Akadt egy erdélyi magyar politikus Tusványoson, aki szerint imorális a háború belpolitikai célokra való felhasználása

Székely István ügyvezető alelnök szerint már-már közhelynek számít nehéznek mondani a 2024-es választási évet, de mivel a romániai pártoknak szünet nélkül választásra kell buzdítania, pihenni nem igazán fognak. A tét viszont az RMDSZ számára óriási lesz, hisz veszélyben van az RMDSZ parlamenti bejutásához szükséges 5 százaléknak a megugrása is. Az ügyvezető alelnök azonban érdeklődésünkre úgy vélte, hogy a 2020-ban használt módszert is alkalmazni fogják, amikor az RMDSZ a Kárpátokon túl is szavazatokat „talált”. Az előző parlamenti választáson ugyanis közel 20 000 szavazat ütötte a szövetség markát választási biztosok és családjaiknak betudhatóan. Az alelnök nem erősítette meg, hogy Antal Árpád polgármester esélyes-e az államelnöki jelöltségre, azt azonban mosolyogva hozzátette, hogy ha Kelemen továbbra sem vállalja, hogy a 2024-ben ismét a politikai alakulat államelnökjelöltje lesz, akkor nem zárható ki, hogy nem egy volt miniszter, hanem egy polgármester lesz a jelölt.

Illyés Gergely szerint az első, európai parlamenti (EP) választásra az RMDSZ-nek és az EMSZ-nek is még központi témát kell találnia, és az erdélyi magyar pártoknak nem csak az a feladat van hátra, hogy meghatározzák hol indítanak egymással szemben, egymással együtt jelölteket, de a különbözőségeiket is fel kell tárják a szavazóik előtt, mert jelenleg nem sokban különböznek. A politológus szerint a különbözőségek megtalálása, ami egy választásnál különösen fontos a mozgosításhoz, nem csak az RMDSZ-EMSZ-nek okoz fejtörést az önkormányzati választásokon, de a kormányzó pártoknak is, hiszen álláspontjuk már a Covid alatt, de a háború kapcsán is megegyezett. Az egyetlen párt, ami más hangot üt meg az a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR), ami ebből hasznot is húzott, és Románia legdinamikusabban növekedő pártjaként a második legnépszerűbb lett.

Székely szerint bár orosz szálak kötődnek az AUR-hoz, tudatosan építették le az oroszpárti Diana Șoșoacát, aki kizárásáig a párt egyik legismertebb politikusa és szenátora volt.

Györgyi Attila, az EMSZ alelnöke szerint a különbségnek nem feltétlenül ideológiainak kell lennie, mert már nem ez alapján választanak az emberek. A fiatal székelykeresztúri politikus úgy látja, hogy nem is feltétlenül a két párt, hanem a választandók személyiségjegyei a meghatározóak. A mozgósítás kapcsán pedig megjegyezte, vélhetőleg ebben az évben is kiegyeznek az RMDSZ-el. Ugyanakkor megjegyezte: elfogadhatatlannak tartja, hogy az erdélyi politikában is orosz háborús propagandát puffogtassanak, mint Magyarország, ahol a csapon is a háborúval riogatnak, és olyan plakátok is megjelentek, hogy az ellenzéki pártok háborúpártiak. Szerinte imorális a háború belpolitikai célú felhasználása.

Bár az államelnökválasztás – magyar szempontból – nem túl nagy érdeklődésre tart számot, a választások elemzői hangsúlyozták az új államelnök feltűnését, ami Illyés szerint egy teljesen más felállást okoz az eddig Klaus Iohannis által ledominált Nemzeti Liberális Párt életében, mert ha az államelnöki tisztség betöltésére a legnagyobb eséllyel induló PNL el is veszítené a pozíciót, Iohannis meggyengülése a fragmentálódott és pártszakadástól sem mentes politikai alakulatot új felállásra készteti. Ugyanakkor egy új államelnök a kormányt és a pártok közötti viszonyt is átrendezi.