Karnyújtásnyira van Románia Schengentől, eurómilliárdokban mérhető a csatlakozás tétje

Hiába tagja lassan már 16 éve Románia az Európai Uniónak, polgárai nem élvezhetik maradéktalanul az EU egyik legnagyobb vívmányát, a belső határőrizet megszüntetését: csak útlevél vagy személyi igazolvány felmutatásával, néha akár több mint egy órás várakozás után léphetnek be például a szintén uniós tagállam Magyarország területére. Ennek oka, hogy Romániát még mindig nem vették fel az úgynevezett schengeni övezetbe, amelynek Magyarország már 2007. december 21. óta tagja. Úgy tűnik azonban, hogy az ország a csatlakozástól most karnyújtásnyira van, december 8-én dönt róla az EU Bel- és Igazságügyi Tanácsa. Románia azt szeretné, hogy január elsejétől a szárazföldi, március 26-tól pedig a légi és a vízi határellenőrzést számolnák fel.

Schengen-kronológia

Az EU-hoz később csatlakozott és a csatlakozni kívánó országok számára az amszterdami szerződés szerint kötelező a schengeni szabályok átvétele, vagyis az úgynevezett schengeni határellenőrzési kódex alkalmazása. Az Európai Bizottság már 2011-ben megállapította, hogy Románia maradéktalanul alkalmazza az EU külső határainak védelmére vonatkozó szabályokat, és teljesíti a schengeni csatlakozás további technikai kritériumait. Ezt megállapította Bulgáriáról is, ennek ellenére több tagállam ellenezte, hogy a két ország tagja legyen a belső határőrizet nélküli térségnek. Ellenkezésük volt eddig az akadálya Románia schengeni csatlakozásának, az EU Bel- és Igazságügyi Tanácsának ugyanis egyhangúlag kell döntenie erről, a tagállamok igazságügyi és belügyminisztereinek vétójoga van.

Németország és Franciaország már 2011-ben hivatalosan kérte Bulgária és Románia csatlakozásának az elhalasztását. Azzal érveltek, hogy a két tagállamnak hiányosságai vannak az igazságszolgáltatás, illetve a korrupció és szervezett bűnözéssel elleni küzdelem terén. Értésre adták, hogy hiába teljesíti Bulgária és Románia a csatlakozás formális feltételeit, ha az intézményeiket átszövő korrupció sérülékennyé teszi az EU külső határait. Egy évvel később, 2012-ben a holland parlament határozatot fogadott el arról, hogy a két friss uniós tagállam egyelőre nem lehet tagja a schengeni övezetnek, mert a technikai feltételeket sem teljesítik. Később, 2013-ban Finnország is jelezte, hogy ellenzi a csatlakozásukat.

Helsinkiben szintén azzal érveltek, hogy a bulgáriai és romániai korrupció miatt nem lehet erre a két országra bízni az EU külső határainak ellenőrzését.

Bukarest számára 2021 júliusában csillant fel újra a remény, amikor Ylva Johansson belügyi biztos sürgette Románia, Bulgária és Horvátország felvételét a schengeni térségbe. Ezt megtette tíz hónap elteltével, idén májusban az Európai Bizottság is, ismét arra hivatkozva, hogy ezek az országok teljesítik a technikai feltételeket. Ekkor már harmadik hónapja dörögtek a fegyverek Ukrajnában. De a brüsszeli állásfoglalásnál többet nyomhat a latban, hogy idén Franciaország és Németország is megenyhült. A júniusban Bukarestbe látogató Emmanuel Macron francia elnök kijelentette, hogy támogatja Románia csatlakozását, Olaf Scholz német kancellár pedig augusztus végén azt nyilatkozta: mindent megtesz azért, hogy Románia, Bulgária és Horvátország mielőbb teljes jogú tagjai legyenek a schengeni térségnek. Időközben Helsinkiben is megtört a jég: a finn külügyminiszter a támogatásáról biztosította júliusban Romániát, miután a bukaresti parlament ratifikálta Finnország és Svédország NATO-csatlakozását.

Hollandia az egyetlen akadály?

A hazai sajtó és több elemző szerint így az uniós tagállamok közül csak Hollandiát kell meggyőzni arról, hogy ne vétózzon az EU Bel- és Igazságügyi Tanácsának december 8-i ülésén. A G4media korábban azt írta, hogy a román csatlakozás voltaképp a négypárti hágai kormánykoalíció egyik kisebb pártjának az ellenkezésén múlhat. Wopke Hoekstra külügyminiszter alakulata, a CDA frakciójának mindössze 15 tagja van, de nélkülük a mindössze 13 szavazattöbbséggel rendelkező Rutte-kormány nem tudja érvényesíteni az akaratát a parlamentben. Ennek azért van jelentősége, mert a holland szokásjog szerint Románia schengeni csatlakozását a hágai törvényhozásnak is meg kell szavaznia.

Tény, hogy Mark Rutte holland miniszterelnök ezen a héten Bukarestbe látogat, és jelenleg az országban tartózkodik egy szakértői bizottság, amely újra ellenőrizni a schengeni csatlakozás technikai feltételeinek teljesítését. A tagállamok képviselőiből álló testület vizsgálódását a Ciucă-kormány kezdeményezte, azzal a nem titkolt szándékkal, hogy az EU Bel- és Igazságügyi Tanácsának december 8-i üléséig a tagállamok maradék kételyeit is eloszlassa. Az ellenőrzést az is időszerűvé tette, hogy az elmúlt években a személyi adatvédelem, a rendőri együttműködés és a határvédelem szempontjából is korszerűsödtek a schengeni szabályok. Bukarest azt kívánja bizonyítani, hogy Románia a megváltozott technikai kritériumoknak is maradéktalanul megfelel.

Bukarest ugyanakkor további erőfeszítéseket is tesz azért, hogy ne ússzon el a december 8-i esély. Ezek részeként a romániai képviselőknek sikerült az Európai Parlament napirendjére tűzni az ország schengeni csatlakozását támogató határozatot. Ennek a vitáját a múlt héten tartották Strasbourgban, a szavazás a jövő héten szerdán várható. Az már a határozattervezet vitáján kiderült, hogy az EP-képviselők nagyon nagy többsége pártállástól függetlenül támogatja Románia és Bulgária belépését a térségbe. Így a szavazás végeredménye borítékolható, ám ez legfeljebb csak politikai nyomásgyakorlást jelent a tagállamokra.

Winkler: paradigmaváltást hozott az ukrajnai háború

Ezt már Winkler Gyula nyilatkozta a Transtelexnek, aki hétfőn számos romániai európai parlamenti képviselővel együtt éppen egy Schengen-témájú találkozón vett részt Bukarestben a koalíció vezetőivel. Az RMDSZ politikusa szerint a megbeszélés résztvevői „a schengeni csatlakozás szempontjából fontos további lépésekről” egyeztettek. Ezek között említette a technikai feltételek teljesítését ellenőrző uniós szakértői csoport romániai vizsgálódását, amelynek végeredménye a hónap végén válik nyilvánossá. A bukaresti találkozón terítékre került további lépéseket az EP-képviselő nem részletezte, de hangsúlyozta, hogy Románia számára soha nem látott lehetőség adódott részese lenni a belső határellenőrzés nélküli övezetnek. „Ezt a lehetőséget azonban csak a hazai politikai osztály egységes fellépésével lehet kiaknázni. A találkozón is elhangzott, hogy most van itt a szolidaritás ideje. A schengeni csatlakozás nem valamelyik pártnak a célkitűzése, hanem Románia országprojektje” – számolt be az EP-képviselő.

Kérdésünkre Winkler Gyula azzal magyarázta a román csatlakozást korábban ellenző tagállamok enyhülését, hogy az ukrajnai háború „megváltoztatta a paradigmát” ezen a téren.

„Az ukrajnai helyzet a kereskedelmi kapcsolatok, a biztonsági intézkedések, a határvédelem szempontjából is átírta az Európai Unió prioritásait. Másfelől nem mindegy, hogy az ukrajnai háborút Brüsszelből és Párizsból nézi valaki, vagy Nagybányáról és Kolozsvárról. Románia a frontvonalban van, teher alatt bizonyított. Ez a háború olyan helyzetet teremtett, amelyben érvelni tud amellett, a schengeni csatlakozása nem csak a saját érdeke, hanem a teljes Európai Unióé”

– magyarázta az EP-képviselő, aki szerint Románia az elmúlt több mint hat hónapban kiválóan teljesített az ukrajnai menekültek befogadásában és kezelésében, a határvédelemben, a rendőri együttműködésben, és helytállt NATO-tagállamként is.

Az RMDSZ politikusa nem adott egyértelmű választ arra a kérdésünkre, hogy miért húzódott el ennyire Románia felvétele a schengeni térségbe. Szerinte Bukarestnek a következő időszakban a múlt helyett a jövőre kellene koncentrálnia. „Ami megtörtént, megtörtént. Az eddigi kudarcok visszavezethetőek a korábbi kormányoknak az európai értékekhez való viszonyulásához. Az elmúlt 11 évben nem a jelenlegi koalíció az első, amelyik megpróbálja lezárni ezt a dossziét, és kiteljesíteni Románia európai uniós csatlakozását. A mostani kormány esélyét növeli, hogy az elődjeinél sokkal jobb a kapcsolata az Európai Bizottsággal. Brüsszel jóváhagyta a román helyreállítási tervet, az elmúlt napokban pedig a kohéziós alapokat is. Létezik párbeszéd, van egy közeledés, nem kérdőjelezik meg az európai értékeket Romániával kapcsolatban” – részletezte.

Winkler szerint téves megközelítés összefüggésbe hozni Románia schengeni csatlakozását az igazságszolgáltatásának monitorozását előíró együttműködési és ellenőrzési mechanizmus (MCV) lezárásával. „Az más kérdés, hogy sokan politikailag összekapcsolták ezt a két kérdést, ami nem méltányos” – jegyezte meg. Emlékeztetett arra, hogy az MCV-t Bulgária és Románia számára hozta létre az Európai Bizottság a két ország uniós csatlakozásakor, ugyanakkor Brüsszel nem alkalmazta ezt a mechanizmust az EU-ba jóval később belépő Horvátországgal esetében, annak ellenére emberjogi és jogállamisággal kapcsolatos problémák a délszláv államban is felmerültek. Szerinte most annál inkább napirendre kellene kerülnie az MCV lezárásának, hogy közben az Európai Parlament és a Bizottság is jogállamiság-mechanizmusokat dolgozott ki, amelyek valamennyi tagállammal szemben egyaránt alkalmazhatóak.

Eurómilliárdokat takaríthat meg Románia

Winkler Gyula szerint Románia schengeni csatlakozásának egyik azonnali előnyét elsősorban a román-magyar határ mentén élő közösségek élvezhetik. Nem lesz már szükség bonyolult diplomáciai procedúrákra új határátkelők megnyitásához. „A schengeni csatlakozás mondhatni erdélyi magyar közösségi érdek is. A határ mellett élőknek nem kell többé több kilométert megtenniük a szomszédos faluban lévő legközelebbi határátkelőig, hogy átjuthassanak Magyarországra, ez az ingázóknak például jelentős megtakarítást is jelent” – részletezte.

De Schengen legnagyobb előnye szerinte az akadálymentes nemzetközi áruforgalom, mert az elmúlt években eurómilliárdokban mérhető veszteségeket jelentett a román gazdaságnak és kereskedelemnek a kamionok több órás várakozása a román-magyar határátkelőknél. Ez a hátrány a csatlakozással megszűnne. „Ez most, az energiaválság és a pénzromlás időszakában különösen felértékelődik, hiszen az infláció leküzdése szempontjából minden eurócent fontos. A schengeni csatlakozás az EU egyik legnagyobb vívmányának, az uniós belső piacnak a kiteljesedését jelenti, ami számos gazdasági és kereskedelmi előnnyel jár Románia számára. De Románia voltaképp nem is előnyökhöz jut, egyszerűen megszűnnek a jelenlegi hátrányai” – magyarázta az EP-képviselő.

A schengeni csatlakozás további gazdasági előnye a turizmus fellendülése lehet, mert növekedik a bizalom az országgal szemben. Nyilván szívesebben jönnek a külföldiek Romániában, ha nem kell várakozniuk a magyar-román és a bolgár-román határátkelőknél, és ha vonattal utaznak, nem költik fel őket az éjszaka kellős közepén az útlevélellenőrzés miatt. Ez fordítva is igaz: lerövidül a romániai turisták utazása az EU tagállamaiba.

Optimista és óvatosan optimista politikusok

Arra a kérdésünkre, hogy valóban már csak hágai kormányon múlik-e Románia felvétele a schengeni térségbe, Winkler kijelentette: „nem mondanám, hogy csak Hollandia lenne az akadály”. Emlékeztetett arra, hogy Románia csatlakozását korábban más tagállamok is ellenezték, de időközben ezek valóban változtattak az álláspontjukon, különösen Ukrajna orosz megtámadása után. Az EP-képviselő ugyanakkor óvatosan nyilatkozott a december 8-án várható döntésről.

„Az biztos, hogy Romániának most van a legnagyobb esélye a csatlakozásra, és az is biztos, hogy a román döntéshozók most készítették a legjobban elő ezt a döntést. Az előző kormányok nem is voltak ilyen nyomás alatt, de nem is szervezkedtek olyan komolyan, mint a jelenlegi koalíció. Én nagyon remélem, hogy ha sikerül fenntartani a romániai politikai osztály egységes kiállását a következő két hónapban, október-november folyamán, akkor sikerül a tagállamok maradék kételyeit eloszlatni, akkor pozitív döntés születik decemberben. De ez a döntés ma még nem borítékolható” – jelentette ki Winkler Gyula.

Ennél optimistábban nyilatkoztak a napokban a Románia schengeni csatlakozásának esélyeiről a koalíciós pártok vezetői. Kelemen Hunor RMDSZ-elnök egy sajtótájékoztatón elmondta, hogy pozitív döntésre számít december 8-án. Emlékeztetett, hogy Franciaország és Németország már támogatja a csatlakozást, és arról sincs tudomása, hogy Finnország ellenezné.

„Hollandiában még van egy bizonyos ellenállás, de már ők is hajlanak az elfogadás felé” – jelentette ki. A Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke, Marcel Ciolacu pedig hétfőn úgy fogalmazott: elutasítja még a gondolatát is annak, hogy Románia nem fog csatlakozni a schengeni övezethez. Bizakodó kijelentéseket tett korábban a témában Nicolae Ciucă liberális pártelnök és miniszterelnök, ám Klaus Iohannis államfő legutóbb egy újságírói kérdésre válaszolva óvatosan fogalmazott. „Van esély a schengeni csatlakozásra, de nem árt tudni, hogy még nincs erre garancia” – nyilatkozta.