Eltűnt két hektár erdő a Hójából, a terület védetté nyilvánítását követelik

Petícióban kérik kolozsvári civilek, egyetemi oktatók, hogy nyilvánítsák természetvédelmi területté a Hója-erdőt. A levelet több intézménynek, köztük a kolozsvári, a szászfenesi, a bácsi és a Kolozs megyei önkormányzatnak, a Kolozs megyei erdészeti igazgatóságnak, a prefektúrának, a megyei környezetvédelmi igazgatóságnak és az erdőőrségnek is elküldték.

A civilek azért érezték szükségét, hogy sokadszorra ismét felszólaljanak a terület védelmében, mert múlt héten olyan felvételek kerültek nyilvánosságra, amelyeken az látszik, hogy két hektárnyi erdő hirtelen eltűnt a Hójából. Miután a prefektúra kivizsgálást kért az erdészeti igazgatóságtól, azt a választ kapták, hogy minden rendben, előre eltervezett és jóváhagyott erdőgazdálkodási munkáról van szó, amelynek célja az erdő fiatalítása, a tarvágott részeket pedig 2026 tavaszán új fákkal ültetik be – írta múlt héten a Ziua de Cluj.

A petíció aláírói – köztük biológusok, ökológusok és geológusok is – határozottan megkérdőjelezik a munkálatok hasznosságát és létjogosultságát. Mint írják, az erdő jövőjét közvetlenül érintő döntéseket valós konzultáció nélkül hozzák meg. „Elegünk van a színlelt közvitákból, a pusztán formális konzultációkból és az olyan ígéretekből, amelyek papíron maradnak. A vágás nem csak technikai beavatkozást jelent, hanem az erdő évtizedes társadalmi és ökológiai funkcióinak tönkretételét.

Nem kívánunk tovább asszisztálni az erdő tönkretételéhez és ahhoz, ahogy a most felnövő generációkat néhány éven belül megfosztják ettől az erdőtől erdőgazdálkodásként legitimált munkálatok ürügyén”

– fogalmaztak.

A levélben ismét jelzik, hogy a többszöri kérés ellenére a Hója-erdő biodiverzitás-tanulmányát nem bocsátották közvitára, Szászfenes új területrendezési tervében továbbra is több ezer lakás szerepel közvetlenül az erdő szélén. Kérik a biodiverzitás-tanulmány azonnali közvitára bocsátását és azt, hogy a hatóságok mihamarabb kezdeményezzék a Hója védett területté nyilvánítását.

Azt is kérik, hogy a városi körgyűrű botrányba fulladt kivitelezésére kiírt új közbeszerzési eljárás írja elő kötelező, és ne csak opcionális módon az alagutak megépítését, és mondjon le arról, hogy a százéves vadkörtefákkal teli, ökológiai és kulturális értékkel bíró réten hatalmas mennyiségű földet raktározzanak az építkezés idején.

Kérik továbbá Szászfenes helyi tanácsát, hogy ne hagyja jóvá az erdőhöz közeli építkezést, az erdőőrséget, hogy ellenőrizze a nemrég jelzett tarvágás törvényességét és az erdészeti igazgatóságot, hogy ne hagyjon jóvá tarvágást ilyen nagy területeken. Mint megjegyzik, addig, amíg a területet védetté nyilvánítják, az erdőgazdálkodási munkálatokat közvitára kell bocsátani és ha a közösség nem ért velük egyet, akkor a tulajdonosokat a várostól távolabbi erdőkből származó faanyaggal kell kompenzálni.

A Kolozs Megyei Tanácstól a városi zöldgyűrű stratégiájának elfogadását kérik, hogy a terjeszkedő belterület és az autóutak ne bontsák meg a kolozsváriak jó életminőségéhez alapvetően szükséges környezetet.

A levelet Adi Dohotaru (Asociația Societatea Organizată Sustenabil, Rețeaua pentru Natură Urbană), Radu Mititean (Clubul de Cicloturism Napoca), Mihai Constantinescu (Asociația Natura Transilvaniei), Marius Mornea (Asociația Clujul Sustenabil), Luminița Dejeu grafikus, aktivista, Peca Loredana biológus, Hartel Tibor ökológus, Adrian Ruicănescu biológus, Silye Lóránd geológus, Eliana Sevianu ökológus, Viorel Arghiuș geográfus írta alá.

A kolozsvári civilek korábban már többször jelezték a hatóságoknak, hogy miért lenne fontos, hogy a Hóját ne engedjék át az ingatlanfejlesztőknek és az autós forgalomnak. Már évekkel korábban is felmerült, hogy védetté kellene nyilvánítani a területet, aláírások ezreit gyűjtötték össze az illegális fakivágások ellen és nyílt levélben kérték az autós forgalom korlátozását, felvonulást is szerveztek, de az ígéretek ellenére újra és újra felmerül, hogy a Hója veszélyben van.

A kirándulóhelyként, évezredes ökoszisztémaként, régészeti lelőhelyként, sőt, paranormális jelenségek állítólagos helyszíneként is nevezetes Hója-erdő védelme a szakértők szerint többek között azért is fontos, mert egy ilyen egészséges zöldövezet hektáronként képes megtartani 1200-1500 köbméter vizet, ennek hiánya pedig olyan helyzetekhez vezet, mint amikor Szászfenesen a kanalizálás már nem képes megbirkózni az esővízzel, emelte ki a Transtelexnek adott korábbi interjújában Hartel Tibor ökológus, a Hóját felmérő tanulmány egyik szerzője, az újabb petíció egyik aláírója.