Meggyengítve ugyan, de elfogadta az EP a természethelyreállítási törvényt
2023. július 13. – 10:00
Szerdán szavazott az Európai Parlament plénuma az uniós természethelyreállítási (restore nature) törvénytervezetről. Szűk többséggel ugyan és sokkal gyengébb formában az Európai Bizottság eredeti verziójánál, de átment a jogszabály. A természetvédők üdvözlik a döntést, mert önmagában fontos dolognak tartják, hogy nem kaszálták el a tervezetet. Azonban az egyik legfontosabb részt, a mezőgazdaság zöldítését kivették belőle, emiatt kétséges, hogy valóban eléri-e a célját az ambiciózus tervezet. Vagyis azt, hogy visszafordítsa az élőhelyek gyors ütemű leromlását és fékezze a klímaváltozás hatásait Európában.
„Nagy győzelem ez a természetvédelemnek, még ha kicsit meg is van sántítva a jogszabály. Nem tudom, örültem-e valaha úgy egy törvény elfogadásának, mint most” – összegezte véleményét Papp Tamás, a Milvus Természetvédelmi Egyesület elnöke. Hozzátette, azért is tartja fontos eredménynek a tervezet elfogadását, mert a legnagyobb európai párt, az Európai Néppárt „masszívan ellene ment egy hamis kampánnyal”, mégsem tudta elkaszálni a kezdeményezést.
A tervezet tartalmáról itt írtunk korábban, az EP környezetvédelmi bizottságában folyt szavazásról és az ügy politikai hátteréről itt, a Copa-Cogeca mezőgazdasági multikat tömörítő lobbiszervezet ellenkampányáról pedig itt.
Mint arról a Transtelexen is írtunk, komoly kampányt folytattak a természethelyreállítási jogszabály támogatói is – több mint egymillió aláírást gyűjtöttek össze, több mint 6 ezer tudós írt levelet a döntéshozóknak, de különböző cégek, sőt, mezőgazdasági vállalatok is beálltak a kezdeményezés mögé. Ami azért lényeges, mert az ellenzők épp azzal érveltek, hogy a restore nature törvény veszélyezteti az élelmiszerbiztonságunkat, mivel korlátozza a mezőgazdasági termelést.
Az RMDSZ két EP-képviselője is a tervezet ellen szavazott, a párt pedig szerdán kiadott egy közleményt, melyben „a gazdákra rótt többletterhekre” hivatkoznak. Ami minimum furcsa, ha figyelembe vesszük, hogy az EP által elfogadott verzió lényegében nem vonatkozik a mezőgazdasági területekre.
„Nagyon sok energiát tettünk ebbe az utóbbi hónapokban, leveleket írtunk, én személyesen is elutaztam Brüsszelbe, hogy beszélni tudjak néhány képviselővel. Óriási csalódást jelent számomra az RMDSZ két EP-képviselőjének a hozzáállása, Winkler Gyulával például egy órán át tárgyaltam, de úgy érzem, hiába. Lényegében egyetlen érvet hozott fel, hogy már így is túl sok a környezetvédelmi jogszabály, nem szabad többet meghozni, elemezni kell a meglévők hatásait. Nem tesznek különbséget a szabályozások között, pedig az helyzet az, hogy 1992 óta, amikor az élőhelyvédelmi irányelvet elfogadták, nem született egyetlen jelentős természetvédelmi jogszabály sem EU-s szinten. A biodiverzitás hanyatlása és a klímaválság viszont nem áll meg, nem vár arra, hogy elemezgessük, miként érintik a gazdákat a különböző szabályozások” – fejtegette Papp Tamás.
Hozzátette, az egyetlen romániai EP-képviselő, aki szívvel-lélekkel támogatta a tervezetet, az Nicu Ștefănuță volt. Aki eredetileg az USR-Plus listáján jutott be az Európai Parlamentbe, majd egy ideig független volt, nemrég pedig csatlakozott az EP zöld frakciójához. A Milvus elnöke azt is elárulta, úgy tudja, hogy Ștefănuță az európai zöldek támogatásával készül Romániában egy zöld pártot szervezni.
„Nagy lecke volt számunkra, hogy nem számíthatunk a politikusainkra természetvédelmi kérdésekben. Kell az EU segítsége” – összegzett Papp Tamás.
A jogszabályra visszatérve elmondta, miután az Európai Bizottság kidolgozta és az Európai Tanács – ez esetben a tagországok környezetvédelmi miniszterei –, illetve az Európai Parlament elfogadta, következik az úgynevezett trialógus. A benyújtott módosító indítványokat megtárgyalják és kidolgozzák a jogszabály végleges verzióját.
Papp Tamás szerint bár a mezőgazdaság zöldítése kikerült a jogszabályból, így is fontos változásokat hoz majd a törvény.
Benne maradt például a városzöldítési fejezet, amelynek a legfontosabb eleme az, hogy megtiltja a városi zöldövezetek területének csökkentését, azaz gátat kíván vetni az ingatlanspekulációnak.
Megjegyezte, nem tudja, hogy végül mennyire lesz hatékony, de fontos, hogy európai szinten született egy törvény a városi zöldövezetek védelmében. Illetve
megúszta a politikai támadásokat a vizes élőhelyek visszaállítására vonatkozó rész is, ami szintén nagyon fontos eleme a természetvédelemnek.
Az elgáncsolt mezőgazdasági fejezetről pedig elmondta: nem igaz, amit az Európai Néppárt állított, azaz hogy ellehetetlenítené a gazdálkodókat a szabályozás. Mindössze arról szólt volna ez a fejezet, hogy nem szabad minden négyzetcentit minden évben művelés alá vonni, hagyni kell egy kis teret a természetnek is. Ettől még lehetett volna nyereségesen gazdálkodni, mindössze a mezőgazdasági multikat korlátozta volna abban, hogy a legrövidebb idő alatt a legnagyobb profitot sajtolják ki a termőföldekből. „Ha nincs talaj, ha nincs természet, nincs mezőgazdaság sem” – szögezte le Papp. Hozzátette: sok gazdaszervezet is támogatta a törvényt, például a 17 ezer romániai kis és közepes gazdálkodót képviselő Eco Ruralis.
Lényegében minden olyan mezőgazdász belátta a szabályozás előnyeit, aki hosszú távon gondolkodik, és nemcsak a pillanatnyi profit érdekli.
A leginkább azt tartotta sajnálatosnak, hogy a tőzeglápok visszaállítását nem kötelezi a jogszabály elfogadott formája. Pedig nagy szükség lenne a vízmegtartó és szén-dioxid megkötő képességükre és a gazdag élővilágukra, nem kellene ezeken is – egyébként alacsony hozamú – intenzív mezőgazdasági művelést erőltetni.
„Óriási égés lett volna a világpolitika színpadán a tervezet elutasítása, miután a tavalyi kanadai csúcson a világ országai elfogadták, hogy a területeik 30 százalékán biztosítsák az élőhelyek jó természeti állapotát. Ezt az EU vitte előre, és hatalmas öngól lett volna, ha megbuktatja a saját természetvédelmi törvényét” – fejtegette Papp Tamás.
Az Európai Parlamenten belüli politikai küzdelmekről elmondta, örül a végkifejletnek, hiszen a tervezet legfőbb ellenzője, Manfred Weber lényegében belebukott a tervébe, még a saját pártja, az Európai Néppárt egyes képviselői is „partizánkodtak”, azaz a vezető parancsa ellenére sem szavazták le a természethelyreállítási törvényt.
„A legrosszabb ami a természetvédelem ügyével történhet az lenne, ha politikai ideológiák alapján közelítenénk meg.
Például úgy, hogy a baloldal zöld, a jobboldal pedig nem szereti a természetvédelmet. Ez súlyos hiba lenne, hiszen a természetvédelem mindannyiunk közös érdeke. Manfred Weber viszont – sajnos – az Európai Néppárton keresztül épp ebbe az irányba próbálta terelni az európai gondolkodást, ezt a fajta megosztottságot akarta ránk erőltetni. De szerencsére nem sikerült neki. A restore nature elfogadása egy nagyon jó üzenet, arról is szól, hogy még a legnagyobb európai párt, illetve annak vezetője sem mehet szembe egy ilyen jelentős természetvédelmi kezdeményezéssel” – mondta Papp Tamás.
A Transtelex egy egyedülálló kísérlet
Az oldal mögött nem állnak milliárdos tulajdonosok, politikai szereplők, fenntartói maguk az olvasók. Csak így lehet Erdélyben cenzúra nélkül, szabadon és félelmek nélkül újságot írni. Kérjük, legyél te is a támogatónk!
Támogató leszek!