A kultúrán spórolna a kormány, de mibe kerülhet ez hosszú távon?

Eddig közel 21 ezren írták alá azt az online petíciót, amely felszólítja a kormányt, hogy ne alkalmazza a pénzügyminiszter által bejelentett megszorító intézkedéseket a kulturális intézményekre. A nagy spórlási bejelentés után azonban nem jött egyértelmű üzenet a Ciolacu-kabinet részéről, úgyhogy csak találgatni lehet, hol tartanak az ismertetett tervezet megvitatásával és elfogadásával. Meg nem erősített információk szerint már visszavettek azokból az intézkedésekből, amelyek a teljes kulturális szektort ellehetetlenítenék, és egyelőre nem hoznak olyan drasztikus intézkedéseket, amelyekről a kisebb létszámú kulturális intézmények vezetői rettegnek.

A Román Színházi Szövetség (UNITER) kormányhoz eljutatott, első körben 50 kulturális intézmény által aláírt memoranduma arra figyelmeztet, hogy a kis- és közepes méretű városok kulturális intézményeit az összeomlás fenyegeti. Ennek szövegét a csíkszeredai városi színház művészeti igazgatója, Vladimir Anton kezdeményezésére a már említett online petíció formájában tették közzé, amit már több ezren írtak alá. Memorandumot küldött a kormánynak a Romániai Múzeumok Országos Hálózata (RNMR) is. Nem csak a kulturális szféra tiltakozik az egyelőre nem végleges kormányzati szándékok ellen. Ugyancsak a tervezett intézkedések ellen szólalt fel több mint 1150 civil szervezet, és felkérte a kormányt a munkájukat ellehetetlenítő rendelettervezet elvetésére, ugyanis szintén a spórlás jegyében megszüntetnék az a lehetőséget, hogy a cégek az adójukból leírható összegeket felajánlják egyesületeknek, alapítványoknak.

Az Országos Kulturális Kutatási és Képzési Intézet (INCFC) is fontosnak tartotta, hogy összesítse mindazokat a kulturális intézményeket, amelyeket a pénzügyminiszter által bemutatott sürgősségi rendelettervezet rendelkezései negatívan érintenének. Az intézet szerint nemcsak azzal kell számolni, hogy külön-külön is rossz volna ezeknek az intézményeknek, hanem azzal is, hogy a kultúra egésze kiheverhetetlen csapást szenvedne.

A költségvetési megszorító intézkedések negatív hatása a kultúrára című szövegben az INCFC rámutat, a sürgősségi rendelettervezet úgy hirdeti meg ezeket az intézkedéseket, mint amelyek megoldanák a 37 milliárd lejes költségvetési hiányt, azonban az előrevetített személyzeti megszorítások, amelyet a közszférára hirdettek meg, válogatás nélkül érinti a kulturális és oktatási intézményeket is, ugyanúgy mint az egészségügyet, rendőrséget vagy az adminisztrációt, vagyis nem tesz lényeges különbséget a különböző típusú szervezetek között, és nem veszi figyelembe a társadalomban betöltött szerepüket. „Úgy véljük, hogy az egészségügy, az oktatás és a kultúra területén, de nem csak ott, minden közintézmény alapvető termelő a társadalom mechanizmusaiban, és mindegyiknek megvan a maga jól meghatározott helye.

Az egyetlen túlméretezett és irreleváns struktúra valójában a túlburjánzó közigazgatás, amely indokolatlanul sok köztisztviselőt foglal magába.

A bürokratikus közigazgatás önmagát generálja, folyamatosan eljárásokat és szabályokat talál ki, hogy igazolja és megsokszorozza létezését, míg a »termelő« egységek a túlélés határán állnak, állandó költségvetési vagy személyi korlátok között” – olvasható abban az összefoglalóban, amely részletesen ismerteti a veszélyeztetett kulturális intézményeket.

A tiltakozó szöveg megfogalmazói rámutatnak, a tervezet nem tartalmaz fejezetenkénti részletes elemzést arról, hogy melyek azok a „szolgáltatások” és területek, amelyek a leginkább terhelik a költségvetést, és nem határozza meg a megszorításoktól várt megtakarításokat sem. Ehelyett az 50 főnél kevesebb alkalmazottat foglalkoztató közintézmények összevonását/átszervezését/egyesítését írja elő, annak ellenére, hogy a kisebb struktúrák hatékonysága minden menedzsment- és igazgatási elmélet szerint jobb, mint az anyaszervezetek bármely modellje.

Ezek a horizontálisan alkalmazott drasztikus intézkedések egész területeket fognak tönkretenni, a jövőbeli helyreállítás lehetősége nélkül – figyelmeztetnek az Országos Kulturális Kutatási és Képzési Intézet munkatársai.

Azt is tisztázzák, hogy az átszervezések által leginkább érintett terület a kultúra lesz – mivel a legtöbb kulturális és kreatív ágazat a hatékonyság és rugalmasság érdekében kis szervezeteken keresztül működik. „Az egész nemzeti kulturális rendszer már most is sebezhető és a lehető legkisebbre csökkent a katasztrofális adminisztratív decentralizációs politikák eredményeként. Ennek következtében a kulturális intézmények nem lesznek képesek túlélni sem a várható összevonásokat, sem a közös igazgatást, mivel sajátos tevékenységük nem teszi lehetővé számukra több szakmai feladat ellátását. A kormányrendelet-tervezet teljes szövege indokolatlanul keveri össze a közigazgatási szféra feladatait a kulturális, oktatási, egészségügyi stb. intézmények feladataival” – írják.

Leszögezik, nincs jogi alapja annak, hogy összekeverjék és egyenlőségjelet tegyenek a közigazgatás és a közművelődési intézmények közé. A közművelődési intézmények minimális igazgatási szolgáltatásai nem öncélúak, hanem a kulturális javak és szolgáltatások előállítását támogató szolgáltatások, tisztázzák a leírásban.

Bár a megszorítások indokoltak, hiszen tényleg nagy a deficit, és a helyreállítási alapok is veszélyeztetettek, ha a reform nem kezdődik el, a javasolt intézkedések éppen annak a mintegy 300 közművelődési intézménynek az infrastruktúráját és örökségét rombolják le, amelyek megszüntetését javasolják – ez a közművelődési rendszer mintegy 61 százalékát teszi ki, derül ki a Országos Kulturális Kutatási és Képzési Intézet számításaiból. Ehhez jönnek még a kulturális rendszer egyensúlyhiányának negatív hatásai, amelyeket a magánszektor számtalan kulturális szervezete fog érezni: könyvkiadók, audiovizuális, vizuális művészetek, építészet, kézműves szervezetek, kulturális iparágak – olyan szervezetek, amelyek nem lesznek képesek a megnövelt adóterheknek megfelelni.

Az intézkedések alkalmazásának időkerete nem veszi figyelembe az elbocsátott emberek ezreit és a képzett szakemberek ijesztően nagy számának elvesztését, akik nem tudnak majd a magánszektorban elhelyezkedni, különösen az amúgy is kispénzű és szűkre szabott kulturális magánszférában – véli az intézet.

Az alapvető probléma, hogy a kormány saját alkotmányos kötelezettségeit szegi meg, amikor a kulturális, oktatási és közegészségügyi ágazatokat akarja leépíteni, hiszen ezeknek a fenntartása az állam kötelessége minden civilizált demokratikus társadalomban, amelyekért a polgárok már most is fizetik folyó jövedelmük jelentős részét.

„A kultúrának tagadhatatlanul vannak társadalmi funkciói, amelyek hozzájárulnak az identitás megőrzéséhez, az állampolgári tudatosság kialakításához és a polgárok neveléséhez. A kultúra az egyetlen olyan cselekvési terület, amely az egyének lelkiismeretének szintjén segíti őket a közösségekbe való beilleszkedésben, hozzájárul a nemzetépítéshez, értelmet ad a létezésnek, motiválja és érvényesíti a társadalmi részvételt” – mutatnak rá a szövegben.

Az INCFC által készített elemzés szerint a közművelődési infrastruktúrahálózat 1990 óta szisztematikusan csökken. A közkönyvtárak száma az 1990-ben regisztrált 4 458-ról 2021-re 1 962-re csökkent. Hasonlóképpen a vidéki kulturális intézmények száma is csökkent: az 1990-es 7 110 kultúrházból 2020-ra csak 4 984-at tartanak nyilván.

A számítások szerint a jelenleg működő 469 jogi személyiséggel rendelkező közművelődési intézmény legalább 61 százaléka megszűnik az intézkedések alkalmazásával. Az összesen 127 – jogi személyiséggel rendelkező – előadóművészeti (színházak, bábszínházak, filharmóniák, táncegyüttesek stb.) intézményből 37 intézmény kevesebb mint 50 álláshellyel rendelkezik: 22 bábszínház és 15 filharmónia, zenei együttes érintett ebben.

Az összesítésben több olyan színházat is felsorolnak, amelyek 50-nél kevesebb alkalmazottal működnek, ezek között van a gyergyószentmiklósi Figura vagy a székelyudvarhelyi Tomcsa Sándor Színház is.

A táncegyüttesek közül érintett a Hargita Székely Népi Együttes, a Háromszék Táncegyüttes, az Udvarhelyi Néptáncműhely.

A 107 jogi személyiséggel rendelkező múzeum közül 48-ban kevesebb mint 50 alkalmazott van, itt is vannak magyar érdekeltségű intézmények, elsősorban a városi önkormányzatok fenntartásában lévő székelyföldi múzeumok érintettek, de a kolozsvári Művészeti Múzeum, amely a Kolozs Megyei Tanács fennhatósága alá tartozik szintén 50 alkalmazottnál kevesebbel működik, tehát ezt is érintené az átszervezés. A székelyudvarhelyi Haáz Rezső Múzeum, a Csíki Székely Múzeum, a gyergyószentmiklósi Tarisznyás Márton Múzeum is a kislétszámú személyzettel működő intézmények közé tartozik.

Az 59 jogi személyiséggel rendelkező könyvtár közül 22 megyei könyvtárban 50 állásnál kevesebb van, valamint mind a 12 községi és városi könyvtárban is hasonló a helyzet.

42 Megyei Művelődési Igazgatóság (DJC) kezdetben helyi alárendeltségbe kerülne, majd a tervezett „átszervezések” révén ezek is megszűnnének. Az Országos Kulturális Kutatási és Képzési Intézet, amely a kulturális tanulmányok és statisztikai kutatások, kulturális képzési programok és fordítói vizsgák elvégzéséért felelős, szintén az átszervezésre, összevonásra váró intézmények listájára kerül, holott ez az egyetlen olyan struktúra, amely az országos kulturális stratégiák kidolgozásának a háttérkutatásait, felméréseit végzi.

Átszerveznék a Nemzeti Film Központot, a Nemzeti Kulturális Alapot, a Nemzeti Filmarchívumot és a Román Szerzői Jogi Hivatalt is.