Megállapodtak az EU-ban a rossz állapotú élőhelyek helyreállításáról

Az Európai Parlament és a tagállami Tanács előzetes politikai egyezséget kötött a természet-helyreállítási jogszabályról. A csütörtök éjszakai alku értelmében 2030-ig az európai élőhelyek 20 százalékát kell ismét jó természeti állapotba hozni, 2050-ig pedig ezeket a természetvédelmi intézkedéseket ki kell terjeszteni a kontinens egészére, írja az EP közleménye alapján a Telex.

A célok eléréséhez 2030-ra a leromlott állapotú élőhelyek 30 százalékát, 2040-re a 60 százalékát, 2050-re pedig a 90 százalékát kell rehabilitálni.

A tagállamoknak egy „nyílt, átlátható” folyamattal nemzeti helyreállítási terveket kell elfogadniuk, amelyek részletezik, hogy hogyan érnék el a célokat, a jó állapot elérése után pedig gondoskodniuk kell róla, hogy ne romoljon vissza a helyzet.

A mezőgazdasági célra lecsapolt tőzeglápok egy részét is vissza kell állítani, de a visszavizesítés önkéntes a gazdáknak és az egyéni földtulajdonosoknak. Az uniós országoknak legalább 2030-ra a beporzó állatok, például méhek számának csökkenését is vissza kell fordítaniuk, és az elfogadott szöveg a különféle erdősítési mutatók javulását is elvárja, három milliárd fa elültetését irányozza elő. Az évtized végére azt is biztosítani kell, hogy a városi zöld- és fás területek országos összege ne csökkenjen 2021-hez képest, és ezt a mutatót hatévente növelni kell.

A rendelet életbe lépése után egy éven belül az Európai Bizottságnak meg kell vizsgálnia, mennyi pénz kell a helyreállítási intézkedésekhez és ehhez képest mennyi uniós forrást lehet rá fordítani. Ha különbséget talál, akkor meg kell vizsgálnia a megoldási lehetőségeket.

Az EP a közleménye alapján egy vészféket is kért, hogy „kivételes körülmények” esetén felfüggeszthessék a célokat, ha veszélyeztetnék, hogy elég mezőgazdasági földterület maradjon az EU élelmiszer-ellátására.

A helyreállítási javaslatot ellenezte a legnagyobb frakció, a jobbközép Európai Néppárt a gazdák érdekeire és az élelmiszerárakra hivatkozva. Az Európai Parlamentben kevés olyan kiélezett szavazásra volt példa, mint amikor a képviselő-testület még júliusban elfogadta a saját tárgyalási pozícióját 336 igennel és 300 nemmel, csak 13-an tartózkodtak. Akkor már mi is foglalkoztunk az EU első komoly élőhelyrehabilitációs tervével. Az RMDSZ két EP-képviselője a Néppárt tagjaiként a javaslat ellen (nemmel) szavaztak.

Az EP a megszavazott álláspont alapján alkudozott a tagállami Tanáccsal, amellyel csütörtökön sikerült megállapodni. A jogszabály parlamenti felelőse, a szocialista César Luena az egyezség alkalmából úgy vélte, hogy a megállapodáshoz „kellett a parlamenti csoportok, különösen a progresszívek” „megértő hozzáállása”.

A politikai megállapodás alapján egyeztetett szöveget még el kell fogadnia az EP-nek és a Tanácsnak, ami általában csak formaság, de a korábbi kis többség alapján itt nem feltétlenül lesz egyszerű feladat. Ha valamelyik jogalkotónál bukna a kialkudott változat, még kétszer próbálkozhatnak, de a jövő júniusi EP-választás, majd az Európai Bizottság újjáalakulása után akár ejthetik is a beragadó javaslatokat.