Népszámlálás: hogyan csökkent a lakosság a magyarlakta településeken?

Az Országos Statisztikai Hivatal (INS) a héten tette közzé a 2021-es népszámlálás előzetes adatait területi bontásban. A romániai megyék közül mindössze háromnak nőtt a lakossága az elmúlt évtized alatt. A legnagyobb mértékben, 153,9 ezer lakossal Ilfov megye gyarapodott a Bukarestből a közeli településekre költözők miatt, emellett Beszterce-Naszód megye nyert 9,8 ezer és Suceava megye 7,7 ezer lakost. A legnagyobb mértékben Krassó-Szörény megye lakossága csökkent, 16,6%-kal (49 ezer fővel), ezután pedig Teleorman megye következik 14,9%-os (56,6 ezer fős) csökkenéssel.

A Hotnews interaktív térképén az is jól látszik, hogy a legtöbb magyar lakossal rendelkező három megye, Hargita, Kovászna és Maros a középmezőnyben található a lakosság csökkenése szempontjából. Közülük Hargita megyében csökkent leginkább a lakosság: 6,09%-kal (18,9 ezer fővel, jelenleg: 291 950 fő). Maros megyében is jelentős, 5,93%-os a lakosság csökkenése (32,6 ezer fős, jelenleg: 518 193), Kovászna megyében pedig 4,82%-kal (azaz 10,1 ezer fővel, jelenleg: 200 042 ember) élnek most kevesebben, mint tíz éve.

A magyarlakta vidékeken is kirajzolódik az az országos tendencia, miszerint a megyeközpontok és a nagyobb városok lakossága inkább csökkent (persze vannak kivételek, Beszterce esetében például 5%-kal nőtt az állandó lakosság 2011-hez képest), a környező településeken pedig óriási fellendülés látszik. Ez a trend abszolút igaz Sepsiszentgyörgy, Csíkszereda, Marosvásárhely, Nagyvárad, Zilah és Szatmárnémeti esetében, ahol a környező, kisebb települések inkább növekedtek. Csíkszereda mellett például igen nagy népességnövekedés látszik Csíkszentléleken (+23%), de említhetnék akár a Marosvásárhely melletti Koronkát (+58,24%) és a Nagyvárad melletti Biharszentandrást (+83,73%) is.

Kolozsváron és Temesváron pedig ez a folyamat már egy következő szintre jutott: a bánsági város körüli falvak közül három esetében is 160%-os emelkedést mutatnak az adatok, a Kolozsvár melletti Szászfenesen a népességnövekedés valamivel kisebb mértékű, de így is elképesztő ütemet mutat (131%-os).

Ha kisebb régiókat figyelünk meg a magyarlakta települések szempontjából, akkor jelentősebb visszaesést lehet látni Felső-Háromszéken, a Gyergyói-medencénél, Hargita megye északi részén, illetve a mezőség községeinél. Kovászna megyében a leginkább Kommandón fogyott a lakosság (-18,29%), Hargita megyében Galócáson (-18,37%), Maros megyében pedig Nyárádgálfalván (-25,95%).

Mennyivel csökkent Románia magyar lakossága?

A december végén közölt országos előzetes adatok szerint a 2011-es 6,5 százalékról 2021-re 6 százalékra csökkent a magyar nemzetiségűek aránya Romániában. A szociológusok viszont arra hívták fel a figyelmet, hogy ennek az adatnak a pontossága nagyban függ attól, hogy a 2,48 millió személyből, akiknek nem ismerjük a kulturális identitását, hányan magyarok. Az előzetes adatok szerint ugyanis ennyien vannak azok, akik vagy nem kívántak nyilatkozni a nemzetiségükről, anyanyelvükről, vallásukról vagy nem vettek részt a népszámlálásban, így adataikat állami adatbázisokból emelték át, a jelzett jellemzők nélkül.

Veres Valér év eleji gyorselemzésében arra hívta fel a figyelmet, hogy a kulturális arculat nélküli népesség ilyen magas száma Románia vonatkozásában szokatlan. Valószínűsítette ugyanakkor, hogy az RMDSZ kampányának köszönhetően ebben a szegmensben arányaiban kevés a magyar. Ez azt jelentené, mutatott rá Kiss Tamás, hogy Románia állandó lakosságának kevesebb mint 6 százaléka magyar. Ő egyébként úgy véli, hogy arányaiban az országosnak a kétszerese a magyar népesség fogyása. A területi nemzetiségi adatok alapján végzett pontosabb becslések a közeljövőben várhatóak.

Amikor tehát a most közzétett, megyékre lebontott előzetes nemzetiségi adatokat nézzük, fontos figyelembe venni, hogy az arányokat nem a megye teljes állandó lakosságához viszonyítva számolják, hanem azokhoz viszonyítva, akik nyilatkoztak is a nemzetiségükről.

A statisztikai hivatal előzetes adatai szerint így két romániai megyében vannak többségben a magyarok, Hargita és Kovászna megyében, illetve Maros és Szatmár megyében van az arányuk 30% felett és Bihar és Szilágy megyében 20% felett.

Megnéztük a legnagyobb magyar népességgel rendelkező hat megyét, illetve néhány további erdélyi megyét is, és számításaink szerint néhány kivétellel a legtöbb esetben nem csak a magukat magyarnak vallók száma, hanem az arányuk is csökkent.

A 2011-es népszámlálás adataival összevetve Hargita megyében nőtt valamivel a magyar nemzetiségűek aránya, bár abszolút számokban itt is 25 550 fővel csökkent. Kovászna megyében 1,9%-kal (17 024 fővel), Maros megyében 2,5%-kal (35 844 fővel), Szatmár megyében 3,3%-kal (19 089 fővel), Bihar megyében 3%-kal (25 826 fővel) Szilágy megyében 2,5%-kal (9 623 fővel) kevesebb magyart számoltak mint 2011-ben. Érdekes Bákó megye esete, ahol kevés magyar él, de az arányuk úgy tűnik, hogy kicsit nőtt: 0,7%-ról 0,9%-ra (353 fővel).

Maros megyének a legnagyobb a roma lakossága?

A statisztikai hivatal közleménye szerint a roma népesség aránya Maros megyében a legmagasabb, 9,7%, és további két erdélyi megyében emelkedik 6% felé az arányuk: Szilágy és Bihar. Kovászna megyében 5,1%, Hargita megyében 1,8% a roma népesség aránya a friss előzetes adatok szerint.

A népszámlálás adatai azonban a romák esetében nem tükrözik a valóságot, hívta fel a figyelmünket Veres Valér szociológus. Mint mondta, Székelyföldön például nagyon kevés roma szerepel a statisztikákban, ami nem egyezik meg azzal, amit a terepen tapasztalni lehet, illetve, amit más felmérések kimutattak. Ebben közrejátszik a romák asszimilációja is, ugyanakkor a népszámlálás jelenlegi formájában nem ragadja meg helyesen ezt a kisebbséget.

A Nemzeti Kisebbségkutató Intézet 2016-os SocioRoMap felmérése szerint például Maros megyében 12,1%, Szilágy megyében 9,3%, Bihar megyében 7,9%, Hargita megyében 6,5%, Kovászna megyében pedig 13,4% a romák aránya – minden esetben jóval magasabb mint amit a népszámlálás kimutatott.

Nicolae Păun, a Romák Pro Európa Párt elnöke szerint egyébként több mint 300 000 romát nem számoltak össze idén, a szervezet be is jelentette, hogy ezért bepereli az Országos Statisztikai Hivatalt.

Hargita és Kovászna megye fiatalabb az átlagnál

A lakosság az északkeleti régióban a legfiatalabb, itt 40,8 év az átlagéletkor, a legöregebb pedig Délnyugat-Olténiában, ahol 43,7 év az átlagéletkor. Megyei bontásban Ilfov megye lakossága a legfiatalabb (38,6 év az átlag) és Teleorman megye öregedett el a leginkább (46,3 év az átlag).

Tíz év alatt emelkedett az átlagéletkor a székelyföldi megyékben is, közel két évvel Maros megyében (42 év) és majdnem 1 évvel Hargita (41,7 év) és Kovászna (41,4 év) megyében. Ezzel azonban még mindig az országos 42,4 éves átlagéletkor alatt vannak.

Székelyföldön az országos átlag alatti a felsőfokú végzettségűek száma

Az már a decemberben közzétett előzetes adatokból kiderült, hogy a magukat magyarnak vallók 12,9%-ának van felsőfokú végzettsége, míg a teljes népesség 16%-ának. A középfokú végzettséggel rendelkezők a magyar nemzetiségű lakosság 50%-át, a teljes népesség 43,5%-át teszik ki, az általános iskolai vagy annál alacsonyabb végzettségűek pedig a magyar népesség 36,9%-át és a teljes népesség 40,5%-át.

A területi bontásból kiderült, hogy Bukarestben (35,2%), Ilfov megyében (25,2%) és Kolozs megyében (24,6%) a legmagasabb a felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya, a legalacsonyabb pedig Vaslui (7,2%), Călărași (7,4%) és Botoșani (7,9%) megyében.

A székelyföldi megyék közül egyik sem éri el az országos 16%-os átlagot. Az arány Maros megyében a legmagasabb, itt 13%, Hargita és Kovászna megyében pedig 11% a felsőfokú diplomával rendelkezők aránya. A két magyar többségű megyét Erdélyben Szilágy, Szatmár, Krassó-Szörény és Máramaros megye is megelőzi a képzettség terén. Fehér és Hunyad megyében pedig több a felsőfokú végzettséggel rendelkező, mint Maros megyében.

Ha nemzetiségi bontásban nézzük, akkor mindhárom székelyföldi megyében magasabb a felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya a román, mint a magyar nemzetiségűek körében.

Maros megyében a magukat románnak vallók 16,2%-a, míg a magukat magyarnak vallók 12,3%-a nyilatkozta, hogy felsőfokú diplomája van, Hargita megyében 14,9% és 11%, Kovászna megyében 12,7% és 11% ez az arány.