RSS
Mi okozta Ausztria 180 fokos fordulatát, ami Románia schengeni csatlakozását illeti? Sima kultúr-rasszizmusról volna szó, a belpolitikai érdekei kívánják így az országnak, vagy annyira megnőtt az orosz befolyás a nem NATO-tag Ausztriában, hogy most már magyarországi mintára ők is szembe mennek az EU-s érdekekkel?
Elhalasztották a döntést a 3000 milliárd forintnyi EU-s támogatás felfüggesztéséről és a magyar helyreállítási terv jóváhagyásáról is a pénzügyminiszterek ülésén. Várhatóan néhány napon belül ismét összeülnek, addig újraértékeltetik a magyar reformokat.
Várhatóan december 5-én lép életbe az orosz olajimport túlnyomó többségére vonatkozó EU-embargó.
Kiszámoltuk, hogy az előző finanszírozási ciklusból (2014-2020) elérhető EU-s forrásokból Kovászna megyében egy főre vetítve 4085 lej jut, miközben Kolozs megyében ugyanez a szám meghaladja a 13 ezer lejt. De a többi székely megye is jelentősen elmarad a jól teljesítőktől: Maros megyébe 4916 lej, Hargita megyébe 5043 lej érkezik egy lakosra számítva. Milyen támogatási programok esetén jelentkezik ez a jelentős különbség? Ábrákon mutatjuk.
Az uniós parlament határozatának önmagában nincs befolyása a forrásokra, de egybevág azzal, hogy egyes hírek szerint az Európai Bizottság is ekkora összeg felfüggesztésére tesz majd javaslatot a jövő héten.
Amennyiben csúszik a bizottsági tárgyalás, Magyarország elvesztheti a pénzt, ugyanis nagyon kevés idő marad, hogy az év végi határidőig az uniós kormányok jóváhagyják a magyar programokat.
Ursula von der Leyen szerint az unió nem engedi el Moldova kezét, és segít átvészelni a telet.
Ismét kezdődik a hosszú, sötét téli esték időszaka. Szombatról vasárnapra virradó éjjel átállítjuk az órákat, bár két évvel ezelőtt azt ígérték, hogy 2022-re mindez a múlté lesz.
Az EU 2050-re érné el a klímasemlegességet.
Az ukrajnai orosz invázió óta energetikai, védelmi és gazdaságpolitikai kérdésekben is számos nyilvános vita tört ki az EU két motorja között. Egyesek szerint csak átmeneti nehézségekről van szó, ám Párizsban sokan úgy látják, hogy az invázió és a német külpolitika ébredése által felvert hullámok sértik a francia érdekeket. Az október végére tervezett féléves közös kormányülést is januárra halasztották, bár Macron és Scholz azért tartott egy munkaebédet – mutatóba.
A covidjárvány időszakában Romániából jelentették legtöbb halálesetet a családon belüli erőszak miatt.
A cigányság továbbra is a kirekesztés és a megkülönböztetés megrázó mértékével kénytelen szembenézni, miközben az elért eredmények elégtelenek és túl lassúak – állapította meg egy 12 országban elvégzett uniós kutatás.
Az Európai Unió közös gázbeszerzéssel és ársapkával védekezne az árak elszállása ellen, de a nézeteltérések miatt a tagállamok a csütörtök-pénteki EU-csúcson sem állapodtak meg semmi konkrétról. Orbán Viktor ezt sikerként értékelte, de azért volt valamennyi haladás az ügyben.
Abban egyetértés volt, hogy le kell szorítani az energiaárakat, a gázárplafon bevezetéséről azonban nem sikerült megegyezni.
Kivételek azért most is vannak.
Európa bajban van. Ismert gazdasági ütemvesztését, lemaradását most a fájó kiszolgáltatottság, így a saját energia, az olcsó élelmiszer vagy a megfelelő védelmi potenciál hiánya is súlyosbítja. De a nagy válság közben akár arra is rácsodálkozhatunk, hogy milyen csodálatos hely a földrészünk – véli a McKinsey globális tanácsadó cég.
Az Európai Parlament nagy többséggel szavazta meg az erről szóló új szabályt, ami változtatásra kényszeríti az Apple-t.
Nagy a tét: összesen 31 milliárd eurót kapunk az EU-tól a 2021-2027-es időszakban.
Az Egyesült Államok mellett az EU és Nagy-Britannia is gazdasági választ ad a négy ukrán régió orosz annektálására.
Egy felmérés szerint az orosz-ukrán háború után világszerte megnőtt a NATO népszerűsége. A válaszadóktól azt is megkérdezték, hogy szerintük melyik ország lesz a világ vezető nagyhatalma.
Vita van az Európai Unió szintjén, hogy mi legyen az orosz menekültekkel.
Az árplafon megzavarhatja az üzemanyag áramlását az uniós országok között.
Giorgia Meloni, Matteo Salvini és Silvio Berlusconi hármasával egy erősen jobbos koalíció a vasárnapi olasz választás toronymagas esélyese. Ez teret nyithat a jobbos kultúrharcnak, és Orbánnak is jól jöhet. Ugyanakkor a koalíciós partnerek sok mindenben nem értenek egyet, és a válságos gazdasági helyzet, valamint az uniós forrásoktól való függés sem kedvez az egyszerű lózungokat hirdető populistáknak.
Európa lábon, sőt tüdőn lőtte magát, elhibázott a büntetőintézkedések politikája, a szankciók nem működnek – újabban ezzel ostorozza a kormány Brüsszelt. Valójában azonban az EU még jól is kijöhet a dologból, miközben az orosz gazdaság a katasztrófa felé araszol.
A döntést az Európai Unió Tanácsára bízták, aminek arról kell határoznia, elvonják-e Magyarországtól a pénzeket, vagy sem. Ha elfogadják a EB javaslatait, az mintegy 3000 milliárd forint elvonását jelentené, ami a 2027-ig tartó költségvetési időszakra vonatkozó kohéziós források harmada. Az Európai Bizottság szerint a magyar kormány fontos reformintézkedésekre szánta el magát.
Nem jár konkrét következménnyel az állásfoglalás, de befolyással lehet arra, hogyan dönt az Európai Bizottság az uniós források ügyében.
Az Európai Bizottság elnöke az Európai Parlamentben elmondott helyzetértékelőjében új klímavédelmi intézkedéseket jelentett be, és leszögezte, Putyin el fog bukni.
Az Európai Bizottság és a cseh uniós elnökség az áram és a gáz árának leszorítására és az energiacégek extraprofitjának megadóztatására készül, miután a Gazprom zsarolása miatt tovább romlott az európai energiaellátási helyzet – bár azt ők is elismerik, hogy ezzel is csak részben tudják enyhíteni az energiaválság hatásait, és sokba fog kerülni a tél Európában. Viszont Oroszország sem fog jól járni, mert nem tudja máshova ugyanúgy eladni a földgázt.
Rendkívüli sajtótájékoztatót tartott Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke, ahol az energiaválságra előkészített öt pontból álló javaslatcsomagot mutatta be.