AUR: csodapárt vagy orosz kémlégballon?

Legfontosabb

2023. február 14. – 13:45

AUR: csodapárt vagy orosz kémlégballon?
George Simion élőben közvetíti a korlátozások bevezetése elleni AUR-tüntetést a Covid-19 járvány idején, 2021. október 2-án – Fotó: Octav Ganea / Inquam Photos

Másolás

Vágólapra másolva
  • A 2020-as parlamenti választások talán legnagyobb meglepetése az volt, hogy az addig szinte ismeretlen Románok Egységéért Szövetség (AUR) 9,1 százalékos támogatottsággal valósággal berobbant a parlamentbe. Azóta a szélsőséges pártokra jellemző botránypolitizálás, a garázda-nacionalizmus (lásd az úzvölgyi katonatemetőben történteket), utcai happeningek, parlamenti bohóckodások jellemzik politikáját. Ennek ellenére a párt népszerűsége nőtt (decemberben az INSCOP 18,1%-ra mérte a támogatottságát). Az AUR fulmináns karrierje arra példa, hogy egy kidolgozott ideológia, karizmatikus vezető nélküli, meglehetősen sekélyes programú párt, amelyiknek az eszköztárából nem hiányzik a verbális (olykor fizikai) agresszió sem, ideiglenesen sikeres lehet, ha megtalálja a fősodor által szabadon hagyott terepet. Ez pedig az Európában is nagyon menő szuverenizmus volt.
  • Megalapozott a gyanú az AUR és az orosz propaganda közötti kapcsolatról, bár kézzelfogható bizonyítékok erről még nem kerültek elő.
  • Persze a gyors hazai menetelés még nem garancia a jó nemzetközi szereplésre, bár a párt elnöke és kampányarca, George Simion erősen törleszkedik bebocsátást nyerni az európai szélsőségesek formálódó pártcsaládjába, de hogy összeborul-e Orbán Viktorral, az még nagyon is kérdéses.
  • Az AUR-nak jósolt fényes pártjövő is igen kétséges. Korrupciós botrányok, egyéni torzsalkodások, szexuális orgiák szervezésével való vádaskodások hangja hallatszik az AUR-ból és a pártvezetés nem igazán ura a helyzetnek.

Nacionalisták, oltásellenesek, populisták, egyesüljetek!

A rendszerváltás után három szélsőséges párt került be a romániai törvényhozásba. A Gheorghe Ciontea által alapított, majd Gheorghe Funar vezette Román Nemzeti Egységpárt (PUNR), a Corneliu Vadim Tudor irányította Nagy Románia Párt (PRM) és az AUR. Az első meghatározó jegye az erdélyi román nacionalizmus és magyarellenesség volt, a második inkább a pártelnök one man show-jának volt tekinthető. Az AUR a PUNR-vel mutat rokonságot. Egyébként már az AUR elnevezést is a PUNR egyik szakadár csoportjának a vezetője, röppentette fel még 1991-ben amikor ezen a néven szerette volna egyesíteni a pártot és a különböző román társadalmi és kulturális szervezeteket, mindenekelőtt a Vatra Românească-t.

Az AUR politikáját – akárcsak elődjéét – az erdélyi magyar intézményhálózat fejlődése miatt érzett frusztráció motiválja. A volt PUNR és az AUR ideológiája azon a meggyőződésen alapul, hogy a nemzeti kisebbségek – mindenekelőtt a magyarok – nem bizonyították a román állammal szembeni lojalitásukat, ezért nemzetbiztonsági kockázatot jelentenek, s ez nacionalista és autoriter társadalomképüket is meghatározza. Szerintük a román társadalom homogenizálása és egységes etnokulturális jellegének kialakítása oldhatná meg véglegesen a kisebbségi kérdést, ezért ellenzik a nemzetiségi önkormányzás, vagy akárcsak a kulturális elkülönülés minden formáját.

Csakhogy a magyarellenesség önmagában már nem elégséges muníció ahhoz, hogy egy politikai erő kitörjön a regionális, nacionalista párt karámjából és számottevő tényező legyen az országos politikában.

Ezt felismerve, George Simion az egykori PUNR egy modernebb kiadását alkotta meg, amelyik sokkal jobban kommunikál és mozgósít a közösségi oldalakon (a Facebook-on 2021-ben George Simion és Diana Şoşoacă kapták a legtöbb lájkot), ugyanakkor pedig lecsapott a virtuális térben keringő összeesküvés-elméletekre, hamis hírekre is, így sikerült begyűjtenie az oltásellenesek, euroszkeptikusok, populisták, oroszbarátok egy jelentős részét. A PressOne portál szerint a párt hét Facebook-oldalt működtet és 2020-2021 között ötvenezer lejt költött ezek népszerűsítésére.

Igazi csodafegyverük azonban a szuverenizmus

A Bukaresti Egyetem politológiai karának dékánja, Cristian Preda sommás véleménye szerint a szuverenizmus jelenleg az Európai Unió ellenzéke. „A szuverenizmus, röviden szólva, egy olyan doktrína, amelyet azok rögtönöztek a különböző tagállamokban, akik radikális ellenzői az Uniónak, elégedetlenek az EU-hoz való csatlakozással, és szeretnének kilépni” – jelenttette ki.

A szuverenizmus Európában az UKIP (UK Independence Party – Egyesült Királyság Függetlenségi Pártja) által indított Brexit-kezdeményezéssel jelent meg, és Németországban az Alternative für Deutschland (AfD – Alternatíva Németországért) párttal folytatódott – mondta Preda.

Ha volt a román társadalomnak nemzeti projektje 1990 után, akkor az kétséget kizáróan az euro-atlanti csatlakozás volt. Az EU-csatlakozásról szóló, úgynevezett Snagovi Nyilatkozatot 1995-ben minden parlamenti párt képviselője – beleértve a PUNR-t is – aláírta. Az akkori felmérések szerint az EU-hoz történő csatlakozást a lakosság 64%-a támogatta (jelenleg 57%-on áll az EU-ba vetett bizalom, ami valamivel magasabb az európai átlagnál). Ilyen előzmények után érthető, hogy a 21. század második évtizedének végéig szuverenista politikát hirdetni bármelyik párt részéről a politikai öngyilkossággal felérő döntés lett volna.

Csakhogy időközben a hazai társadalomnak meg kellett tapasztalnia azt, hogy egyes nyugati vállalatok különösképpen mohón vetik rá magukat Románia erőforrásaira; a nyugati bankok romániai fiókintézményei magasabb kamatra adnak hitelt mint hazájukban; egyes nyugati cégek Romániában forgalmazott áruinak a minősége alacsonyabb, mint ugyanazon a gyártók ugyanazon termékeié, amelyeket a nyugati piacokra szántak; egyes EU-vezetők lekezelően, vagy kioktatóan beszélnek Romániáról. A multinacionális cégek sikeresen rejtik el profitjukat és nevetségesen kevés adót fizetnek, miközben a romániai vállalkozókat keményen bünteti az adóhatóság, ha nem fizetnek időben. Számos esetben bebizonyosodott az is, hogy a nagy nyugati cégek befolyásolják a kormányzati döntéseket (lásd: Microsoft-ügy).

Kormányellenes AUR-tüntetés Bukarestben, 2022. okt. 2-án – Fotó: Octav Ganea / Inquam Photos
Kormányellenes AUR-tüntetés Bukarestben, 2022. okt. 2-án – Fotó: Octav Ganea / Inquam Photos

Mindezen körülmények nagymértékben megváltoztatták a közhangulatot. Egy tavalyi felmérés szerint a megkérdezettek 60 százaléka erélyesebb fellépést sürget a román hatóságoktól a nemzeti érdekek védelmében, bár a válaszadók ezt nem minden esetben azonosítják a szuverenista politika igenlésével. Ezt az igényt ismerte fel elsőként az AUR és startolt rá a lehetőségre, hogy 2019-ben majdhogynem egyedüliként képviselhesse a hazai szuverenizmust.

Azóta a kormányzó Szociáldemokrata Párt (PSD) is fontosnak tartja a „keresztény erkölcs védelmét”, ami magyarul annyit tesz, hogy bizonyos kérdésekben nem hajlandó az EU által előírt globalista politikák feltétel nélküli elfogadására.

Az Ukrajna elleni orosz agresszió ugyanakkor felértékelte Románia geostratégiai helyzetét, ami egyben azt is jelenti, hogy a szuverenizmus jegyében Bukarest megkérheti a támogatás árát (pl. annak, hogy az ukrajnai gabonát elsőbbséggel szállítja tovább a konstancai kikötőből). A már eltemetettnek hitt schengeni csatlakozás ügye is azért kerülhetett ismét napirendre, mert – amint azt lapunk megírta – Winkler Gyula európai parlamenti képviselő szerint az ukrajnai háború megváltoztatta a paradigmát ezen a téren, és ez még akkor is igaz, ha a kezdeményezés elbukott az osztrák vétón, ám Roberta Metsola, az Európai Parlament elnöke szerint ez még 2023 első felében meg fog történni.

Ugyanakkor szinte valamennyi kisebb párt magáévá tette a szuverenista retorikát, például a Ludovic Orban volt miniszterelnök vezette Jobboldal Ereje (Forţa Dreptei), a Dan Chitic által vezetett Koalíció a Nemzetért, A Nemzet Emberei Együtt (NOI, elnök: Viorica Dăncilă), a Szövetség a Hazáért (Alianţă pentru Patrie, elnök: Codrin Ștefănescu), az Alternativa Dreaptă (az AUR-ból kilépett Adela Mîrză vezetésével), a Román Nemzet Pártja (elnök: Ninel Peia), SOS – Románia, (amelyiknek a szintén ex-AUR-tag Diana Şoşoacă az elnöke). Nagy tehát a tülekedés a szuverenista pályán, mindazonáltal az AUR sokkal jobb pozícióból indul, mint riválisai. Az viszont, hogy a PSD egy-két zsírosabb kormányzati tisztség ígéretével a választások előtt lenyúlhatja az AUR néhány kulcsemberét, egyáltalán nem lenne meglepő.

Az orosz kapcsolat

„Azt hiszem, eltévesztetted a házszámot. Az orosz nagykövetség a Kisselef úton a 6-os szám alatt, van és ha odamész (talán ismered az utat), azt hiszem, ott kellene hagynod ezeket a dokumentumokat. Azért mondom ezt neked, mert amikor háború van a határon – talán tudjátok, ugye? – az instabilitást az országban, nem a barátok akarják, hanem csak az ország ellenségei” – mondta Florin Manole szociáldemokrata politikus George Simionnak és nem engedte be a kormánypárt székházába. Florin Cîţu volt miniszterelnök pedig ironikusan azt kérdezte Simiontól, hogy: „járt-e már az orosz nagykövetség kasszájánál, mert úgy hallotta, hogy pénze érkezett?”.

Az AUR és az orosz propaganda-gépezet kapcsolatára számos jel utal. A Balkan Investigative Reporting Network (BIRN) aktivistája, Nicolae Țîbrigan a Szabad Európának adott nyilatkozatában egyebek mellett azt mondta, hogy Oroszország árnyéka kétségtelenül ott lebeg az AUR által a Facebook visszhangkamráiban és a magukat függetlennek valló, de – a BIRN vizsgálata szerint – az AUR-hoz kötődő hírportálok által népszerűsített témák felett.

Mindezek az oldalak és csoportok tele vannak összeesküvés-elméletekkel, a gonosz, az ország vagyonát kifosztó külföldiekről, a Nyugat erkölcsi romlottságáról és korábban a Covid-19 terjedésének megakadályozását célzó kormányzati korlátozások abszurditásáról szóló beszámolókkal.

Az ilyen jellegű történetek egybeesnek azokkal a narratívákkal, amelyeket Oroszország terjeszt más európai országokban, és amelyek egyes dezinformációs szakértők szerint összehangolt erőfeszítés részeiként értelmezendők, végső céljuk pedig a politikai instabilitás előidézése, és az Európai Unió és a NATO kohéziójának aláásása.

„Az AUR szimpatizánsait nem feltétlenül kell azzal gyanúsítanunk, hogy oroszbarátok, inkább a Kreml laboratóriumaiban írt beszédek vagy narratívák népszerűsítőinek kell tekintenünk őket, amelyeket gyakran reprodukálnak vagy újraosztanak a kontextustól függően”

– mondta Țîbrigan. A BIRN az AUR Facebook-oldalain kívül – tíz olyan magát függetlennek mondó hírportált talált, amelyek bizonyíthatóan kapcsolatban állnak a párt vezetőivel. Ezek a portálok ugyanazt az orosz propaganda által terjesztett kliséket közvetítik, amelyeket a Kreml ügynökei más EU-tagállamokban is szajkóznak, mint pl. a román vagyont kifosztó, földet és vállalatokat felvásárló, a román szuverenitást aláásó külföldiek; az állítólagos LMBTQ-propaganda, az iskolai szexuális nevelés; a hagyományos családi értékek eltűnésének veszélye stb. E propagandisták szerint mindennek az a következménye, hogy a Nyugat megpróbálja ráerőltetni korrupt életmódját Romániára. A szakértő úgy véli, hogy az AUR által patronált orosz propagandát harsogó portálok nyilvánvaló célja az, hogy olvasóik megkérdőjelezzék Románia nyugati szövetségi rendszerének értékét, végső soron destabilizálják az országot.

Țîbrigan ugyanakkor elmondta, hogy nem találtak közvetlen bizonyítékot arra, hogy az AUR tudatosan együttműködik az orosz hatóságokkal, azonban megítélése szerint Moszkvának erre nincs is szüksége. Számára az is elég, ha az AUR-szimpatizánsok „hasznos idiótákként” terjesztik a nézeteiket.

A zöld igazolások visszavonását követelő AUR-os tüntetők betörnek a szenátus udvarára Bukarestben, 2021. december 21-én – Fotó: George Călin / Inquam Photos
A zöld igazolások visszavonását követelő AUR-os tüntetők betörnek a szenátus udvarára Bukarestben, 2021. december 21-én – Fotó: George Călin / Inquam Photos

Marius Oprea, történész, aki a Securitate kutatásában szerzett tudományos megbecsülést, a Mediafaxnak írt terjedelmes véleménycikkében úgy értékeli, hogy a Simionék által miniszterelnöki tisztségre jelölt Călin Georgescut egyértelműen „az oroszbarát propaganda szállította az AUR-nak a Talpeş-Hurduzeanu volt titkosszolgálati vezetők közvetítésével”. Más kérdés, hogy Georgescuval időközben szakított az AUR és ő most egy saját pártot gründol Román Föld (Pămînt Românesc) néven. Oprea szerint Georgescu retorikájában egy az egyben és részletekbe menően felismerhetőek az orosz propaganda tézisei, és mindez aligha lehet véletlen. A végzettsége szerint talajtani szakember (érdekes egybeesés, hogy a Székely Nemzeti Tanács autonómia statútumának szerzője, Csapó József volt szenátor szintén talajtanból szerzett doktorátust), ugyanezeket a téziseket hangoztatta akkor is, amikor még az AUR kormányfő-jelöltje volt – sőt, akkor még az is szóba került, hogy elnökjelöltként indítják a 2024-es választásokon.

Kitörni Európába

Az egy év múlva esedékes európai parlamenti választások jó esélyt teremtenek arra, hogy az AUR 5-6 képviselőt juttasson be az Európai Parlamentbe. Másfelől több vezető politikus, mint pl. Giorgia Meloni olasz és Orbán Viktor magyar miniszterelnök is azon iparkodik, hogy összehozza a jelenleg három frakcióban tevékenykedő szélsőjobb képviselőket. Ha ez sikerülne, a radikális populisták a Zöldeket megelőzve a harmadik legnagyobb erővé avanzsálnának az Európai Parlamentben. Különösen Orbánnak fontos ez, ugyanis a Fidesz EP-képviselői immár közel két éve – mióta a Néppártból kiakolbólintották őket – egyetlen frakcióhoz sem tartoznak, ami csökkenti politikai mozgásterüket.

Az ügy érdekében az európai szélsőségesek már háromszor is tanácskoztak (Budapesten, Varsóban és Madridban), azonban a fúzió még a kanyarban sem látszik. Ennek több oka is van: nem mindegyik párt egyformán szélsőséges, nagy különbségek vannak a prioritások között, de legfőképpen nem tudtak megegyezni abban, hogy ki legyen a pártcsalád vezetője. Marine Le Pen, a francia Nemzeti Tömörülés elnöke, Meloni, az Olasz Testvérek (Fratelli d'Italia) vezetője és természetesen Orbán Viktor is az aspiránsok között van. A kezdeményezést tavaly ősszel újabb csapás érte azt követően, hogy Meloni kormányfő lett és egyre nyilvánvalóbban a politikai centrum irányába kívánja elhúzni a „testvéreket”, hogy ne szigetelődjön el az EU-ban. Ugyanakkor a populisták – nacionalista pártokról lévén szó – egymást inkább riválisnak, mint szövetségesnek tekintik.

George Simion számára nem sok jót ígér az, hogy egy évvel ezelőtt, nemhogy nem hívták meg, de még csak be sem engedték a populisták formálódó együttműködésére összehívott madridi találkozójára. A Digi24 információi szerint Simiont – bár jelezte részvételi szándékát – a Fidesz kifejezett kérésére nem hívták meg, de nem azért, mert szélsőséges, hanem mert magyarellenes is. Ez nagyon rosszul eshetett a román pártvezérnek, aki nem titkolt csodálója a magyar miniszterelnöknek, s egy alkalommal „a román Orbán Viktornak” nevezte saját magát.

Ebből kiindulva úgy tűnik, hogy az AUR megjelenése az EP-ben nem javítja, hanem inkább rontja majd egy transznacionális szuverenista-populista frakció a megalakulásának esélyeit.

Perspektívák

Román politikai kommentátorok hajlamosak arra, hogy túlértékeljék az AUR esélyeit a hazai politika színpadán. Van azonban néhány elgondolkodtató tény, amely inkább óvatosságra kellene, hogy intsen a párt perspektíváival kapcsolatban:

  • Az AUR alig több, mint három éves párt. A szuverenizmuson és a botránypolitizáláson kívül nincs kikristályosodott doktrínája. Gyors felívelése annak az eredménye, hogy meglovagolt egy konjunktúrát, amely azonban átmeneti is lehet, a román társadalom nagy többsége nem akar távozni az Európai Unióból, a szuverenista fellobbanás alkonyát épp az bizonyítja, hogy az ukrajnai háború egyértelműen megnövelte a román állampolgárok bizalmát az EU-ban és a NATO-ban.
  • A szuverenista retorika egyre több párt narratívájában jelent meg és bár az AUR-é az „eredeti brand”, a választásokon valamennyire osztozni kényszerül majd riválisaival, mindenekelőtt a PSD-vel, amelyiknek nacionalista szárnya könnyen elszipkázhatja az AUR mérsékeltjeinek egy részét.
  • Az AUR frontemberei – George Simion és Claudiu Târziu – még jóindulattal sem tekinthetők politikai stratégáknak, akik képesek lennének egységben tartani a pártban megnyilvánuló centrifugális vektorokat, visszafogni a túlburjánzó egyéni ambíciókat.
  • Az AUR politikai elitjét is készületlenül érte a párt váratlan karrierje. A Szatmár megyei szervezet volt elnöke, Iulian Căcău tavaly júniusban azzal vádolta a párt vezetését, hogy szexuális orgiákba hajló bulikat szerveznek. Nemrég a Ziariştii nevű portál azt írta, hogy a pártban köztörvényes bűnözők is helyet kapnak, ha fizetnek. Virágzik a korrupció és 10-15.000 euróért vesztegetnek egy befutó helyet a jövő évi parlamenti választásokra. Nyilván az ilyen információkat, amelyek frusztrált párttagoktól is származhatnak, némi fenntartással kell fogadni. Az azonban egyértelműnek tűnik, hogy az AUR-pártelitből hiányzik az az ideológiai kovász és erkölcsi tartás, ami a hosszú távú pártpolitizálás feltétele.

Bizonyos kedvező előjelek ellenére ezért nem zárható ki, hogy elődjeihez hasonlóan az AUR úgy kipukkan, mint az Egyesült Államokban lelőtt kínai kémlégballon.

Ez egy véleménycikk, amely nem feltétlenül tükrözi a Transtelex véleményét. A Transtelexnél fontosnak tartjuk, hogy mások véleménye akkor is megismerhető legyen, ha nem értünk vele egyet. Szeretnénk, ha egy témáról az olvasóink minél több álláspontot megismerhetnének.

Támogasd a Transtelexet!

Az erdélyi közösségnek saját, független lapja csak akkor lehet, ha azt az olvasótábora fenntartja. Támogass minket akár alkalmi jelleggel, ha pedig teheted, állíts be rendszeres támogatást!

Támogatom!
Kedvenceink
Kövess minket Facebookon is!