Kongresszusi előjáték Kolozsváron: az RMDSZ megtartotta a Szövetségi Képviselők Tanácsát

2023. április 21. – 15:08

Kongresszusi előjáték Kolozsváron: az RMDSZ megtartotta a Szövetségi Képviselők Tanácsát
Kelemen Hunor beszéd mond az SZKT-n, 2023. ápr. 21-én – Fotó: Kelemen Hunor Facebook-oldala

Másolás

Vágólapra másolva

Rekordrövidségű SZKT-t tartott Kolozsváron az RMDSZ, Kelemen Hunor beszámolója után két olyan dokumentumról szavaztak a szövetségi képviselők, amelyeket a temesvári kongresszuson vitatnak majd meg. Az egyik a Felzárkózás évtizede című program, a másik pedig a magyar anyanyelvű romák esélyegyenlőségét célzó stratégia. Mindkettőt elfogadták, és déli kettőkor már csak az újságírók és az RMDSZ kommunikációsai maradtak a teremben.

Negyedórás csúszással indult a Szövetségi Képviselők Tanácsának ülése, ez azonban nem jelentett akadályt arra nézve, hogy tüneményes gyorsasággal darálják le a napirendi pontokat. Az újságírók megtudhatták, hogy két fontos dokumentumot fognak majd vitára bocsájtani a kongresszuson, de azok tartalma egyelőre rejtély maradt, ugyanis a felszólalók csak homályos körülírásokkal utaltak rá. Az SZKT-tagok azonban valószínűleg alaposan áttanulmányozhatták, és tökéletesnek találták, mert sem kiegészítést, sem más módosítást nem javasoltak.

Kelemen Hunor: rossz üzenete van annak, hogy Nagy-Bege Zoltánt eltávolították az energiahatóság éléről

A jelenlét ellenőrzése után azonnal elkezdődött Kelemen Hunor politikai beszámolója. A szövetségi elnök az elmúlt hónapok legfontosabb történéseit foglalta össze néhány mondatban. Elsőként a kormányzati konzultáció elindítását emelte ki, azt, hogy megkérdezik az erdélyi magyarokat, hogyan értékelik az eddigi feladatvégzést.

Az volt a szervezet kérése, hogy mindenki kapcsolódjon be a konzultációs munkába, és mondja el, mit végzett el a rábízott feladatokból. Az embereket érdekli, mit tesznek: az infláció, az energiaárak, a biztonság foglalkoztatja a lakosságot elsősorban, de természetesen a helyi gondok is, mindenkinek a saját települése a fontos.

Az elmúlt hónapokban a parlamenten nagy teher volt, fontos kérdésekben kellett dönteni, tért rá az RMDSZ elnöke a törvényhozó testületi munkára. Két törvénytervezetet emelt ki, amely az alkotmánybíróságnál várja, hogy kimondják, megfelelnek-e az alkotmányossági elvárásoknak: a büntetőtörvénykönyv és a büntetőeljárási törvénykönyv. Itt is ugyanazt mondta el, mint a szavazás után: „A büntető törvénykönyvre igennel szavaztunk, az eljárási törvénykönyv esetében pedig tartózkodtunk, mert sok érv szól ellene, és ezek a jogállamisággal és a hatalmi ágak szétválasztásával kapcsolatosak. A bírói és az ügyészi hatalmat nem szabad összekeverni semmilyen más hatalmi ággal.”

Mindkét tervezetet vissza kellene küldeni a parlamentbe – emelte ki az RMDSZ elnöke.

Ezt követően az oktatási törvénytervezetre tért rá, és rámutatott, hogy szerinte felelősségvállalással kell átvinni, mert egyébként olyan mértékben módosulna a parlamentben, hogy már nem fog hasonlítani az eredeti tervezetre. Ezt a javaslatot azonban elvetették a koalíciós partnerek, jelenleg zajlik a parlamenti vita, és máris több száz módosító javaslat született meg. „Persze, lehet vitatkozni azon, hogy jó-e vagy nem jó. De olyan tervezet soha nem lesz, amely teljes elfogadást élvezne. Azonban fontos volna, hogy a jogszabály ne veszítsen koherenciájából” – jelentette ki Kelemen.

A kormánycsere nem érinti az RMDSZ-t –

mondta Kelemen Hunor, azt részletezve, hogy ez a két nagy párt közötti egyezség, és az ő javaslata az volt, hogy az eredetileg aláírt protokollumot kell betartani, tehát csak az abban leszögezett funkciók esetében kerüljön sor cserére.

A napokban történt, hogy az RMDSZ-nek nem sikerült az energiahatóság vezetőtanácsába bejuttatni jelöltjét, erről is beszámolt az RMDSZ elnöke. Nagy-Bege Zoltán egy olyan szakember, mutatott rá Kelemen, akire lehetett támaszkodni, ezért azt szerették volna, ha ő viszi tovább a feladatot, erről volt egy szóbeli megállapodás a koalíciós partnerekkel fél évvel ezelőtt. Azonban most arra ébredtek, hogy a vezetőtanács tagságát csak egymás között osztották el, kettő ment a liberálisoknak, kettő a szociáldemokratáknak. A koalíciós együttműködést nem ez fogja meghatározni, azonban rossz üzenete van annak, hogy indoklás nélkül döntöttek arról, hogy Nagy-Begének nincs helye a vezető testületben.

Egy rendkívül nehéz választási év előtt áll az RMDSZ, hívta fel a figyelmet Kelemen Hunor, hozzátéve, hogy az előrehozott választásokról szóló RMDSZ-es javaslatot elvetette a koalíció, ezért 2024 a stagnálás éve lesz. Az RMDSZ elnöke szerint ezt úgy lehetett volna elkerülni, ha 2023 szeptemberére hozták volna előre a parlamenti választásokat.

Most egy másik javaslatot vizsgál a koalíció, az összevont választások lehetőségét. Alkotmányossági szempontból ez nem lehetséges, figyelmeztetett Kelemen, aki szerint sem az önkormányzati vezetők sem a parlamenti képviselők, szenátorok mandátumait nem lehet sem rövidíteni, sem meghosszabbítani.

Székely István társadalomszervezési alelnök a 2023-2030 periódusra dolgozott ki RMDSZ-es stratégiát összefoglaló dokumentumot, de lanyha volt az érdeklődés

Kelemen Hunor beszámolója után már elkezdtek kiszivárogni a teremből a szövetségi képviselők. Székely Istvánt szólította fel Biró Rozália az ülés vezetőjeként, hogy bemutassa a következő évek programját összefoglaló dokumentumot, mivel a társadalomszervezésért felelős ügyvezető alelnök feladata volt ennek a tervezetnek a kidolgozása.

Mivel a szöveget már mindenki megkapta e-mailben, Székely nem is tért ki arra, hogy mit tartalmaz, így a sajtó számára egyelőre nem derült ki, hogy milyen távlati terveket dolgozott ki az érdekvédelmi szervezet.

Székely István szerint a projekt kiegészíti az RMDSZ nagy programját, ami az elmúlt 15 évben nem változott. 10 fejezetre osztották, több programfelelős volt megbízva, mindenki összeállított egy csapatot, részletezte a munkamenetet az alelnök, hozzátéve, hogy megpróbálták listázni a következő másfél év teendőit, és a 2024-2028 ciklushoz is sarokköveket, támaszpontokat nyújtanak.

A továbbiakban Székely a népszámlálás kontextusában helyezte el a tervezetet, elmondva, hogy milyen következtetésekre jutottak a számadatok kapcsán, és ennek következtében mit tartottak fontosnak hangsúlyozni a kongresszus elé kerülő dokumentumban.

1 120 000- nél lesz az erdélyi magyarok végső száma – emelte ki Székely, ami szerinte azt mutatja, hogy az erdélyi magyarság egy erős közösség.

Ebből a számból (amelyről először itt hallottunk) következik az, hogy helyesen döntött az RMDSZ, amikor a családpolitikát helyezte előtérbe az előző kongresszuson, mutatott rá Székely. A nagy közösség óhatatlanul sokféle, ezért fontos az, hogy befogadó közösség épüljön, „mert sokfélék vagyunk, de összetartozunk”, idézett fel Székely egy régebbi RMDSZ-szlogent, és úgy vélte, hogy az RMDSZ-nek kellene példát mutatnia abban, hogy mindenki megtalálja helyét ebben a közösségben. Figyelmeztetett a magyar-roma közösségek kapcsolatának fontosságára és arra a csoportra, amely már nem beszéli a magyar nyelvet, de magyar eredettudattal rendelkezik, őket is integrálni kellene a közösségbe, említette.

Székely István rövid ismertetése után Winkler Gyula egyedüli hozzászólóként a fenntartható fejlődés és a körforgásos gazdaság fogalmához kapcsolódó passzusokkal való kiegészítés fontosságát hangsúlyozta. Ezt követően a szövetségi képviselők kézfelemeléssel jelezték, hogy a Felzárkózás évtizede című dokumentumot vitára érdemesnek tartják, és a kongresszuson fogják ezt megtenni.

Makkai Péter államtitkár a romák esélyegyenlőségéről beszélt, de az SZKT-tagok már elkezdték a társasági életet

Egyre sűrűbben szállingóztak ki az képviselők a teremből cigaretta-szünetre, így az államtitkár erősen foghíjas sorok előtt tudta bemutatni azt a stratégiát, amely 30 év után végre szóvá teszi, hogy a magyar anyanyelvű erdélyieknek minimum egytizede roma. A magyar anyanyelvű romák egyenlő társadalmi felzárkóztatásról készült dokumentumot szintén a kongresszus elé terjesztik egy hét múlva, itt arról kellett szavaznia az SZKT-nak, hogy vitára érdemesnek tartja-e.

Százezer embert érint ez a kérdéskör, emelte ki az államtitkár, aki szerint fontos, hogy most már van egy országos romaintegrációs stratégia is. Ez hét fejezetre oszlik és hét államtitkár felel érte, ezek közül négy RMDSZ-es államtitkár, tehát ezt a tudást két irányba is lehet kamatoztatni, mutatott rá Makkai, és felsorolta a felelősöket: Vass Levente az egészségügyi, Kallós Zoltán az oktatási, Laczikó Enikő az integrálódási és Makkai Péter a munkaügyi kérdésekért felel az országos munkacsoportban, de természetesen a magyar anyanyelvű romákat érintő stratégia kidolgozásában is részt vettek. A projekt tartalmát nem ismertette Makkai, csak a célt hangsúlyozta, ez pedig nem volna más, mint a magyar nyelvű roma közösség implikálása az erdélyi magyar társadalomépítésbe. A dokumentumot a még jelenlévő szövetségi képviselők kézfelemeléssel elfogadták, tehát a kongresszuson már többet lehet hallani a részleteiről.

Az SZKT-t a különböző frakciók képviselőinek és egyéni jelentkezőknek a felszólalása zárta. Ezekben nem tartottunk lejegyzésre érdemesnek újdonságokat. Csoma Botond Kolozs megyei parlamenti képviselő bon mot-jával zárjuk, aki azt emelte ki hozzászólásában a képviselőházi frakció vezetőjeként, hogy a román parlamentben „meg kell védeni a székely himnuszt, meg kell védeni a székely zászlót, de álljuk a sarat!”

Támogasd a Transtelexet!

Az erdélyi közösségnek saját, független lapja csak akkor lehet, ha azt az olvasótábora fenntartja. Támogass minket akár alkalmi jelleggel, ha pedig teheted, állíts be rendszeres támogatást!

Támogatom!
Kedvenceink
Kövess minket Facebookon is!