Kímélné a Romániának és Magyarországnak kedvező területeket, tizedével kisebb az új EU-költségvetési javaslat
Összesen nagyjából tíz százalékkal csökkentené az Európai Unió következő hétéves költségvetését António Costa a szombaton bemutatott tervezete alapján. Az Európai Tanács elnöke leginkább a külügyi kiadásokon faragna, és nagyot vágna a versenyképességi támogatásokon is. A felzárkóztatásra szánt forrásokon egy százaléknyit vágna, a mezőgazdaságiakhoz szinte nem nyúlna – írja a Telex.
Kímélnék a Romániának fontos felzárkóztatást és mezőgazdaságot
A szombati javaslat részletes tájékoztatója szerint az eredeti, bizottsági javaslat (mostani árakon) 1,98 billió eurójához képest 1,78 billió euróra csökkentenék a főösszeget. A gazdasági, területi és társadalmi felzárkóztatásra, vidéki közösségekre szánt összeg nem csökkenne jelentősen. A bizottsági javaslat 453 milliárd eurójához képest 450-re mérsékelnék, ami egy százaléknál is kisebb különbség. A térségek közötti együttműködést segítő Interreg 10,2 milliárd euróról 8,9-re csökkenne, ez megfelel a tíz százalékos aránynak.
A felzárkóztatási (kohéziós) politika a szegényebb országoknak kedvező, így Magyarország és Románia is igyekszik ezt megvédeni a Kohézió Barátai nevű csoportban. A másik nagy, hagyományos területet, a mezőgazdasági jövedelemtámogatásokat, ami szintén fontos a Kohézió Barátai csoportnak, gyakorlatilag érintetlenül hagynák a 293 milliárd eurós bizottsági javaslathoz képest.
A két nagy területet tartalmazó fejezetben a tartalékokból csípnének le jelentősebb, több milliárd eurós darabokat. A legnagyobb vágás két uniós ügynökséget, a rendőri Europolt és a határvédelmi Frontexet érné, rájuk 23 helyett 16 milliárd euró jutna, ami majdnem harmadával kisebb összeg.
Összértékre a közvetlenül kezelt programokon vágnák a legnagyobbat. Ebből 590 milliárd euró helyett 494 milliárd maradna, azaz nagyjából hatodával csökkentenék. Ezt félretett nemzeti „borítékok” helyett egyben, közvetlenül kezelnék, és a helyi cégeknek, egyetemeknek, kutatóknak a nyugatiakkal kell versenyezniük.
Ezen belül a legnagyobb tétel a versenyképességi alap. Ezt alaposan megnyirbálnák, 409 milliárd euróból csak 340 milliárd maradna. A védelmi és űrtechnológiára szánt része zsugorodna leginkább, 130 milliárd euróról 92 milliárdra. Nagyot vágnának többek között a katasztrófavédelemre és a demokratikus jogok védelmére szánt forrásokon, de szinte ugyanannyi pénz jutna Erasmus+ oktatási cserékre.
A külügyekre és az EU-n kívüli támogatásokra szánt fejezetet nagyon visszafognák, 215 milliárd euróról 170 milliárdra. Az adminisztratív kiadásokon nagyjából az átlagos csökkentésnek megfelelően vágnának (118 milliárd euró helyett 109 milliárd).
Most nem csak a kiadásokon, hanem a bevételeken is jelentősen változtatnának, így ezekről is a szokásosnál élesebb viták várhatóak. Túlnyomórészt a bruttó nemzeti jövedelem alapján dobják össze a pénzt, ami kedvező a szegényebb tagállamoknak, mint Magyarország vagy Románia. Az Európai Bizottság viszont megnövelné a saját uniós források arányát, és öt új fajtát javasolt.
Különösen a nagy cégekre kivetett adó ötletét vitatta több kormány. Köztük volt a magyar is, azzal érvelve, hogy ez aránylag többet venne el Magyarországtól. Costa javaslatából kikerült ez az adófajta. Helyette a digitális adót emelte át az EP javaslatai közül (a képviselő-testületnek több saját ötlete is volt a bizottságiakon felül). A hírek szerint a francia kormány kardoskodik mellette, de a terv felbőszítheti Donald Trumpot, az Egyesült Államok kormányzata eleve gyanakodva néz minden uniós techszabályozást, amely a cégeiket sújthatja.
A javaslat a dohánytermékeknél és a karbonkereskedelmi egységeknél is fokozatosan vezetne be új saját forrást, hogy Costa szerint „ne legyen aránytalan a hatásuk a leginkább érintett tagállamokra”.
Costa szerint ezzel közelebb kerültek az alkuhoz
Az Európai Tanács elnöke elismerte, hogy a javaslata tíz százalékkal, 204 milliárd euróval kisebb a bizottsági javaslatnál, de szerinte azért, hogy észszerű szinten tartsák a tagállami hozzájárulást. „Úgy gondolom, ez a javaslat közelebb visz minket a végső egyezséghez”, a jövő héten ezen fog dolgozni az állam- és kormányfőkkel – jelentette ki Costa.
Az Európai Parlament (EP) témafelelősei, Siegfried Mureșan és Carla Tavares elfogadhatatlannak nevezték a főösszeg csökkentését, bár üdvözölték a munkát a saját uniós bevételeken. „António Costa által ma javasolt tárgyalási csomag ellentétes az egész Európai Unió érdekeivel” – fogalmazott Mureșan a Facebook oldalán.
Siegfried Mureșan a tárgyalási csomag pozitívumaként csak annyit jegyzett meg, hogy a közös agrár- és kohéziós politikákra szánt szánt forrásokat nem vágták meg jelentősen. Megjegyezte, a képviselők többsége által elfogadott jelentésben rögzítették, hogy az új prioritásokat nem szabad a hagyományos prioritások – például a mezőgazdaság és a kohézió – rovására finanszírozni.
Szerinte azzal, hogy a tervezet az Európai Bizottság javaslatához képest több mint 200 milliárd euróval csökkentené az EU költségvetését, épp az új prioritásokra, például a védelemre, a gazdaság megerősítésére és a kutatásra nem lenne elég forrás. „Ezek a vágások rossz üzenetet közvetítenek az emberek felé azután, tekintve, hogy uniós szinten mindannyian egyetértettünk abban: ezeket a területeket az elkövetkező években prioritásként kell finanszírozni, hogy megerősítsük Európát a gazdasági és biztonsági globális kihívásokkal szemben” – írta.
Az állam- és kormányfők a jövő csütörtöki rendkívüli csúcson tárgyalnak a javaslatról. Év végéig szeretnének megállapodni, addig a tervek szerint még decemberben is találkoznak egyszer. A költségvetés sarokszámairól a tagállami vezetőknek egyhangúlag kell megegyezniük, és az Európai Parlament (EP) beleegyezésére is szükség van.
Támogasd a Transtelexet egy kávé árával!
Munkánkkal minden nap magyar közösségeket tartunk képben, teret adunk helyi ügyeknek, és fontos erdélyi történeteket mutatunk be — függetlenül, szabadon. Ahhoz, hogy ezt továbbra is így tehessük, rád is szükségünk van.
Támogatom