Kongresszusi előjáték Kolozsváron: az RMDSZ megtartotta a Szövetségi Képviselők Tanácsát

Negyedórás csúszással indult a Szövetségi Képviselők Tanácsának ülése, ez azonban nem jelentett akadályt arra nézve, hogy tüneményes gyorsasággal darálják le a napirendi pontokat. Az újságírók megtudhatták, hogy két fontos dokumentumot fognak majd vitára bocsájtani a kongresszuson, de azok tartalma egyelőre rejtély maradt, ugyanis a felszólalók csak homályos körülírásokkal utaltak rá. Az SZKT-tagok azonban valószínűleg alaposan áttanulmányozhatták, és tökéletesnek találták, mert sem kiegészítést, sem más módosítást nem javasoltak.

Kelemen Hunor: rossz üzenete van annak, hogy Nagy-Bege Zoltánt eltávolították az energiahatóság éléről

A jelenlét ellenőrzése után azonnal elkezdődött Kelemen Hunor politikai beszámolója. A szövetségi elnök az elmúlt hónapok legfontosabb történéseit foglalta össze néhány mondatban. Elsőként a kormányzati konzultáció elindítását emelte ki, azt, hogy megkérdezik az erdélyi magyarokat, hogyan értékelik az eddigi feladatvégzést.

Az volt a szervezet kérése, hogy mindenki kapcsolódjon be a konzultációs munkába, és mondja el, mit végzett el a rábízott feladatokból. Az embereket érdekli, mit tesznek: az infláció, az energiaárak, a biztonság foglalkoztatja a lakosságot elsősorban, de természetesen a helyi gondok is, mindenkinek a saját települése a fontos.

Az elmúlt hónapokban a parlamenten nagy teher volt, fontos kérdésekben kellett dönteni, tért rá az RMDSZ elnöke a törvényhozó testületi munkára. Két törvénytervezetet emelt ki, amely az alkotmánybíróságnál várja, hogy kimondják, megfelelnek-e az alkotmányossági elvárásoknak: a büntetőtörvénykönyv és a büntetőeljárási törvénykönyv. Itt is ugyanazt mondta el, mint a szavazás után: „A büntető törvénykönyvre igennel szavaztunk, az eljárási törvénykönyv esetében pedig tartózkodtunk, mert sok érv szól ellene, és ezek a jogállamisággal és a hatalmi ágak szétválasztásával kapcsolatosak. A bírói és az ügyészi hatalmat nem szabad összekeverni semmilyen más hatalmi ággal.”

Mindkét tervezetet vissza kellene küldeni a parlamentbe – emelte ki az RMDSZ elnöke.

Ezt követően az oktatási törvénytervezetre tért rá, és rámutatott, hogy szerinte felelősségvállalással kell átvinni, mert egyébként olyan mértékben módosulna a parlamentben, hogy már nem fog hasonlítani az eredeti tervezetre. Ezt a javaslatot azonban elvetették a koalíciós partnerek, jelenleg zajlik a parlamenti vita, és máris több száz módosító javaslat született meg. „Persze, lehet vitatkozni azon, hogy jó-e vagy nem jó. De olyan tervezet soha nem lesz, amely teljes elfogadást élvezne. Azonban fontos volna, hogy a jogszabály ne veszítsen koherenciájából” – jelentette ki Kelemen.

A kormánycsere nem érinti az RMDSZ-t –

mondta Kelemen Hunor, azt részletezve, hogy ez a két nagy párt közötti egyezség, és az ő javaslata az volt, hogy az eredetileg aláírt protokollumot kell betartani, tehát csak az abban leszögezett funkciók esetében kerüljön sor cserére.

A napokban történt, hogy az RMDSZ-nek nem sikerült az energiahatóság vezetőtanácsába bejuttatni jelöltjét, erről is beszámolt az RMDSZ elnöke. Nagy-Bege Zoltán egy olyan szakember, mutatott rá Kelemen, akire lehetett támaszkodni, ezért azt szerették volna, ha ő viszi tovább a feladatot, erről volt egy szóbeli megállapodás a koalíciós partnerekkel fél évvel ezelőtt. Azonban most arra ébredtek, hogy a vezetőtanács tagságát csak egymás között osztották el, kettő ment a liberálisoknak, kettő a szociáldemokratáknak. A koalíciós együttműködést nem ez fogja meghatározni, azonban rossz üzenete van annak, hogy indoklás nélkül döntöttek arról, hogy Nagy-Begének nincs helye a vezető testületben.

Egy rendkívül nehéz választási év előtt áll az RMDSZ, hívta fel a figyelmet Kelemen Hunor, hozzátéve, hogy az előrehozott választásokról szóló RMDSZ-es javaslatot elvetette a koalíció, ezért 2024 a stagnálás éve lesz. Az RMDSZ elnöke szerint ezt úgy lehetett volna elkerülni, ha 2023 szeptemberére hozták volna előre a parlamenti választásokat.

Most egy másik javaslatot vizsgál a koalíció, az összevont választások lehetőségét. Alkotmányossági szempontból ez nem lehetséges, figyelmeztetett Kelemen, aki szerint sem az önkormányzati vezetők sem a parlamenti képviselők, szenátorok mandátumait nem lehet sem rövidíteni, sem meghosszabbítani.

Székely István társadalomszervezési alelnök a 2023-2030 periódusra dolgozott ki RMDSZ-es stratégiát összefoglaló dokumentumot, de lanyha volt az érdeklődés

Kelemen Hunor beszámolója után már elkezdtek kiszivárogni a teremből a szövetségi képviselők. Székely Istvánt szólította fel Biró Rozália az ülés vezetőjeként, hogy bemutassa a következő évek programját összefoglaló dokumentumot, mivel a társadalomszervezésért felelős ügyvezető alelnök feladata volt ennek a tervezetnek a kidolgozása.

Mivel a szöveget már mindenki megkapta e-mailben, Székely nem is tért ki arra, hogy mit tartalmaz, így a sajtó számára egyelőre nem derült ki, hogy milyen távlati terveket dolgozott ki az érdekvédelmi szervezet.

Székely István szerint a projekt kiegészíti az RMDSZ nagy programját, ami az elmúlt 15 évben nem változott. 10 fejezetre osztották, több programfelelős volt megbízva, mindenki összeállított egy csapatot, részletezte a munkamenetet az alelnök, hozzátéve, hogy megpróbálták listázni a következő másfél év teendőit, és a 2024-2028 ciklushoz is sarokköveket, támaszpontokat nyújtanak.

A továbbiakban Székely a népszámlálás kontextusában helyezte el a tervezetet, elmondva, hogy milyen következtetésekre jutottak a számadatok kapcsán, és ennek következtében mit tartottak fontosnak hangsúlyozni a kongresszus elé kerülő dokumentumban.

1 120 000- nél lesz az erdélyi magyarok végső száma – emelte ki Székely, ami szerinte azt mutatja, hogy az erdélyi magyarság egy erős közösség.

Ebből a számból (amelyről először itt hallottunk) következik az, hogy helyesen döntött az RMDSZ, amikor a családpolitikát helyezte előtérbe az előző kongresszuson, mutatott rá Székely. A nagy közösség óhatatlanul sokféle, ezért fontos az, hogy befogadó közösség épüljön, „mert sokfélék vagyunk, de összetartozunk”, idézett fel Székely egy régebbi RMDSZ-szlogent, és úgy vélte, hogy az RMDSZ-nek kellene példát mutatnia abban, hogy mindenki megtalálja helyét ebben a közösségben. Figyelmeztetett a magyar-roma közösségek kapcsolatának fontosságára és arra a csoportra, amely már nem beszéli a magyar nyelvet, de magyar eredettudattal rendelkezik, őket is integrálni kellene a közösségbe, említette.

Székely István rövid ismertetése után Winkler Gyula egyedüli hozzászólóként a fenntartható fejlődés és a körforgásos gazdaság fogalmához kapcsolódó passzusokkal való kiegészítés fontosságát hangsúlyozta. Ezt követően a szövetségi képviselők kézfelemeléssel jelezték, hogy a Felzárkózás évtizede című dokumentumot vitára érdemesnek tartják, és a kongresszuson fogják ezt megtenni.

Makkai Péter államtitkár a romák esélyegyenlőségéről beszélt, de az SZKT-tagok már elkezdték a társasági életet

Egyre sűrűbben szállingóztak ki az képviselők a teremből cigaretta-szünetre, így az államtitkár erősen foghíjas sorok előtt tudta bemutatni azt a stratégiát, amely 30 év után végre szóvá teszi, hogy a magyar anyanyelvű erdélyieknek minimum egytizede roma. A magyar anyanyelvű romák egyenlő társadalmi felzárkóztatásról készült dokumentumot szintén a kongresszus elé terjesztik egy hét múlva, itt arról kellett szavaznia az SZKT-nak, hogy vitára érdemesnek tartja-e.

Százezer embert érint ez a kérdéskör, emelte ki az államtitkár, aki szerint fontos, hogy most már van egy országos romaintegrációs stratégia is. Ez hét fejezetre oszlik és hét államtitkár felel érte, ezek közül négy RMDSZ-es államtitkár, tehát ezt a tudást két irányba is lehet kamatoztatni, mutatott rá Makkai, és felsorolta a felelősöket: Vass Levente az egészségügyi, Kallós Zoltán az oktatási, Laczikó Enikő az integrálódási és Makkai Péter a munkaügyi kérdésekért felel az országos munkacsoportban, de természetesen a magyar anyanyelvű romákat érintő stratégia kidolgozásában is részt vettek. A projekt tartalmát nem ismertette Makkai, csak a célt hangsúlyozta, ez pedig nem volna más, mint a magyar nyelvű roma közösség implikálása az erdélyi magyar társadalomépítésbe. A dokumentumot a még jelenlévő szövetségi képviselők kézfelemeléssel elfogadták, tehát a kongresszuson már többet lehet hallani a részleteiről.

Az SZKT-t a különböző frakciók képviselőinek és egyéni jelentkezőknek a felszólalása zárta. Ezekben nem tartottunk lejegyzésre érdemesnek újdonságokat. Csoma Botond Kolozs megyei parlamenti képviselő bon mot-jával zárjuk, aki azt emelte ki hozzászólásában a képviselőházi frakció vezetőjeként, hogy a román parlamentben „meg kell védeni a székely himnuszt, meg kell védeni a székely zászlót, de álljuk a sarat!”