Kelemen Hunor szerint az EU „béna kacsa”, de az európai parlamenti döntések hatással vannak az erdélyi magyarok életére

Nehéz választási év előtt áll az RMDSZ, négy választást kell minél eredményesebben zárnia, úgy, hogy most már nincs kormányon. Közülük az európai parlamenti választás pedig a magyar kormányzópártot, a Fideszt amiatt érdekli különösen, mert az EP-választásoktól az európai konzervatív vonal megerősödését várja. A magyar EP-választással párhuzamosan pedig önkormányzati választáson is voksolnak a magyarországiak.

Kelemen Hunor volt miniszterelnök-helyettes szerint olyan még nem volt Romániában, hogy minden választás egy éven belül legyen, ő pedig kíváncsian várja, hogyan fog lezajlani. De nem csak Románia és az európai államok polgárai választanak, van még egy nagyon fontos választás, ami az egész világot érdekli, mert a világ sorsát meghatározza, az Amerikai Egyesült Államok 2024-es elnökválasztása.

„A legrosszabb sorrendben van a választás Romániában, ugyanis az Európa parlamenti választással kezdünk, és az államelnökivel végzünk” – tette hozzá. Szerinte azért rossz ez, mert euroszkepticizmus ellen nehéz mozgósítani (és nem, nem kacsintott ki Gulyás Gergő felé, amikor ezt mondta). A június 9-ére beütemezett EP-választás egyébként megadja a hangulatát az egész választási esztendőnek, vélte.

Kelemen szerint már benne is vagyunk a kampányban is, mert jövő ilyenkorra az EP választáson már túl is leszünk, s bár az Európai Unió parlamentje és bizottsága messze van Székelyföldtől, Erdélytől, az EP-választás azért fontos, mert az ott meghozott döntések nagy hatással vannak az emberek életére, illetve fontos lehetőség, hogy a hangjukat hallatni tudják. Az RMDSZ az EP választáson megszeretné őrizni a két EP képviselő helyét. Kelemen szerint a Néppárt biztosan nyerni fog, és Gulyás Gergely miniszterelnökséget vezető miniszterrel egyetértésben, akinek mondásait a Telex itt összegezte, az európai konzervatív, jobboldali frakció megerősödését vizionálta.

Gulyás szerint azután, hogy ők „kiléptek” az Európai Néppártól („legyünk őszinték, nem marasztaltak”), bár több helyen is szívesen látták volna őket, a Fidesz úgy gondolta, a Néppárttól jobbra tolódott pártokkal akarnak inkább valami kezdeni. A miniszter szerint viszont az a baj, hogy ezt az orosz-ukrán háború lehetetlenné tette, mert ezek az országok alapvetően más oroszpolitikát folytatnak. Hozzátette, szerinte az EP-választások után „soha nem látott gyenge eredménnyel”, de mégis a Néppárt lesz a legnagyobb frakció. Itt jegyezte meg, azt elemezve, hogy az RMDSZ és KDNP is benne maradt az Európai Néppártban, hogy szerinte aligha vádolhatóak ezek az alakulatok baloldalisággal. Ő jobboldalinak tartja az RMDSZ-t is, amit Kelemen sem utasított vissza.

Az orosz-ukrán háborús téma és az EP-választások összefonódása kapcsán a beszélgetés moderátora, a Hír tévés M. Dobos Marianne feltette a kérdést, hogy miután az unió Ukrajnát támogató, Oroszországot támadó lépéseket tesz, a választópolgárok „tudnak-e ezen a hangsúlyon változtatni” az EP-választásokkal? Gulyás elmondta, hogy szerinte abban egyetértés van, hogy Ukrajnát megtámadták, ezért segítségre szorul. De, tette hozzá, az nem folytatható, hogy „egy befagyott konfliktust évekig finanszírozzanak úgy, hogy érdemben változás nem várható”, ide béke kell – mondta ki a tusványosi varázsigét.

Kelemen azzal fejelte meg Gulyás lényeglátását, hogy kijelentette, „az unió a háború kérdésében béna kacsa”, mert nincs rá lehetősége, hogy annak véget vessen.

A további romániai választások kapcsán az államelnöki választást emelte ki az RMDSZ elnöke, és rámutatott, Romániában az elnök funkciója az alkotmányos szerepe miatt erős, ezért mindenkit az érdekel, hogy 2024-ben váltás lesz, mert a mostani államelnöknek nincs lehetősége még egyszer indulni, ez viszont nagyon mozgósítja román pártokat. Az Európa Parlamenti választás egyfajta előjátéka lesz mindennek, vélte Kelemen, a legutolsó, az elnökválasztás azonban szintén meghatározó lesz a választás utáni koalíciók, kormányalakítás szempontjából, jelentette ki. És ha a sorrend nem lenne elég nehezítés, akkor a romániai pártok vállát a háborús infláció és energetikai válság is nyomja. Az emberek pedig a háború miatt frusztráltak, bizonytalanok. „A háború következményeit érezzük a saját bőrükön” – nyomatékosította. Kelemen felemlegette azt is, hogy mindezt ellenzékből kell végig vigyék, mert „kiváló” teljesítményük ellenére „kinyomták” a kormányból. A nagy pártok két és fél év után rájöttek, hogy RMDSZ nélkül is boldogulnak. Kelemen azt mondta, kicsit naivan ő azt hitte, ha jól teljesítenek, akkor folytathatják a megkezdett munkát. Nem így lett.

A kormányzó pártokról azonban Kelemen egy rossz szót sem szólt, mert úgy vélte nem szabad sértődékenynek lenni, legalábbis az RMDSZ helyzetében nem igazán eredményes, Kelemen szerint már csak azért sem, mert az emberek nem szeretik a sértődékeny politikusokat, az olyanok inkább valami rendes szakmát keressenek.

Ekézte azonban a Románok Egyesüléséért Szövetséget (AUR), ami friss statisztikák szerint a második legnagyobb párt az országban. Kelemen azt mondta főleg az AUR-ra jellemző a magyar és idegenellenesség, és ő a nagy pártokat eltanácsolná attól, hogy kövessék ebben, mert az úgy is fake lenne, és a szavazóik nem veszik be, még ha ezt a vonalat időnként mindegyik párt ki is próbálja szavazatmaximalizálás céljából. A szatmári szociáldemokrata és liberális politikusokat hozta fel példának, akik az RMDSZ-től a parlamenti bejutást is elvennék. Kelemen szerint ezt a tervezetet a pártok vezetői azonban nem vállalták fel. A Nemzeti Liberális Párt gyengülő helyzetét pedig azzal a hasonlattal érzékeltette, hogy ha így folytatják lassan a Mentsétek meg Romániát Szövetség is kielőzi őket, mondta.