Meggyengítve ugyan, de elfogadta az EP a természethelyreállítási törvényt
2023. július 13. – 10:00
Szerdán szavazott az Európai Parlament plénuma az uniós természethelyreállítási (restore nature) törvénytervezetről. Szűk többséggel ugyan és sokkal gyengébb formában az Európai Bizottság eredeti verziójánál, de átment a jogszabály. A természetvédők üdvözlik a döntést, mert önmagában fontos dolognak tartják, hogy nem kaszálták el a tervezetet. Azonban az egyik legfontosabb részt, a mezőgazdaság zöldítését kivették belőle, emiatt kétséges, hogy valóban eléri-e a célját az ambiciózus tervezet. Vagyis azt, hogy visszafordítsa az élőhelyek gyors ütemű leromlását és fékezze a klímaváltozás hatásait Európában.
„Nagy győzelem ez a természetvédelemnek, még ha kicsit meg is van sántítva a jogszabály. Nem tudom, örültem-e valaha úgy egy törvény elfogadásának, mint most” – összegezte véleményét Papp Tamás, a Milvus Természetvédelmi Egyesület elnöke. Hozzátette, azért is tartja fontos eredménynek a tervezet elfogadását, mert a legnagyobb európai párt, az Európai Néppárt „masszívan ellene ment egy hamis kampánnyal”, mégsem tudta elkaszálni a kezdeményezést.
A tervezet tartalmáról itt írtunk korábban, az EP környezetvédelmi bizottságában folyt szavazásról és az ügy politikai hátteréről itt, a Copa-Cogeca mezőgazdasági multikat tömörítő lobbiszervezet ellenkampányáról pedig itt.
Mint arról a Transtelexen is írtunk, komoly kampányt folytattak a természethelyreállítási jogszabály támogatói is – több mint egymillió aláírást gyűjtöttek össze, több mint 6 ezer tudós írt levelet a döntéshozóknak, de különböző cégek, sőt, mezőgazdasági vállalatok is beálltak a kezdeményezés mögé. Ami azért lényeges, mert az ellenzők épp azzal érveltek, hogy a restore nature törvény veszélyezteti az élelmiszerbiztonságunkat, mivel korlátozza a mezőgazdasági termelést.
Az RMDSZ két EP-képviselője is a tervezet ellen szavazott, a párt pedig szerdán kiadott egy közleményt, melyben „a gazdákra rótt többletterhekre” hivatkoznak. Ami minimum furcsa, ha figyelembe vesszük, hogy az EP által elfogadott verzió lényegében nem vonatkozik a mezőgazdasági területekre.
„Nagyon sok energiát tettünk ebbe az utóbbi hónapokban, leveleket írtunk, én személyesen is elutaztam Brüsszelbe, hogy beszélni tudjak néhány képviselővel. Óriási csalódást jelent számomra az RMDSZ két EP-képviselőjének a hozzáállása, Winkler Gyulával például egy órán át tárgyaltam, de úgy érzem, hiába. Lényegében egyetlen érvet hozott fel, hogy már így is túl sok a környezetvédelmi jogszabály, nem szabad többet meghozni, elemezni kell a meglévők hatásait. Nem tesznek különbséget a szabályozások között, pedig az helyzet az, hogy 1992 óta, amikor az élőhelyvédelmi irányelvet elfogadták, nem született egyetlen jelentős természetvédelmi jogszabály sem EU-s szinten. A biodiverzitás hanyatlása és a klímaválság viszont nem áll meg, nem vár arra, hogy elemezgessük, miként érintik a gazdákat a különböző szabályozások” – fejtegette Papp Tamás.
Hozzátette, az egyetlen romániai EP-képviselő, aki szívvel-lélekkel támogatta a tervezetet, az Nicu Ștefănuță volt. Aki eredetileg az USR-Plus listáján jutott be az Európai Parlamentbe, majd egy ideig független volt, nemrég pedig csatlakozott az EP zöld frakciójához. A Milvus elnöke azt is elárulta, úgy tudja, hogy Ștefănuță az európai zöldek támogatásával készül Romániában egy zöld pártot szervezni.
„Nagy lecke volt számunkra, hogy nem számíthatunk a politikusainkra természetvédelmi kérdésekben. Kell az EU segítsége” – összegzett Papp Tamás.
A jogszabályra visszatérve elmondta, miután az Európai Bizottság kidolgozta és az Európai Tanács – ez esetben a tagországok környezetvédelmi miniszterei –, illetve az Európai Parlament elfogadta, következik az úgynevezett trialógus. A benyújtott módosító indítványokat megtárgyalják és kidolgozzák a jogszabály végleges verzióját.
Papp Tamás szerint bár a mezőgazdaság zöldítése kikerült a jogszabályból, így is fontos változásokat hoz majd a törvény.
Benne maradt például a városzöldítési fejezet, amelynek a legfontosabb eleme az, hogy megtiltja a városi zöldövezetek területének csökkentését, azaz gátat kíván vetni az ingatlanspekulációnak.
Megjegyezte, nem tudja, hogy végül mennyire lesz hatékony, de fontos, hogy európai szinten született egy törvény a városi zöldövezetek védelmében. Illetve
megúszta a politikai támadásokat a vizes élőhelyek visszaállítására vonatkozó rész is, ami szintén nagyon fontos eleme a természetvédelemnek.
Az elgáncsolt mezőgazdasági fejezetről pedig elmondta: nem igaz, amit az Európai Néppárt állított, azaz hogy ellehetetlenítené a gazdálkodókat a szabályozás. Mindössze arról szólt volna ez a fejezet, hogy nem szabad minden négyzetcentit minden évben művelés alá vonni, hagyni kell egy kis teret a természetnek is. Ettől még lehetett volna nyereségesen gazdálkodni, mindössze a mezőgazdasági multikat korlátozta volna abban, hogy a legrövidebb idő alatt a legnagyobb profitot sajtolják ki a termőföldekből. „Ha nincs talaj, ha nincs természet, nincs mezőgazdaság sem” – szögezte le Papp. Hozzátette: sok gazdaszervezet is támogatta a törvényt, például a 17 ezer romániai kis és közepes gazdálkodót képviselő Eco Ruralis.
Lényegében minden olyan mezőgazdász belátta a szabályozás előnyeit, aki hosszú távon gondolkodik, és nemcsak a pillanatnyi profit érdekli.
A leginkább azt tartotta sajnálatosnak, hogy a tőzeglápok visszaállítását nem kötelezi a jogszabály elfogadott formája. Pedig nagy szükség lenne a vízmegtartó és szén-dioxid megkötő képességükre és a gazdag élővilágukra, nem kellene ezeken is – egyébként alacsony hozamú – intenzív mezőgazdasági művelést erőltetni.
„Óriási égés lett volna a világpolitika színpadán a tervezet elutasítása, miután a tavalyi kanadai csúcson a világ országai elfogadták, hogy a területeik 30 százalékán biztosítsák az élőhelyek jó természeti állapotát. Ezt az EU vitte előre, és hatalmas öngól lett volna, ha megbuktatja a saját természetvédelmi törvényét” – fejtegette Papp Tamás.
Az Európai Parlamenten belüli politikai küzdelmekről elmondta, örül a végkifejletnek, hiszen a tervezet legfőbb ellenzője, Manfred Weber lényegében belebukott a tervébe, még a saját pártja, az Európai Néppárt egyes képviselői is „partizánkodtak”, azaz a vezető parancsa ellenére sem szavazták le a természethelyreállítási törvényt.
„A legrosszabb ami a természetvédelem ügyével történhet az lenne, ha politikai ideológiák alapján közelítenénk meg.
Például úgy, hogy a baloldal zöld, a jobboldal pedig nem szereti a természetvédelmet. Ez súlyos hiba lenne, hiszen a természetvédelem mindannyiunk közös érdeke. Manfred Weber viszont – sajnos – az Európai Néppárton keresztül épp ebbe az irányba próbálta terelni az európai gondolkodást, ezt a fajta megosztottságot akarta ránk erőltetni. De szerencsére nem sikerült neki. A restore nature elfogadása egy nagyon jó üzenet, arról is szól, hogy még a legnagyobb európai párt, illetve annak vezetője sem mehet szembe egy ilyen jelentős természetvédelmi kezdeményezéssel” – mondta Papp Tamás.
Nélküled nem tudunk működni
A Transtelex egy órányi működése nagyjából 80 lejbe kerül. Az olvasói mikroadományok azonban nem tartanak ki a hónap végéig. Legyél te is a támogatónk, csak veled együtt lehet Erdélynek saját, független lapja.
Támogató leszek!