Csak öt uniós ország küldte el időben a természet-helyreállítási tervezetét, Románia nincs közöttük

Románia is abban a 22 uniós tagállamban van, amely szeptember 1-jéig nem nyújtotta be az Európai Bizottságnak a természet-helyreállítási tervezetét. A határidőt mindössze öt ország tartotta be, miközben egyelőre az sem világos, mekkora a büdzsé az európai ökoszisztémák helyreállítására.

A tagállamoknak a tervezetekben azt kell bemutatniuk, hogy hol és milyen beavatkozásokkal javítanák a leromlott állapotú erdők, gyepek, vizes élőhelyek, folyók, mezőgazdasági területek, tengeri élőhelyek és városi ökoszisztémák állapotát. A dokumentumoknak a várható költségeket és a lehetséges finanszírozási forrásokat is tartalmazniuk kell.

A határidő lejártakor Spanyolország, Hollandia, Portugália, Luxemburg és Bulgária tervének benyújtását erősítette meg az Európai Bizottság. További, körülbelül öt ország dokumentuma közel állt a befejezéshez, írja a G4Media.

A környezetvédelmi minisztérium a G4Media megkeresésére elismerte, hogy a tervezetet nem küldték el a szeptember 1-jei határidőig, de állítása szerint az Európai Bizottság szakértőivel eseti, informális egyeztetéseket folytattak, és tájékoztatták őket a munka állásáról. A terv első változatát nyilvánosságra hozzák, majd az önkormányzatok, földtulajdonosok, gazdák, erdészek, halászok, kutatók, civil szervezetek, vállalkozások és más érintettek bevonásával véglegesítik. A tárca konkrét új határidőt nem közölt, csak azt ígérte, hogy a szükséges egyeztetések lezárása után a lehető leghamarabb továbbítja a tervezetet.

Az uniós természet-helyreállítási rendeletet 2024 júniusában fogadták el, és két hónappal később lépett hatályba. A jogszabály csak szűk többséggel kapta meg a szükséges támogatást, Románia igennel, Magyarország pedig nemmel szavazott rá. A rendelet célja, hogy 2030-ig az EU szárazföldi és tengeri területeinek legalább 20 százalékán történjenek helyreállítási beavatkozások, 2050-ig pedig valamennyi erre szoruló ökoszisztémára kiterjedjenek az intézkedések.

Az Európai Bizottság adatai szerint az európai élőhelyek 81 százaléka nincs megfelelő állapotban.

A helyreállítási beavatkozások közé tartozhat például a mezőgazdasági célból lecsapolt tőzeglápok visszavizesítése, a beporzó rovarok fogyatkozásának megállítása, az erdők biológiai sokféleségének növelése, a folyók természetes működésének javítása vagy a városi zöldfelületek csökkenésének megállítása.

Az uniós illetékesek jelezték, hogy a szeptember 1-jei határidő elmulasztását önmagában nem tekintik a folyamat kudarcának, fontosabbnak tartják, hogy megalapozott és finanszírozható tervek szülessenek. A késések hátterében több országban az állami, regionális és helyi hatóságok közötti nehézkes egyeztetés, a korlátozott közigazgatási kapacitás, valamint a gazdák, földtulajdonosok és civil szervezetek bevonásának nehézségei állnak, írja a G4Media.

Románia lemaradása azért is figyelemre méltó, mert a környezetvédelmi minisztérium májusban jelentette be, hogy mintegy 17 millió lejes európai támogatást kapott az ország első természet-helyreállítási tervének kidolgozására. A minisztériumi közlemény szerint a 2026 és 2028 között zajló projekt a terv kidolgozása mellett azt is magába foglalja, hogy létrehozzanak egy digitális megfigyelési rendszert, felkészítsék az illetékes intézményeket, továbbá bevonják a nyilvánosságot és az érintett szereplőket.

A tervnek több olyan problémára is választ kellene adnia, amelyekről korábban beszámoltunk. Dél-Románia egyes erdőségeiben például az aszály, a kártevők és az elmaradó beavatkozások miatt rendkívül gyors pusztulást figyeltek meg. Az Erdészeti Kutatóintézet egyik munkatársa szerint volt olyan vizsgált erdőrész, ahol két év alatt 10 százalékról körülbelül 95 százalékra nőtt a károsodott állomány aránya. A természetes és a mesterséges regeneráció sem halad megfelelően, miközben a jelenlegi újratelepítési szabályok nem mindig veszik figyelembe a megváltozott éghajlati viszonyokat.

A folyók állapota szintén sürgető kérdés: a kavics- és homokkitermelés miatt egyes romániai folyók medre a nagyvárosok közelében akár 5–6 méterrel is mélyebben lehet, mint hatvan-hetven évvel ezelőtt. A meder mélyülése nemcsak a vízi élővilágot károsítja, hanem a környező területek talajvizét is elvezeti, tovább súlyosbítva az aszály következményeit.

A helyreállítási terv feladata az lenne, hogy az ilyen folyamatokat országosan felmérje, meghatározza a legsürgetőbb beavatkozásokat, és pénzt, határidőket, illetve felelős intézményeket rendeljen hozzájuk. A finanszírozás azonban uniós szinten is bizonytalan, az Európai Parlament környezetvédelmi bizottságában évi 11–13 milliárd eurós összegről is volt szó, ezt azonban az Európai Bizottság nem tekinti hivatalos becslésnek.

Az uniós források várhatóan önmagukban nem lesznek elegendők, ezért a tagállamoknak saját költségvetési forrásokat, magántőkét és vegyes finanszírozási konstrukciókat is be kell vonniuk. Hogy pontosan mennyi pénzre lesz szükség, azt csak az országos tervek beérkezése és értékelése után lehet majd felmérni.