A brit kormányfő egyre élesebben teszteli az Egyesült Királyságot, hogy meddig mehet el, miután kimondta: félrement a brexit

A brit kormányfő egyre élesebben teszteli az Egyesült Királyságot, hogy meddig mehet el, miután kimondta: félrement a brexit
Az Európai Unióhoz való újracsatlakozást támogató tüntetés Londonban 2026 októberében – Fotó: Henry Nicholls / AFP
Állítsd be a Transtelexet megbízható forrásnak!

„A Munkáspárt választási programjában meghatározott vörös vonalak továbbra is érvényben maradnak. Ez azt jelenti, hogy ebben a parlamenti ciklusban nem térünk vissza az egységes piacra, a vámunióba és az országok közötti szabad mozgáshoz sem” – írta a brit kormányfő, hogy jelenleg hányadán áll kormánya az ország EU-s visszatérésének kérdésében. Andy Burnhamnek azért kellett ezt tisztáznia, mert

tíz évvel azután, hogy az Egyesült Királyság a kilépés mellett döntött, az országot a visszatérés kérdése tartja lázban.

És egyre inkább úgy tűnik, nem véletlen írta le a miniszterelnök, hogy „ebben” a parlamenti ciklusban nem térnek vissza. A nagy nehezen kitárgyalt brexitmegállapodás és pár év tisztes távolságtartás után a britek eleinte kisebb, majd most már egyre nagyobb léptekkel kezdtek el ismét közeledni a 27-ekhez. Az Egyesült Királyság sorra köti a megállapodásokat az unióval, illetve gyűlnek azok az EU-s programok is, amelyeknek ismét tagjaivá válnak.

A kapcsolatok építésének újabb lendületet adhat a pénteki, november 20-i EU–Egyesült Királyság-csúcstalálkozó, ami a hat évvel ezelőtti mérgező válás után a nulladik pontja lehet egy új alapokra helyezett házasságnak. Persze az sem kizárt, hogy az egészből csak egy nagyon jó barátság lesz.

Az viszont biztosan látszik, hogy mára a britek többsége megbánta a brexitet. Burnham ezért most centiről centire haladva teszteli az országot és a pártját, mit szólnának az uniós tagsághoz. Az EU kapuja nyitva, de jelezték, az étlapról nem lehet válogatni. De mégis hogyan jutottunk el oda, hogy 10 évvel a brexit népszavazása után újra a britek uniós tagsága a téma?

Két éve még nem ezt ígérték a briteknek, de azóta sok dolog változott

„A Munkáspárttal az Egyesült Királyság az EU-n kívül marad. Ahhoz azonban, hogy kihasználjuk a lehetőségeinket, működőképessé kell tennünk a brexitet” – írta le feketén fehéren 2024-es választási programjában az országot jelenleg kormányzó, a parlamentben jelentős többséggel rendelkező Munkáspárt. Ebben többször is világossá tették, hogy elköteleződnek az ország EU-n kívüli státusza mellett. De szerepelt benne az is, hogy „jobb és ambiciózusabb kapcsolatokat” építenek ki az európai partnerekkel.

Két év alatt viszont rengeteg víz lefolyt a Temzén. 2024-ben öt miniszterelnök, és a brexit levezénylése után történelmi konzervatív bukás következett, a toryk 14 év után elbukták az ország vezetését. A Munkáspárt a 2024-es választási programjának borítóján mosolygó Keir Starmer vezetésével elsöprő győzelmet aratott. A kormányzásba nagy reményekkel belevágó Starmer miniszterelnöksége viszont nem lett nagy siker. Megítélése a 2024. augusztusi bevándorlásellenes zavargások idején megindult lefelé a lejtőn, népszerűsége tavaly őszre negatív rekordokat döntögetett.

A Munkáspárt azután mozdult el a mélypontról, hogy felmerült, Andy Burnham, Manchester népszerű munkáspárti polgármestere vehetné át Starmer helyét. A miniszterelnök lemondását követelő hangok ezek után megszaporodtak. A levegő akkor fogyott el végleg körülötte, amikor Burnham képviselői helyet nyert a brit parlamentben, hogy bevonuljon Londonba és átvegye a posztját. Június végén Starmer le is mondott, a Munkáspárt pedig bizalmat szavazott Burnhamnak. Július vége óta ő vezeti az országot.

Burnham a 2024-es programot követve, de teljesen új lendületet hozott a brit politikába, negyven éve nem látott változásokat ígért. Az új miniszterelnöknek sikerült ismét a legnépszerűbb párttá tennie a Munkáspártot és beelőznie a brexit egyik arca, Nigel Farage által vezetett Reform UK-t. Burnham hivatalba lépésekor 24 százalékon állt a Reform, 21-en a Munkáspárt és 20-on a konzervatívok. Mostanra a Labour 29 százalékkal vezet, míg a Reform 23, a toryk 22 százalékon állnak a Politico felméréseket összesítő átlaga alapján.

Burnham sok másik ügy mellett egészen más irányt képvisel az ország EU-s visszatérésével kapcsolatban is. Ennek köszönhető, hogy 10 évvel a kilépést épphogy megszavazó döntés után, most ismét az a téma az országban, hogy mi lenne, ha London visszatérne a blokkba.

Lépésről lépésre, tégláról téglára halad a kormányfő

A brit kormányfő és pártja az elmúlt hónapokban gyakorlatilag teszteli, monitorozza a közvéleményt, hogy az hogyan reagál az uniós közeledéssel kapcsolatos kijelentéseire. Látva, hogy pártja népszerűségét az egyre határozottabb közeledése az unióhoz, illetve egy esetleges újracsatlakozást felvető mondatai nem törik meg, Burnham egyre bátrabban fogalmazott.

Burnham nyári kampányában még onnan indult, hogy tiszteletben kell tartani a 2016-os népszavazás eredményét. Júliusi hivatalba lépésekor is még csak azt mondta, hogy mindenképpen folytatja elődje politikáját, ami elkezdte ismét szorosabbra fűzni a viszonyt az EU-val. Az új miniszterelnök abba is beleállt, hogy a Starmer által előkészített megegyezéseknél ambiciózusabbakra is kész, amennyiben az az ország érdekét szolgálja. És szerinte azt szolgálja.

Andy Burnham miniszterelnök kétoldalú megbeszélést folytat Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével az Európai Politikai Közösség (EPK) csúcstalálkozóján az írországi Dublinban 2026. november 12-én – Fotó: Stefan Rousseau / PA Images / Reuters
Andy Burnham miniszterelnök kétoldalú megbeszélést folytat Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével az Európai Politikai Közösség (EPK) csúcstalálkozóján az írországi Dublinban 2026. november 12-én – Fotó: Stefan Rousseau / PA Images / Reuters

Szeptemberben lépett egy nagyobbat, és kimondta: több opció is az asztalon van az EU és az Egyesült Királyság viszonylatában, ezek között pedig ott van az is hogy teljesen visszatérjenek. A kormányfő szerint a brexit több kárt okozott, mint hasznot, ezzel pedig a britek 60 százaléka egyet is ért. Felvetette azért, hogy a lehetőségek között szerepel az is, hogy minden marad úgy, ahogy van, de azt is meg lehet vizsgálni, hogy csak a vámunióba térjenek vissza. „De akár végig is mehetünk az úton” – tette hozzá. A miniszterelnök az éves, szeptemberi pártkonferenciájukon kimondta, hogy ő nyitott az EU-ba való visszatérésre.

„Szeretném, ha még az én életemben újra csatlakozna az ország az EU-hoz”

– fogalmazott aztán egy októberi interjúban. Már ekkor is hangsúlyozta, hogy ebben a parlamenti ciklusban nagyobb változás nem lesz, ugyanis 2024-es programjukban nem erre kaptak felhatalmazást. A miniszterelnök ezek után még a brexit népszavazás tisztaságát is megkérdőjelezte, kijelentette, egyértelmű, hogy Oroszország befolyásolta azt. Végül néhány hete eljutott odáig, hogy azt mondta: új típusú kapcsolatot akar az EU-val, amely magában foglalhatja a teljes jogú EU-tagságot vagy a csatlakozást a közös piachoz is.

„A status quo nem előnyös Nagy-Britanniának”

A brit közvélemény a héten különösen sokat foglalkozik az esetleges EU-s visszatéréssel, ugyanis november 20-án, pénteken EU–Egyesült Királyság-csúcstalálkozót tartanak. Burnham szerint itt olyan megállapodásokat köthetnek, amelyek akár 0,4 százalékkal is növelhetik az ország GDP-jét. Az egyezmények leginkább az élelmiszer- és mezőgazdasági ágazatokat és az ifjúsági mobilitást érintik majd. „A csúcstalálkozó után megbeszélést kezdeményezünk uniós partnereinkkel a hosszú távú kapcsolatunk lehetőségeiről, elismerve, hogy mind Nagy-Britannia, mind az EU nagyon különbözik attól, amilyen volt” – mondta.

A pénteki csúcstalálkozó előtt a miniszterelnök a közösségi médiában osztotta meg részletes álláspontját. Elismerte, hogy választókerületében, a 45 ezres északnyugat-angliai Makerfieldben a választók kétharmada a kilépésre szavazott. „Ezt értettem akkor, és értem most is. Westminster és Brüsszel együttesen sem tudtak megfelelni az elvárásaiknak.” Szerinte a népszavazás lehetőséget adott a választóknak, hogy egyértelmű üzenetet küldjenek. „Eltelt tíz év, és világossá vált, hogy a kilépés támogatói által ígért változás nem valósult meg” – írta. A miniszterelnök szerint nehezebb felvenniük a harcot az illegális migrációval, a rezsiköltségek az egekben, a vállalkozások költségei elszálltak.

A kormányfő azt írta, hogy a britek egy keményebb brexitet kaptak a nyakukba, a Theresa May által kitárgyalt megegyezés helyett Boris Johnson inkább felégetett maga mögött mindent. „Hadd legyek világos, a status quo nem előnyös Nagy-Britanniának” – fogalmazott Burnham. Szerinte csak akkor lehet az országot visszaállítani arra az útra, amelyet mindannyian szeretnének, ha rendezik a viszonyukat a szomszédaikkal.

A miniszterelnök a hétfőn tartott beszédében azt mondta, hogy valóban készek lehetnek a következő választási programjukból kiszedni az EU-csatlakozás elutasításával kapcsolatos részeket. Az e heti csúcstalálkozón a hosszú távú kapcsolatépítés alapjait szeretné letenni, de figyelmeztetett, hogy ez egy hosszú folyamat lesz, mert a közeledés minden szakaszában kikérik majd a választók véleményét.

Tíz éve léptek ki, tíz éve nem találják a helyüket

Burnhamnek jól megfontolt politikai érdeke, hogy ennyit beszéljen az EU-ról, illetve az esetleges visszalépésről. Egy olyan folyamatot írt le, miszerint az elmúlt tíz évben az ország vesztett a globális jelentőségéből, a gazdaság szenved, a mindennapi élet pedig egyre drágábbá válik, miközben a fizetések nem nőnek elég gyorsan. A brit választók nagy része valóban úgy érzi, hogy egyre rosszabbul él, miközben a kormányok hol két év, hol 44 nap után buknak meg. A brexit népszavazás óta eltelt 10 évben tényleg rendkívül instabillá vált a korábban kiegyensúlyozott brit politika: az országnak 10 kormánya és hét miniszterelnöke volt.

Az egymás után bukdácsoló kormányok is jól mutatják, hogy az Egyesült Királyság hosszú ideje nem talál rá, hogy mi, vagy ki lehet a megoldás az ország válságaira.

Az Andy Burnham által vezetett brit kabinet most az elmúlt 40 év politikai irányvonalának felrúgása mellett az elmúlt 10 év nehézségeit, a hanyatlás kezdetét elkezdte összekötni a 2016-os brexittel.

A kormányfő nem véletlen beszélt arról, hogy a rosszul kitárgyalt, keményvonalas kilépés rengeteget ártott az országnak. A közvélemény-kutatások azt mutatják, hogy a választóknak átmegy ez az üzenet: egy októberi kutatásból kiderült, hogy az Egyesült Királyság és az EU közötti kapcsolatok újratárgyalása akár 7 százalékponttal is növelhetné a jelenleg kormányzó Munkáspárt támogatottságát. A választóknak pedig több mint 50 százaléka határozottan támogatná a visszalépést.

A YouGov júniusi, részletes kutatásából is az derült ki, hogy a britek 57 százaléka szerint hiba volt a kilépés. Ma már a korábban kilépéspártiak 23 százaléka is azt mondja, megbánta a döntését. A felmérés szerint a szavazók 55 százaléka újra is csatlakozna, de csak akkor ilyen nagy a többség, ha ismét megkaphatnák a korábbi kivételezéseket, mint például azt, hogy nem vezetik be az eurót. Arról, hogy a britek tíz éve nem találják a helyüket, és valójában már visszacsinálnák a brexitet, ebben a cikkünkben részletesebben is írtunk.

Javukra fordíthatják, de aknamező is lehet a brexitvita felelevenítése

A miniszterelnök korábban azt mondta, nem támogatná, hogy ismét a 2016-oshoz hasonló népszavazást írjanak ki az EU-csatlakozásról. Ez nem is kötelező. Ahogy arra Burnham többször is utalt már, az ismételt csatlakozást a Munkáspárt beemelheti majd a következő választási programjába. A választás tétje pedig gyakorlatilag az lenne, hogy amennyiben Burnhamre és a Munkáspártra szavaz valaki, akkor az EU-csatlakozásra is szavaz egyben. Jelen állás szerint a politikus ezzel akár választást is nyerhetne.

Azonban az újbóli EU-csatlakozás kérdése az elemzők és a brit politikusok szerint is könnyen aknamezővé válhat, míg mások szerint ez egy olyan kockázat, amit megéri bevállalni. Több munkáspárti képviselő például attól tart, hogy a brexitvita felelevenítése azzal járhat, hogy tovább erősödik az egyik legnagyobb kilépéspártinak számító Nigel Farage által alapított párt, a Reform UK. Lucy Powell, a Munkáspárt alelnöke azt mondta, hogy a védelmi és biztonsági kapcsolatok javíthatók az EU-val, de az uniós viszonyok javításánál továbbmenni „nem kívánatos”. Shabana Mahmood belügyminiszter is óvatosabban közelített, szerinte mérlegelni kell a kimaradás és a visszatérés költségeit is.

David Cameron és felesége, Samantha a londoni Downing Street 10. előtt 2016. június 24-én, ahol a brit miniszterelnök sajtótájékoztatón jelentette be a kilépésről szóló népszavazás eredményét – Fotó: Ben Stansall / AFP
David Cameron és felesége, Samantha a londoni Downing Street 10. előtt 2016. június 24-én, ahol a brit miniszterelnök sajtótájékoztatón jelentette be a kilépésről szóló népszavazás eredményét – Fotó: Ben Stansall / AFP

Más munkáspárti politikusok üdvözölték Burnham megközelítését, beleértve azokat is, akiknek korábban kilépéspárti volt a választókerületük. Angela Rayner lakásügyi miniszter például 2022 ősze óta arra próbálta rávenni Keir Starmert, hogy legyen merészebb a brexittel kapcsolatban. Rayner szintén a következő választási programjukba írná bele a visszacsatlakozás ígéretét. A Munkáspártnak egy része pedig még túl óvatosnak is tartja a miniszterelnököt, az egyik miniszter a BBC-nek azt mondta, hogy „a nyilvánosság véleményét próbálják utolérni”.

A többi parlamenti párt nagyon megosztott a kérdésben. A kilépést levezénylő konzervatívok elleneznek mindent, ami további közeledést jelent az EU-hoz. Kemi Badenoch pártelnök szerint ez valójában visszavetné az országot. A brexit népszavazást kiíró volt miniszterelnök, David Cameron szerint hiba az újracsatlakozás gondolatával kacérkodni, mert Burnham ezzel éppen a korábbi megállapodás újratárgyalásának árt. Az EU-ellenes Reform UK a mérések ellenére magabiztos, szerintük ha Burnham beleáll a visszalépés ügyébe, abból ők jönnek majd ki a legjobban, és ismét megerősödnek. A brit zöldek szerint pedig a lehető legnagyobb sebességgel kell közeledni az EU-hoz, a folyamat végén pedig vissza kell lépni a közösségbe.

Az EU kapuja tárva nyitva, de nincs kivételezés

„Az Európai Parlament (EP) támogatná az Egyesült Királyság visszatérését az EU-ba” – mondta Sandro Gozi, az Egyesült Királyság–EU Parlamenti Partnerségi Közgyűlés küldöttségének vezetője. A Politicónak adott interjúban a liberális Renew frakciót erősítő képviselő arról beszélt, hogy az EP többsége támogatna egy ilyen javaslatot. Gozi „katasztrófának” nevezte a britek kilépését, és üdvözölte, hogy Burnham újra kinyitotta ezt a kérdést. „Ez a progresszív erők győzelme lenne a nacionalizmus felett. Ez megmutatná, hogy a jövőt nem a visszatérés jelenti a nemzeti határokhoz” – tette hozzá.

A Guardiannek Gozi elismerte, hogy a jelenlegi kapcsolatok alapján a britek nem lehetnek döntéshozó szerepben. Szerinte jelen helyzetben legfeljebb Svájchoz hasonlóan konzultációs jogokat kaphatnak. A képviselő azt mondta, az új megállapodások majd megmutatják az Egyesült Királyságnak, hogy a status quónak ára van, amin csak úgy lehet túllépni, ha hajlandóak felülírni az eddigi vörös vonalakat.

A kapcsolatok sokat javultak a „mérgező válási tárgyalások” óta, és Nagy-Britannia korábban elképzelhetetlen hajlandóságot mutat arra, hogy a határellenőrzések elkerülése érdekében igazodjon az uniós szabályokhoz, mondta a Reutersnek egy EU-s diplomata. A lap szerint az EU politikusai azt mondták, nem számítanak arra, hogy Nagy-Britannia rövid időn belül újra csatlakozna a blokkhoz. Azonban Bernd Lange, az EP kereskedelmi bizottságának elnöke szerint mindenki felismerte, hogy a brexit gazdasági szempontból nem volt jó döntés. Hozzátette:

„egyértelmű, hogy a kapuk nyitva állnak az Egyesült Királyság előtt”.

Az EU belső piacának egyes részein a részvételnek a kohézióhoz történő hozzájárulással kell együtt járnia. Ezt az elvet minden partnerünkkel alkalmazzuk, mondta Maroš Šefčovič, az Európai Bizottság kereskedelemért is felelős biztosa az EU–Egyesült Királyság Parlamenti Partnerségi Közgyűlés ülésén hétfőn. A visszafogottabban fogalmazó biztos szerint az Egyesült Királyság jövő évi csatlakozása az Erasmus+ programhoz csodálatos kezdet.

Reméli, a pénteki találkozón sikerül majd megegyezni a kölcsönös munkavállalást és tanulást lehetővé tevő ifjúsági mobilitási programról és a közös ellátási láncok megerősítéséről is. Az egykori EU-s brexit-főtárgyaló is úgy látja, hogy az EU ajtaja nyitva áll, ha a britek csatlakoznának, de nem létezik „à la carte egységes piac”, amiből csak úgy válogatni lehet. Michel Barnier szerint az EU piacára történő visszatéréshez az Egyesült Királyságnak ugyanazokat a feltételeket kell teljesítenie, mint a többi tagnak.

Tíz évvel a brexitnépszavazás, és az azt követő elhúzódó válás után valami egészen új indult el az Egyesült Királyság és az Európai Unió kapcsolatában. Mindkét fél optimista, de kapkodni senki nem szeretne, hogy mindenki nyugodtan eldönthesse, a britek a termen kívül kapnak majd széket, mint például Svájc vagy végül ismét leülnek az asztalhoz a 27-ek közé.

Támogasd a Transtelexet egy kávé árával!

Munkánkkal minden nap magyar közösségeket tartunk képben, teret adunk helyi ügyeknek, és fontos erdélyi történeteket mutatunk be — függetlenül, szabadon. Ahhoz, hogy ezt továbbra is így tehessük, rád is szükségünk van.

Támogatom
Állítsd be a Transtelexet megbízható forrásnak!
Kövess minket Facebookon is!