Fej fej mellett a szélsőjobbos AUR és a nemzeti liberálisok a legújabb felmérésekben

A szavazási szándékban továbbra is a Szociáldemokrata Párt (PSD) a favorit, amelyet több mint tíz százaléknyi távolságra követ a felmérésben a Nemzeti Liberális Párt (PNL), az AUR annyira szorosan követi, hogy 2024-ig akár második is lehet a toplistán – derül ki a Geeks for Democracy vizsgálatából, amelyet a Cult Research közvéleménykutatóval közösen készített május-június folyamán.

A PSD-re esne választása 31 százaléknak azok közül a válaszadók közül, akik azt mondták, hogy elmennének szavazni, ha holnap lennének a választások. A PNL-t a megkérdezettek 19%-a választaná. A liberálisokat szorosan követi az AUR, amely 18%-kal a harmadik helyen végzett, míg az USR 11 és az RMDSZ 5%-ot tudhat magáénak.

Az egyház és a hadsereg vezeti a bizalmi listát

A parlament és a politikai pártok nem örvendenek különösen nagy bizalomnak a romániai polgárok körében, átlagosan 3 pontot kaptak a 10-ből. A válaszadók az egyházban (10-ből átlagosan 6 pont), a hadseregben (10-ből átlagosan 5,9 pont), a NATO-ban (10-ből átlagosan 5,5 pont) és az EU-ban (10-ből átlagosan 5,2 pont) bíznak a leginkább.

Arra a kérdésre, hogy melyik az a civil szervezet amely a leginkább megbízható szerintük, 10 megkérdezettből több mint 4 válaszolta, nem bízik egyetlen NGO-ban sem. Azok közül, akik mégis úgy ítélték, hogy a civil szervezetek is megbízhatók, a Save the Children-t és a Román Vöröskeresztet említették a válaszadók.

Ami a személyiségekbe vetett bizalmat illeti, Laura Codruța Kövesi áll az első helyen, 10-ből átlagosan 4,5 ponttal, őt követi Mircea Geoană 4,1-es átlaggal. Ezután Victor Ponta (10-ből átlagosan 3,9), George Simion (10-ből átlagosan 3,69) és Cătălin Drulă (10-ből átlagosan 3,58) következik. Klaus Iohannis és Marcel Ciolacu bizalmi indexe átlagosan 3,5 a 10-ből.

40%-a a válaszolóknak úgy véli, a szélsőjobb jót tesz Romániának

A kormányzással kapcsolatban a megkérdezettek 60%-a szerint a szélsőjobboldal veszélyt jelent Romániára nézve, míg 40% szerint előnyös. A válaszadók 73%-a szerint a kormány általában véve nem hatékony, nem tud valós eredményeket felmutatni. 74%-a a megkérdezetteknek úgy látja, a szegényeknek nehezebb az életük, mert a kormány intézkedései nem segítik őket abban, hogy tisztességes életet élhessenek.

Arra a kérdésre, hogy mennyire elégedettek az életükkel, tízből heten azt válaszolták, hogy általában elégedettek, azonban többségük úgy véli, hogy Romániában rossz irányba mennek a dolgok.

Németország (17%), Svájc (10%) és az Egyesült Államok (9%) azok az országok, amelyek az állami intézmények szervezését tekintve mintául szolgálhatnának Románia számára. Viszont 10 polgárból 2 úgy gondolja, hogy saját modellt kellene létrehoznunk. A demokrácia fenntartásának legfontosabb társadalmi és politikai szereplői a NATO, a sajtó és az igazságszolgáltatás, válaszolták.

Miért vonulnának utcára Románia polgárai?

A társadalmi megmozdulásokban részt vevők aránya 26%, ebből 22% általános társadalmi megmozdulásokban vett részt, 4%-uk pedig konkrét sérelmek miatt vonult utcára: a hírhedt 13-as kormányrendelet miatt, például.

A fő okok, amiért részt vennének a társadalmi mozgalmakban, a tisztességes bérek elérése (50%), egy olyan ügy előmozdítása, amelyben hisznek (42%) és a különleges nyugdíjak megszüntetése (42%).

Másrészt, a fő akadálya az ilyen akciókban való részvételnek a szociális kérdések iránti közömbösség. 10 román állampolgárból csak 4 vélekedik úgy, hogy a társadalmi mozgalmaknak kisebb vagy nagyobb pozitív hatása volt. A kérdőívben javasolt társadalmi mozgalmak közül a „Colectiv” mozgalmat értékelték úgy, hogy a legerősebb hatást gyakorolta a társadalomra.

A romániai polgárok közel negyede hajlandó részt venni nyilvános tiltakozásokon vagy tüntetéseken, derült ki a felmérés nyomán, amely szerint a leginkább polgári elkötelezettséget mutató korosztály az Y generáció (27-43).

A Geeks for Democracy felmérését 2023 májusa és júniusa között végezték CATI-módszerrel 806 fős mintán, a felmérés hibahatára ± 3,45 %.