Transtelex Dialóg: Hogyan tovább erdélyi magyar politika?

Ismét jelentkezik a Transtelex Dialóg, és május 3-án az erdélyi magyar politizálás útkereséséről, lehetséges irányairól beszélgetünk. Hogyan alakulhat az RMDSZ és a Fidesz viszonya, mi az ára az RMDSZ pávatáncának, mi várható a 2024-es választásokon? Kiss Tamás, Salat Levente és Székely István Gergő társadalomkutatók válaszolnak a felvetett kérdésekre. És megragadjuk a lehetőséget, hogy jelenlévő olvasóinkat a Transtelex támogatáskampányáról is tájékoztassuk.

Vannak ügyek és értékek, amelyeket kezdettől fogva felvállalt a Transtelex. Az egyik ilyen a párbeszéd fontossága, a vitakultúra erősítése. Úgy véljük, az erdélyi magyar nyilvánosság túl sokáig volt foglya érdekeknek, kényszereknek, megalkuvásoknak és elhallgatásoknak. Azért küzdünk a kérdezés lehetőségéért, mert ez a közösség érdeke. Arra kérünk titeket, álljatok mellénk, támogassatok, hogy a mindannyiunkat érintő kérdéseket föltehessük, beszéljük meg közös dolgainkat.

Emellett a már áprilisban fölvetetett témát járjuk körül az erdélyi magyar politizálás új útjait, lehetőségeit illetően. Székely István, az RMDSZ társadalomszervezésért felelős alelnöke kezdeményezett vitát, abból kiindulva, hogy mi az, ami összeköti és mi az, ami elválasztja az RMDSZ-t a Fidesztől. Sokan egyfajta nyitásként, az erdélyi liberális értelmiség pacifikálásának szándékaként értelmezték az írást, maga a szerző azonban azt emelte ki, hogy leginkább az a felismerés íratta vele a szöveget, hogy az elmúlt 15 évben szocializálódott fiatal erdélyi magyar generáció nem ismer másfajta politizálást, mint a Fideszét. Ez pedig nem lehet járható út az erdélyi magyar kisebbség számára, ugyanis teljesen más valóságban él Romániában az egymillió erdélyi magyar, ráadásul kisebbségvédelmi érdekképviselőként más eszközök állnak az RMDSZ rendelkezésére, és másként kell artikulálni bizonyos politikai szándékokat.

Székely István felvetéseire Toró Tibor és Kiss Tamás társadalomkutatók válaszoltak a Transtelex oldalán. Szerintük Székely valamiféle paktumot ajánl az értelmiség és a professzionális középosztály számára, mivel ebből az irányból érzi veszélyeztetve a bűvös 5 százalékot. Ezt az RMDSZ liberális jegyeire építené, amelyek szerinte megkülönböztetik a Szövetséget a Fidesztől. Rajtuk kívül Horváth-Kovács Szilárd és Ilyés Szabolcs is csatlakoztak a közvitához írásaikkal.

A kérdéskörnek plusz aktualitást ad az április végén megrendezésre kerülő RMDSZ-kongresszus, ahol újabb 4 éves elnöki mandátumot szavaznak meg Kelemen Hunornak, illetve vitára bocsájtják azt a dokumentumot, amelyet Székely István koordinálása mellett állítottak össze, és amely a 2023-2030-as periódusra kívánja lefektetni az RMDSZ által követendő irányvonalat és mérföldköveket.

A Facebook-eseményhez itt lehet csatlakozni.

Mit mondott Székely István?

Az RMDSZ-es politikus legfontosabb állításait a következő pontokban lehetne összefoglalni:

• Az RMDSZ – a Fideszhez hasonlóan – jobb-közép néppártként határozza meg magát, a konzervatív politikai értékek melletti kiállás a nemzeti kisebbségi helyzetből fakad, és ezt a szerző strukturális konzervativizmusként értékeli.
• Székely nem gondolja, hogy az RMDSZ-nek egyenlő távolságot kellene tartania a magyarországi pártoktól, bár elismeri, hogy az RMDSZ-nek mindegyik parlamenti párttal kapcsolatot kell tartania.
• A Fidesz politikai kommunikációja a nemzetállamot értékként tételezi, míg az erdélyi magyarok számára a román nemzetállam továbbra is vörös posztó.
• Míg a Fidesz a Brüsszellel szembeni önállóságért harcol, addig az RMDSZ-nek fontosak az európai fórumok a kisebbségvédelmi lehetőségek tágításához.
• Az RMDSZ fiatal politikusai nem érzékelik ezeket a különbségeket a kétfajta politizálás között, a Fidesz eszköztárát használnák Erdélyben is, Székely szerint ez hiba volna.
• Az RMDSZ már a kezdetektől azt a célt tűzte ki, hogy az erdélyi magyarok otthonosan érezzék magukat: „minden ember egyenlő méltóságának megteremtése a magyar politikai közösségen belül megilleti a vegyes házasságban élőket, a gyermeküket egyedül nevelőket, a külföldön munkát vállalókat, a körülbelül 110 ezer magyar anyanyelvű romát, a fogyatékkal élőket vagy a szexuális kisebbségek tagjait is.”

Mit mond Kiss Tamás és Toró Tibor?

A szerzőpáros kiemeli, hogy a két politikai alakulat közötti különbségek az RMDSZ-t folyamatos pávatáncra kényszerítik, a Fidesz ugyanis tudatosan szakított a mainstream liberális fejlődési modellel, ami a folyamatos Brüsszellel való hadakozásban nyilvánul meg, a választók számára is jól érzékelhetően. Mindeközben Romániában az RMDSZ része annak a politikai konszenzusnak, amely az ország modernizációját a Nyugathoz való felzárkózásban látja. Ezt a kettősséget azonban az RMDSZ nem artikulálja a választói felé, ezért a magyarországi médiát fogyasztó erdélyi magyarok teljesen a Fidesz és Orbán Viktor politikai irányvonalát tartják követendőnek.

A szerzők szerint az RMDSZ-en belül a problémák a következők:

• klientelizmus
• a Fidesz nyomulása a politikai szocializációs intézményekben
• az RMDSZ elektorális hiperaktivitása
• habitussá vált kettős beszéd

Mindezekről többet a Transtelex Dialógon lehet majd megtudni, ahol a meghívottaink elemzik a témát:

Kiss Tamás szociológus, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet kutatója

Salat Levente politológus, egyetemi tanár, az MTA külső tagja, a kolozsvári Babeș-Bolyai Tudományegyetem oktatója

Székely István Gergő politológus, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet kutatója

A beszélgetést moderálja: Vig Emese, a Transtelex vezető szerkesztője.

A beszélgetést élőben is lehet majd követni a Transtelex Facebook oldalán.

Márciusban Tamás Gáspár Miklós filozófus marxizmusáról szólt a Dialóg, olvasd el beszámolónkat! A korábbi beszélgetések pedig meghallgathatók podcast formájában a Podbean vagy a Spotify oldalunkon, illetve részben visszanézhetők a Youtube-csatornánkon vagy a Facebook oldalunkon is.

Az esemény nyilvános. A beszélgetést élőben is közvetítjük Facebook-oldalunkon, és hangfelvételt készítünk, amelyet podcastként lehet meghallgatni. Minden résztvevő elfogadja a Transtelex adatvédelmi tájékoztatójában foglaltakat, valamint jelenlétével hozzájárul ahhoz, hogy az eseményen a szervező fotó- és videófelvételeket készítsen, azokat tárolja, valamint online felületein közzétegye.