Political Capital: Romániában is működtek a félreinformáló Kreml-párti trollok

Az ukrajnai orosz invázió legitimációját szolgáló „online trollhálózatok” működését azonosította Németországban, Olaszországban, Magyarországon és Romániában a Political Capital.

A független politikai kutató, elemző és tanácsadó intézet Romániában a GlobalFocus Center elemző céggel működött együtt. A kutatás során megállapították, hogy a trollok aktivitása Romániában a legenyhébb a vizsgált országok közül, a jelzett időszakban csak két ismétlődő narratívát sikerült azonosítani, ami arra utalhat, hogy kihívásnak számít a Kreml-párti hálózatnak a romániai közvélemény befolyásolása, amely közismerten Putyin-ellenes.

A közlemény szerint „az oroszbarát trollok folyamatosan ugyanazt a 3-4 narratívát osztották a háború igazolásához, amelyek elsősorban február 24. és 28. között (a háború első napjaiban) terjedtek a legintenzívebben”.

A Magyarországon terjedő narratívák:

• „Ukrajna, mint állam nem létezik” – bár Ukrajna függetlenségét Oroszország már 1991 augusztusában elismerte, az első narratíva azt ecseteli, hogy Ukrajnának valójában nincsenek határai, és mivel Oroszország a Szovjetunió jogutódja, azt tesz a volt szovjet tagköztársaságok területén, amit akar.
• „Ukrajna genocídiumot követett el” az ukrajnai kisebbségek ellen – Ukrajna a területén élő kisebbségek ellen, főképpen az orosz vagy oroszajkú lakosság ellen, genocídiumot hajtott végre, amely indokolja és legitimálja Oroszországnak a kisebbség(ek) védelmében való katonai fellépését.
• „Ukrajnát egy színtársulat vezeti” – Ukrajnát nem valódi kormány, hanem egy elsősorban amerikai állampolgárokból álló „színtársulat” vezeti. Ez a narratíva a többinél „frissebb”, csak március 8-án jelent meg, a vizsgált időszakban legalább 460 alkalommal másolták be a facebookos kommentszekciókba, és a vizsgált négy országon kívül Indiában, Afrikában vagy Dél-Amerikában is terjed.
• „a NATO egy katonai bázist akart létrehozni a Krím-félszigeten” – ez a narratíva először február 25-én bukkant fel Magyarországon, és körülbelül egy hét után szinte teljesen el is tűnt. Összességében így is legalább 1107 kommentben olvashatták a megtévesztő állításokat a magyar Facebook-felhasználók.

Az angol nyelven elérhető részletes kutatási jelentés szerint bizonyos narratív elemek megjelentek mind a négy vizsgált országban, például a „náci Ukrajna”, „az oroszok ellen elkövetett genocídium”, „az illegális NATO-terjeszkedés”, „a Majdan téri puccs amerikai támogatottsága”, de ezeket a helyi sajátosságokhoz szabták. Például a népirtás narratíváját Magyarországon a kárpátaljai magyar-ukrán viszony sérelmeivel egészítették ki, Romániában pedig kevésbé hangsúlyozták a NATO és az Amerikai Egyesült Államok állítólagos vétségeit, mert az ország lakossága itt inkább Amerika-párti, ehelyett Ukrajna hiteltelenítését célozták.

A Political Capital és helyi partnere két narratívát azonosított Romániában, amelyek a kutatók szerint összehangolt munkáról és bizonyos mértékig külföldi befolyásról árulkodnak, ugyanis mindkettő az ukrajnai invázió kezdete körül terjedt leginkább. Mindkettőt komment formájában tette közzé Facebook-profilok kis csoportja és a két szöveget kommentelők között jelentős volt az átfedés. Célzottságukat jelzi az is, hogy olyan helyen jelentek meg, ahol a bizonytalan állampolgárok hozzászólhatnak és vitába bocsátkozhatnak (politikusok oldalain vagy médiaoldalakon), továbbá mindkét szöveg megosztása Ukrajna orosz megszállásának kezdőnapján érte el a csúcspontját. Mindkét esetben jellemző volt az is, hogy a helyi szélsőjobboldali csoportok kihasználták a felbukkanó narratívát a saját imidzsük építésére, állapítja meg a kutatás.

A két Romániában azonosított Kreml-párti Facebook-szöveg a következő:

• „Jó szomszédaink, az ukránok” – az ironikus címmel ellátott szöveg első része bizonyos történelmi eseményekről pontokba szedve sorol fel olyan értelmezéseket, amelyek Ukrajna Romániával vagy az ukrajnai román kisebbséggel szembeni állítólagos rosszindulatát hivatottak alátámasztani. A második rész pedig egy rendkívül hosszú, 1644 szavas expozé az ukrán vezetők „nácizmusáról”. Az elemzés kimutatta, hogy a szöveg két része külön-külön évekkel a februári invázió előtt megjelent nyilvánosan, és már a Krím 2014-es elcsatolása előtt része volt a román nacionalista diskurzusnak. Az újrahasznosított tartalmat megosztotta 2022-ben pl. Nicușor Moise, a Dacia Noastră szervezet elnöke, rá hivatkozva a Homo Orthodoxus nacionalista-ortodox Facebook-oldal, majd Daniel Ghiță, a szociáldemokrata párt parlamenti képviselője, aki azt állította, hogy az eredeti szerzőt nem ismeri.
• „Akkor miért nem sajnálkoztatok?” – a másik szöveg struktúrájában hasonlít arra a Magyarországon is terjedő narratívára, amely Ukrajnát népirtással vádolja, és elsősorban a romániai vezetőket kritizálja amiatt, hogy Ukrajnát támogatják. Az elemzés szerint ez a narratíva egy tulceai újságíró oldalán jelent meg először, aki érdekes módon nem Kreml-párti, az invázió utáni megnyilvánulásaiban egyértelműen elítéli Putyint. A szöveget azonban 2022 februárjában több, a nyíltan Kreml-párti Diana Șoșoacă szenátort támogató, illetve a Románok Egyesüléséért Szövetséghez (AUR) köthető csoportban is terjesztették.