, hogy az országos helyreállítási terv (PNRR) szerint fokozatosan kellene megszüntetni ezeket az adókedvezményeket, és nem most, hanem majd a 2025 és 2028 közötti időszakban. Meglátása szerint az építőipari alkalmazottak adókedvezményének eltörlésével „idén kevéssel nőni fognak ugyan az állam bevételei, jövőre azonban a jelenleginél is alacsonyabbak lesznek”, és a benne rejlő potenciálnál kisebb lesz az ágazat súlya a GDP-ben.

„Jelenleg hozzávetőlegesen a GDP 8 százalékát termeljük, de a helyreállítási és más uniós alapokból, illetve egyéb forrásokból érkező pénzekkel akár a 10 százalékot is meghaladhatnánk. (...) Kénytelenek leszünk azonban alacsony szinten maradni. Az alkalmazottjaink majd más országok – Németország, Franciaország, Anglia – GDP-jéhez járulnak hozzá. Egy építőipari munkás átlagosan évi 70 ezer euróval járul hozzá Románia GDP-jéhez (...) 7 milliárd euróval fog csökkenni az építőipar hozzájárulása” – magyarázta a szakember.

A turisztikai cégek sem értenek egyet azzal, hogy az ágazatban 9 százalékról 19 százalékra nőjön a TVA. A Vendéglátóipari Munkáltatók Szövetségének ügyvezető elnöke, Călin Cozma szerint ez az intézkedés „meg fogja fojtani” a vállalkozásaikat. Emlékeztetett arra, hogy turizmus amúgy is megszenvedte a koronavírus-járványt, és már annak sem örültek, hogy 2022 végén a kormány 5 százalékról 9 százalékra emelte a TVA-t az ágazatban. „Nincs kiszámíthatóság, nem tudjuk megtervezni tervezzük a bevételeinket és kiadásainkat. A kormány gúny űz a turizmusból. (…) Ugyanazokat az adókedvezményeket akarjuk, mint a mezőgazdaságban és az építőiparban dolgozó kollégáink. Úgy érezzük, hogy diszkriminálnak bennünket” – mondta Cozma. Hozzátette, hogy a vendéglápari vállalkozások elbocsátásokra fognak kényszerülni, ha a kormány 19 százalékra emeli a TVA-t a turizmusban, és mintegy 20 ezer ember maradhat munka nélkül.

Mit mondanak a szakértők?

Rácz Béla Gergely közgazdász, a BBTE oktatója a Transtelexnek június végén adott interjúban szintén arról beszélt, hogy a különböző ágazatoknak nyújtott adókedvezmények eltörlése megfelelő eszköz a költségvetési bevételek növelésére. A szakember ugyanakkor úgy vélekedett, hogy a kedvezmények kivezetésének fokozatosan kell megtörténnie. „Elhibázott (…) az a gazdaságpolitika, amelyik nem a fokozatosság elvére épül. Ilyen gazdasági intézkedést nem szabad, illetve nem érdemes egyik napról a másikra meghozni” – jelentette ki. A közgazdász amellett érvelt, hogy az IT-szektornak nyújtott adókedvezményeket is nyugodtan el lehetne törölni. „Ez annak idején egy jó intézkedés volt, és hozzájárult ahhoz, hogy ez az ágazat Romániában megerősödjön. Az ország jól kihasználta azt az adottságát, hogy a rendszerváltás előtt a reáloktatás európai színvonalú volt, és ezen a téren versenyképes maradt. De Románia, többek között az IT-szektornak járó adókedvezményekkel, most már elérte a potenciálját” – magyarázta.

Másfelől Rácz úgy látja, hogy az idei költségvetési céldeficit túllépésével „nem dőlne össze a világ”, de a piacok ezt jelzésnek veszik. Az lesz ugyanis az üzenete, hogy az ország nem tudja a vállalásait tartani, aminek a következménye az, hogy Románia még drágábban fog hitelekhez jutni. A közgazdász megjegyezte azt is, hogy a kormány a költségvetési hiány kérdésében a jövő évi választások lejártáig számíthat az Európai Bizottság megértésére, ezért a Románia elleni túlzottdeficit-eljárás nem jár majd az uniós alap felfüggesztésével. Ezt támasztja alá a profit.ro gazdasági portálnak az az értesülése is, miszerint a Ciolacu-kabinet informális egyezségre jutott Brüsszellel arról, hogy ne függesszék fel a Romániának járó kohéziós alapokat és helyreállítási pénzeket a céldeficit idei és jövő évi túllépése miatt. Azt azonban az Európai Bizottság mindenképpen elvárja, hogy az idei költségvetési hiány jelentősen kisebb legyen a tavaly jegyzett 5,68 százaléknál.

Tănase Stamule az a közgazdász, aki szerint a deficit június végén el fogja érni a 3 százalékot. A Nemzeti Liberális Párt (PNL) tagjaként egyike azoknak a szakpolitikusoknak, akik részt vesznek költségvetési bevételek növelését célzó intézkedéscsomag kidolgozásában. Múlt hét végén egy Facebook-bejegyzésben kifejtette, hogy mielőtt a kormány az adók emeléséhez nyúlna, számba kellene vennie további takarékossági intézkedéseket. Ezek között említette, hogy a nettó 7-8 ezer lejes fizetésű közalkalmazottakat nem lenne szabad étkezési és üdülési utalványokkal támogatni, a minisztériumoknak alárendelt megyei ügynökségeket regionális hivatalokba kellene összevonni, a közalkalmazotti szférában jövőre is fenn kell tartani a létszámstopot, és nem lenne szabad szociális segélyt folyósítani a „makkegészséges” fogyatékkal élőknek, és mindazoknak, akik egyszerűen csak nem akarnak dolgozni. „Ha szolidaritást kérünk a polgároktól, akkor az első lépésként az államnak csökkentenie kell a saját kiadásait, csak azután kerülhet szóba az adóemelés” – írta a közgazdász.