RSS
Német lapok korábban Jens Stoltenberg lehetséges utódjaként emlegették a román államfőt.
Ankara konkrét lépéseket szeretne látni. A NATO-főtitkár szerint le kell zárni a két ország csatlakozási folyamatát.
A román és a francia védelmi miniszter is jelen volt.
Az ukrajnai orosz invázió óta energetikai, védelmi és gazdaságpolitikai kérdésekben is számos nyilvános vita tört ki az EU két motorja között. Egyesek szerint csak átmeneti nehézségekről van szó, ám Párizsban sokan úgy látják, hogy az invázió és a német külpolitika ébredése által felvert hullámok sértik a francia érdekeket. Az október végére tervezett féléves közös kormányülést is januárra halasztották, bár Macron és Scholz azért tartott egy munkaebédet – mutatóba.
Ingyenesen biztosítják a képzést a marosvásárhelyi és nagyváradi SMURD központokban.
2017-től a GDP 2 százalékát biztosítják évente a hadseregnek, de ezt jövőre növelni fogják.
A Szociáldemokrata Párt szürke eminenciásának számító Dîncuról kiderült, hogy a külpolitikai érzéke és a diplomáciai készsége a finomhangolásokra nagyjából olyan fejlett, mint az elefánt ügyeskedése a porcelánboltban, állítja az Adevărul.
A nagysinki NATO-harccsoportot májusban hozták létre a katonai szövetség Romániába telepített többnemzetiségű gyorsreagálású haderejéből.
Stoltenberg elmondta azt is, hogy „rendkívül távoliak” az olyan a körülmények, amelyek során a katonai szövetségnek nukleáris fegyverekhez kellene nyúlnia.
Közös légvédelmi rendszer beszerzéséről írt alá szándéknyilatkozatot csütörtökön 14 NATO-tagország.
Ezt mostanra minden tagország aláírta, kivéve a csatlakozást ellenző Törökországot, valamint a halogató Magyarországot.
Egy felmérés szerint az orosz-ukrán háború után világszerte megnőtt a NATO népszerűsége. A válaszadóktól azt is megkérdezték, hogy szerintük melyik ország lesz a világ vezető nagyhatalma.
Az Északi Áramlat gázvezetékek sérülését a szövetség is orosz szabotázsakciónak minősítette.
De ha segítünk Ukrajnának, akkor Kijev feltételeivel érhetnek véget a harcok – legalábbis az Egyensúly Intézet és a NATO meghívott szakértői szerint. A keddi panelbeszélgetéseken kiderült, hogy bár nagy a bizalomhiány az ukrán és a magyar kormány között, Budapest érdeke is Ukrajna győzelme.
Hét NATO-tagállam húsz katonai repülőgépének részvételével rendeznek légi hadgyakorlatot csütörtökön.
A képviselőház szerdai rendkívüli ülésén 227 törvényhozó támogatta a tervezetet, hárman tartózkodtak.
A hétvégén bejárta a netet egy bőrdzsekis-rövidnadrágos fotó Sanna Marinról, aki 2019-ben, 34 évesen lett a világ legfiatalabb, hivatalban lévő miniszterelnöke. Klímaügyi és egyenlőségi küzdelemre készült, mégis a koronavírus, majd az ukrajnai háború vált a kormányzása legnagyobb feladatává.
A miniszterelnök szerint az ország soha nem volt még ennyire biztonságban a közvetlen közelében levő fenyegetésekkel szemben.
A tagállamoknak még ratifikálni kell a döntést, de ez elvileg már gyorsan fog menni a török ellenkezés elsimítása után.
A keleti szárny jelentős megerősítése, a Fekete-tenger régiójának stratégiai érdekű területté nyilvánítása – többek között ezt szeretné elérni Románia a madridi NATO-csúcson.
A csatlakozást eddig blokkoló Törökországot egy biztonsági memorandummal sikerült meggyőzni.
Tapasztalt politikusokat, nemzetbiztonsági szakértőket, szaunázó fiatalokat és sorkatonákat is kérdeztünk a finn fővárosban járva, Putyin, Erdoğan és Orbán is szóba került. Abban a többség egyetértett, hogy Finnország felkészült akár egy esetleges orosz támadásra is, és kiemelték a társadalmi egységet, ami szerintük gátat vetett az orosz dezinformációs kampánynak.
Az ukrán csapatok korszerű fegyverekkel való ellátása növelné az esélyt, hogy a donbászi régiót felszabadítsák az oroszok fennhatósága alól.
Ez az vendégek kívánsága volna, vagy a román elnöki hivatal által preferált stratégia?
A török elnök az ukrajnai orosz invázió farvizén több fronton is külpolitikai kavarásba kezdett, a NATO-bővítés megakasztása után most a Görögországgal szembeni, évtizedes feszültségeket melegítette fel, ami mögött egyesek szerint az infláció, mások szerint a különutas külpolitikai törekvések állnak.
Az elmúlt hónapokban csak a Dunántúl területére szólt az engedély.
A sajtó azt valószínűsíti, hogy csütörtökön sor kerülhet a francia elnök régóta lebegtetett ukrajnai látogatására is.