Megkapta a végső jóváhagyást is, hajszállal átment az EU természet-helyreállítási rendelete

Hétfőn az uniós környezetvédelmi miniszterek ülésén elfogadták a természet-helyreállítási jogszabályt. Az EU Tanácsának közleménye szerint ez az első jogszabály a maga nemében, hogy helyreállítsák az erre szoruló uniós élőhelyek ötödét 2030-ra, és mindet 2050-re. Ehhez jogilag kötelező célokat határoz meg egy sor élőhelyfajtánál, nemzeti helyreállítási terveket ír elő és védi a beporzókat – írja a Telex.

Az Euronews korábbi értesülése szerint Hollandia, Olaszország és Svédország képviselője nemet, Ausztriáé, Belgiumé, Finnországé és Lengyelországé tartózkodást jelzett előre (mivel a tartózkodás is leadott szavazatnak számít, gyakorlatilag udvarias nemet jelent). Az Euractiv vasárnap viszont arról írt, hogy Ausztria átállt az igenekhez. A hétfői tanácsi szavazáson Ausztria valóban egyetértett a szöveggel, amire a többi felsorolt ország képviselője – a tartózkodó Belgiumot leszámítva – nemet mondott. A szavazáson ugyanakkor Magyarország is nemet mondott, míg Románia – ahogy korábban jelezték is – igennel szavazott.

A Telex összefoglalója szerint ezzel épphogy, de meglett a szükséges többség: alig több mint egy százalékkal ugrották meg a követelményt, hogy az igenek az uniós lakosság legalább 65 százalékát képviseljék.

A Tanács már tavaly novemberben előzetes politikai egyezséget kötött a szövegről a másik döntéshozóval, az Európai Parlamenttel (EP). A rendelet körüli vitákat mutatja, hogy az EP tavaly júniusban épphogy meg tudta szavazni a saját, természetvédők szerint felvizezett álláspontját, ami alapján a Tanáccsal egyezkedett. Miután a két intézmény alkut kötött, a kompromisszumos szöveg februárban – a júniusi szavazáshoz képest – viszonylag simán ment át a képviselő-testületen.

Ha nem sikerült volna dönteni a Tanácsban, akkor a testület vezetését júliustól fél évre átvevő magyar kormány vezetésével kellett volna megoldani a helyzetet.

Az új uniós jogszabály az EU leromlott állapotú szárazföldi és tengeri élőhelyeinek fokozatos helyreállítását irányozza elő 2050-ig. Az uniós szintű célértékek eléréséhez az kell, hogy a tagállamok 2030-ra visszaállítsák a jó ökológiai állapotot a rendelet hatálya alá tartozó élőhelyek (köztük az erdők, gyepterületek, vizes élőhelyek, folyók, tavak és korallágyak) legalább 30 százalékán, 2040-re legalább 60 százalékán, 2050-re pedig legalább 90 százalékán. Az EP álláspontjával összhangban 2030-ig elsőbbséget élveznek majd a Natura 2000 területek. A tagállamoknak arról is gondoskodniuk kell, hogy a már regenerálódott területeken megakadályozzák a jelentős állapotromlást. Ezenfelül nemzeti helyreállítási terveket kell elfogadniuk, amelyekben részletezik, hogy hogyan fogják teljesíteni a kitűzött célokat.

A természet-helyreállítási törvényről többször írtunk: a tervezet tartalmáról itt, az EP környezetvédelmi bizottságában folyt szavazásról és az ügy politikai hátteréről itt, a Copa-Cogeca mezőgazdasági multikat tömörítő lobbiszervezet ellenkampányáról itt, arról pedig, hogy mit tartalmaz az Európai Parlament által elfogadott verzió, itt. A jogszabály kompromisszumos, végső formája ugyan kevésbé szigorú, mint az eredeti volt, mégis jelentős előrelépést eredményezhet a természeti értékeink megőrzése és visszaállítása szempontjából.