Megállapodtak az EU-ban a rossz állapotú élőhelyek helyreállításáról
2023. november 10. – 18:55
Az Európai Parlament és a tagállami Tanács előzetes politikai egyezséget kötött a természet-helyreállítási jogszabályról. A csütörtök éjszakai alku értelmében 2030-ig az európai élőhelyek 20 százalékát kell ismét jó természeti állapotba hozni, 2050-ig pedig ezeket a természetvédelmi intézkedéseket ki kell terjeszteni a kontinens egészére, írja az EP közleménye alapján a Telex.
A célok eléréséhez 2030-ra a leromlott állapotú élőhelyek 30 százalékát, 2040-re a 60 százalékát, 2050-re pedig a 90 százalékát kell rehabilitálni.
A tagállamoknak egy „nyílt, átlátható” folyamattal nemzeti helyreállítási terveket kell elfogadniuk, amelyek részletezik, hogy hogyan érnék el a célokat, a jó állapot elérése után pedig gondoskodniuk kell róla, hogy ne romoljon vissza a helyzet.
A mezőgazdasági célra lecsapolt tőzeglápok egy részét is vissza kell állítani, de a visszavizesítés önkéntes a gazdáknak és az egyéni földtulajdonosoknak. Az uniós országoknak legalább 2030-ra a beporzó állatok, például méhek számának csökkenését is vissza kell fordítaniuk, és az elfogadott szöveg a különféle erdősítési mutatók javulását is elvárja, három milliárd fa elültetését irányozza elő. Az évtized végére azt is biztosítani kell, hogy a városi zöld- és fás területek országos összege ne csökkenjen 2021-hez képest, és ezt a mutatót hatévente növelni kell.
A rendelet életbe lépése után egy éven belül az Európai Bizottságnak meg kell vizsgálnia, mennyi pénz kell a helyreállítási intézkedésekhez és ehhez képest mennyi uniós forrást lehet rá fordítani. Ha különbséget talál, akkor meg kell vizsgálnia a megoldási lehetőségeket.
Az EP a közleménye alapján egy vészféket is kért, hogy „kivételes körülmények” esetén felfüggeszthessék a célokat, ha veszélyeztetnék, hogy elég mezőgazdasági földterület maradjon az EU élelmiszer-ellátására.
A helyreállítási javaslatot ellenezte a legnagyobb frakció, a jobbközép Európai Néppárt a gazdák érdekeire és az élelmiszerárakra hivatkozva. Az Európai Parlamentben kevés olyan kiélezett szavazásra volt példa, mint amikor a képviselő-testület még júliusban elfogadta a saját tárgyalási pozícióját 336 igennel és 300 nemmel, csak 13-an tartózkodtak. Akkor már mi is foglalkoztunk az EU első komoly élőhelyrehabilitációs tervével. Az RMDSZ két EP-képviselője a Néppárt tagjaiként a javaslat ellen (nemmel) szavaztak.
Az EP a megszavazott álláspont alapján alkudozott a tagállami Tanáccsal, amellyel csütörtökön sikerült megállapodni. A jogszabály parlamenti felelőse, a szocialista César Luena az egyezség alkalmából úgy vélte, hogy a megállapodáshoz „kellett a parlamenti csoportok, különösen a progresszívek” „megértő hozzáállása”.
A politikai megállapodás alapján egyeztetett szöveget még el kell fogadnia az EP-nek és a Tanácsnak, ami általában csak formaság, de a korábbi kis többség alapján itt nem feltétlenül lesz egyszerű feladat. Ha valamelyik jogalkotónál bukna a kialkudott változat, még kétszer próbálkozhatnak, de a jövő júniusi EP-választás, majd az Európai Bizottság újjáalakulása után akár ejthetik is a beragadó javaslatokat.
A Transtelex egy egyedülálló kísérlet
Az oldal mögött nem állnak milliárdos tulajdonosok, politikai szereplők, fenntartói maguk az olvasók. Csak így lehet Erdélyben cenzúra nélkül, szabadon és félelmek nélkül újságot írni. Kérjük, legyél te is a támogatónk!
Támogató leszek!