Transtelex Dialóg videó: Milyen hatással van a virtuális nemzeti egység, a NER az erdélyi magyarságra?

2022. november 11. – 09:19

frissítve

Másolás

Vágólapra másolva

Van-e önálló erdélyi magyar közbeszéd, autonóm nyilvánosság vagy Erdélyben is átvette az irányítást a magyarországi politikai mainstream narratívája? Ezt a kérdést járta körül a Transtelex Dialóg offline beszélgetősorozat második kiadásán Borbély András költő, esszéista, Tompa Andrea, író, egyetemi tanár és Toró Tibor politológus, egyetemi oktató.

Az Orbán-rezsim legfontosabb politikai narratívája a magyar nemzet határok fölötti virtuális egyesítése a Nemzeti Együttműködés Rendszerében, a NER-ben. A nemzeti érdekeknek, a megmaradásról szóló jövőképnek rendelődik alá minden. Mi esik áldozatául ennek a virtuális nemzetegyesítésnek? – tettük fel a kérdést meghívottjainknak, akik saját tapasztalatukról, a környezetükben érzékelhető változásokról és rendszerszintű problémákról is beszámoltak.

A Transtelex Dialógon arról is szó esett, hogy a valamikori „ne döntsenek rólunk nélkülünk” jelszavát, úgy tűnik, már elengedte az erdélyi magyar közösség, és támogatástól támogatásig élnek a különböző civil szervezetek, kulturális egyesületek stb. Azonban jelenleg a magyarországi pénzcsapok éppen elzáródtak, a magyar államháztartás két katasztrofális évet zárt és következik a harmadik. 2020-ban, 2021-ben is 5100 milliárd forint fölötti hiányt regisztráltak, valószínű idén sem lesz ez másképp. Mi marad azokból a projektekből, amelyeket eddig beindítottak? Mi lesz az egyetemi, kulturális, sport és gazdasági befektetésekből? – kérdeztük többek között a vendégektől.

Ha érdekesnek találtad a beszélgetést, támogasd te is rendszeresen a Transtelexet! Csak tőled függ, hogy tovább tudjuk folytatni a Transtelex Dialóg sorozatunkat!

Meghívottainkkal körbejártuk azt is, hogy miközben egyértelmű, hogy a magyarság különböző országaiban volt egy, a helyzetből adódó szétfejlődés, most mégis azt látjuk, érzékeljük, hogy a különböző helyzetekre ugyanaz a megoldás: a virtuális nemzetegyesítés. Mi lehet a román állam szerepe a kialakult helyzetben? Ugyan már nem tekintenek „állambiztonsági kockázati tényezőként” a magyarságra, de azt is szokták mondani, hogy gyakorlatilag ahonnan „kivonult” a román állam, azt az űrt töltötte be Magyarország.

Aktualitásként szó esett a Médiatér tröszt, és ezzel együtt az erdélyi sajtó helyzetéről is. 2018-tól kezdődően kiépült az „erdélyi KESMA”, de a mesterségesen felduzzasztott, Fidesz-közeli médiaholding épp most omlott be, mert nem tudták nyereségessé tenni a vállalkozást. Mi történik most, hogy az Erdélyi Médiatér Egyesület nyomtatott kiadványai megszűnnek? Kitölti-e Budapest más módon az így keletkezett űrt?

A Transtelex Dialógot a kulturális életről szóló értékelések zárták, a meghívottak arra reflektáltak, hogy mennyire érinti a színházakat, az irodalmi életet az a fajta nemzetiesítő centralizálás, amelyről a közélet, illetve a média kapcsán is szó esett.

  • Borbély András költő, esszéista, korábban egyetemi és középiskolai oktatóként, szerkesztőként dolgozott, az utóbbi időben főként a székelyföldi roma emancipáció témakörével foglalkozott. Kedveli a teológiát, a filozófiát és a marxizmust, antikapitalista. Ő maga így foglalta össze egy szubjektív cv-ben eddigi pályafutását: „Dolgoztam mindenfélét: fejtem tehenet, kaszáltam füvet, kapáltam, hasogattam fát… költöttem verset, írtam könyvet, tanítottam egyetemen és általános iskolában. Önkéntesen, társadalmi munkában, hivatalosan, bejelentve és illegálisan, feketén, ingyen, pénzért, túl- és alulfizetve, óra- és teljesítménybérért, napszámért és fix fizetésért egyaránt.”
  • Tompa Andrea író, színikritikus, szerkesztő, egyetemi tanár. Kolozsvárt belülről és kívülről is látja, regényei is ehhez a városhoz kapcsolódnak: A hóhér háza, a Fejtől s lábtól, az Omerta, a Haza – mind fontos szövegek az erdélyiségről is. Az ELTE Bölcsészkarán orosz szakon végzett; 2004-ben doktori címet szerzett Színház és teatralitás V. Nabokov életművében című disszertációjával. Egyetemi oktatói munkája is Kolozsvárhoz, az erdélyi fiatalokhoz köti: 2008 óta tanít a kolozsvári Babeș–Bolyai Tudományegyetem Színház és Televízió Karán.
  • Toró Tibor politológus a temesvári Nyugati Egyetemen, Szociológia szakon végzett, ezután a Babeș-Bolyai Tudományegyetemen politológia, majd a CEU-n nacionalizmuselméletek szakirányú magiszteri diplomát szerzett. Doktori képzésre a Babeș-Bolyai Tudományegyetem Filozófia Karán járt és az erdélyi magyar politikai érdekképviselet alakulását vizsgálta. A Sapientia oktatója, főbb érdeklődési területei a nyelvpolitika, nacionalizmuselméletek és az etnopolitika.

A Transtelex Dialóg első részét, amelyen Eckstein-Kovács Péter, Fosztó László, Kiss Tamás, Kertész Melinda és Mostis Gergő vettek részt, itt nézheted meg. A YouTube csatornánkra pedig itt iratkozhatsz fel!