Politico: Gyanús lobbiszervezet próbálja elkaszálni az EU zöld programját

2023. július 5. – 18:42

Politico: Gyanús lobbiszervezet próbálja elkaszálni az EU zöld programját
Egy pásztor a juhnyájával a Duna „Borcea” nevű ágának száraz és poros partján a dél-romániai Coslogeni faluban – Fotó: Daniel Mihailescu / AFP

Másolás

Vágólapra másolva

A Politico portál alapos elemzést közölt az EU döntéshozó fórumaiban hatalmas lobbierővel rendelkező Copa-Cogecáról. Az írás nyilvánvalóan ahhoz kapcsolódik, hogy kemény küzdelem folyik az EU vezetésében egy nagy horderejű, természetvédelmi célú törvényről, melyet a mezőgazdasági nagyberuházók ezen a szervezeten keresztül próbálnak elkaszálni. Több mint 120 interjú alapján azt állítják: az unió zöld céljait folyamatosan akadályozó Copa-Cogeca, állításával ellentétben, nem képviseli mind a 22 millió európai farmert és azok családjait, mindössze a multik érdekeit követi. Ráadásul egészségtelenül közel került a döntéshozatalhoz, olyan dokumentumokhoz fér hozzá, melyekhez nem lenne szabad.

Súlyos állításokat fogalmazott meg a Politico portál az EU egyes fórumaira nézve, 120 interjú elkészítése után azt állítja, a Copa-Cogeca szabályszerűen foglyul ejtette a mezőgazdasági döntéseket előkészítő testületeket, és a döntéshozókat is képes a saját érdekei szerint befolyásolni. A '60-as években megalakult lobbiszervezet azt hirdeti magáról, hogy mind a 22 millió európai gazdálkodó érdekeit képviseli, a Politico szerint viszont ez nem igaz. Nem képviseli a szektor kis- és középvállalatait, és a korábbi tagszervezetei is sorra hagyják el a szövetséget, mert elégedetlenek a vezetőség által diktált iránnyal.

A Copa-Cogeca tevékenységére, például az EU büdzséjének mintegy harmadát felhasználó Közös Agárpolitika vitája során, több gazdaszervezet panaszkodott. Azt kifogásolták, hogy a támogatási programokat olyan irányba befolyásolják, hogy továbbra se az ökológiai gazdálkodást folytató kisebb farmereknek kedvezzen. Hanem kizárólag a multiknak, akik digitalizációban, robotokban, rengeteg vegyszerben és műtrágyában gondolkodnak, valamint több száz hektáros összefüggő monokultúrákban.

A Politico arról ír, hogy a Copa-Cogeca befolyása azért is óriási az unió mezőgazdasági fórumaira, mivel kiválóak a személyes kapcsolatok. Mint állítja, nagyon gyakori, hogy valaki – többnyire jó szakemberek – a lobbiszervezetnél dolgozik 5-6 évet, majd pl. az uniós mezőgazdasági szerveknél folytatja a karrierjét.

A portálnak nyilatkozók elmondták, a multiérdek-védők befolyása olyan nagy, hogy képesek megszerezni előkészítés alatt álló dokumentumokat is akár, és megváltoztatni azok tartalmát. Sőt, előfordult, hogy azt is megengedték maguknak, hogy az egyik EP-képviselőt megfenyegessék. A Politico szerzői leszögezik: ilyen mértékű összefonódás a törvényhozók és a jogszabályok közvetlen haszonélvezői között más szektorokban elképzelhetetlen lenne.

Az idézett cikk egyébként azért is nagyon aktuális, mert – mint írtuk – az Európai Parlament ismét egy nagy horderejű, természetvédelmi vonatkozású jogszabályról dönthet. Július 12-én szavaz majd a plénum a természet-helyreállítási törvényről (restore nature), és nagyon kiélezett vita elé nézünk.

Mint arról beszámoltunk, a tervezetet az Európai Néppárt, elsősorban annak elnöke, Manfred Weber ellenzi vehemensen. Ebben a frakcióban ül egyébként az RMDSZ két EP-képviselője, Winkler Gyula és Vincze Loránt, akik korábban úgy nyilatkoztak a Transtelexnek, hogy ellenzik kezdeményezést. Annak ellenére, hogy az RMDSZ közleményt adott ki arról, hogy támogatják a tervezetet, párttársuk, a volt környezetvédelmi miniszter Tánczos Barna pedig bejelentette: Románia megszavazza a jogszabályt az Európai Tanácsban (ez egyébként azóta meg is történt). A két EP-képviselőtől pár napja azt próbáltuk megtudni, hogy miként terveznek szavazni a plénumban, illetve hívtuk őket egy online beszélgetésre, hogy világossá tehessék az álláspontjukat az olvasók, a szavazóik számára, azonban semmiféle reakció nem érkezett.

Mivel a restore nature törvény nagyon jelentős, a zöld civil szervezetek sajtókampányba kezdtek, hogy felhívják a közfigyelmet a törvény fontosságára. A továbbiakban a szerkesztőségünkhöz is eljuttatott közös nyilatkozatukat idézzük.

Az Európai Parlament dönt a természet helyreállításáról szóló törvényről

A leromlott élőhelyek sürgős helyreállítása szükséges ahhoz, hogy a kontinens ellenálló képességét megerősítsük az éghajlatváltozás pusztító hatásaival szemben.

Az elmúlt évtizedben Románia évente 365 millió eurós veszteséget szenvedett el az éghajlatváltozás miatt. 2022-ben Románia rekordot döntött a legmagasabb hőmérsékleti értékek tekintetében: júliusban 44,5 Celsius-fokot mértek, és rekord mennyiségű erdős területet emésztettek fel a tüzek. A csapadékhiány felgyorsította az elsivatagosodást a legfontosabb mezőgazdasági régiókban, országunk déli és keleti részén. Csak Dolj megyében ez 100 000 hektárt tesz ki, és sajnos joggal nevezhető Románia Szaharájának a régió. Ráadásul a Duna alacsony vízállása miatt hajók százai kényszerültek várakozásra, ami óriási gazdasági károkat okozott a román és az európai gazdaságnak: 20 helyen a vízszint 1,3 méternél is alacsonyabb volt, Giurgiuban pedig helyenként csak 52 cm mély volt a víz.

A 2022-es évet a klímaváltozás által sújtott mezőgazdaság évének is nevezhetnénk: az ország 37 megyéjében összesen 555 000 hektárt érintett az aszály, és a vízhiány miatt az öntözés még ott is lehetetlenné vált, ahol van öntözőrendszer. Ez a helyzet várhatóan 2023-ban és azt követően tovább fog romlani, mivel az éghajlatváltozás okozta mezőgazdasági, egészségügyi és természeti katasztrófák gyakorisága és mértéke egyre nő, ami az általuk okozott gazdasági veszteségek exponenciális növekedéséhez vezet.

A világ közvéleményét egyre inkább aggasztja az éghajlati válság, a romániai polgárok 88%-a úgy véli, hogy az éghajlatváltozás erősen befolyásolja mindennapi életét (az európai átlag 77%). Az Európai Beruházási Bank által közzétett tanulmányból az is kiderül, hogy mind az európai, mind a romániai közvélemény elvárja a választott politikusoktól, hogy nagyobb felelősséget vállaljanak az éghajlati katasztrófa elkerülése érdekében.

Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA) „A természet állapota” című jelentése szerint az élőhelyvédelmi irányelv I. mellékletében felsorolt védett élőhelyek 81%-a rossz állapotban volt 2018-ban (a 2013-as 77%-hoz képest). A helyreállításra szoruló élőhelyek közül sok (tőzeglápok, erdők, gyepek) különösen fontos a szén megkötése szempontjából. Ezen élőhelyek helyreállítása és fenntartása jelentősen hozzájárulhat az éghajlati válság hatásainak mérsékléséhez. Csak a lecsapolt tőzeglápok helyreállítása évente mintegy 50 millió tonna szén-dioxidot képes megkötni. Az egészséges ökoszisztémák helyreállítása az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás és a természeti katasztrófák hatásainak enyhítése szempontjából is kulcsfontosságú. A talaj állapotának javítása például jobb vízfelvételhez és -visszatartáshoz, és a hőmérséklet csökkenéséhez vezet. A helyreállítás és az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás nemcsak az emberek számára nyújtott ökoszisztéma-szolgáltatások miatt fontos, hanem magának a természetnek is az.

Az Európai Zöld Megállapodás és az EU biológiai sokféleséggel kapcsolatos stratégiája fontos előrelépést és szemléletváltást jelentett az európai politikai diskurzusban. A jelenlegi értékelések azt mutatják, hogy a természetalapú megoldások a legolcsóbb és leginkább megfizethető módja az éghajlati és biológiai sokféleséggel kapcsolatos válság kezelésének. Az Európai Bizottság munkacsoportjai jelenleg elemzik a természet helyreállításáról szóló törvénytervezetet, amelynek végrehajtása esetén a természet helyreállításába fektetett minden egyes euró után 8-38 euró gazdasági haszon származna.

Fontos megjegyezni, hogy a törvénytervezet a városok zöldterületeinek és éghajlati ellenálló képességének javítására vonatkozó rendelkezéseket is tartalmaz, ezáltal jelentősen javítva a már most is többségben lévő városi lakosság életminőségét.

Tavaly júniusban az Európai Bizottság közzétette a természet helyreállításáról szóló, régóta várt uniós jogszabályjavaslatot (RestoreNature), amely megállíthatja és visszafordíthatja a biológiai sokféleség csökkenését, miközben hozzájárulhat számos, már aláírt stratégia végrehajtásához, amelyek kulcsfontosságúak az éghajlatváltozás és következményeinek enyhítéséhez. A Bizottság azt javasolja, hogy 2030-ig az EU leromlott állapotú szárazföldi és tengeri ökoszisztémáinak legalább 20%-át, 2050-ig pedig az összes helyreállításra szoruló ökoszisztémát állítsák helyre.

A törvényjavaslatot az Európa Tanács környezetvédelmi minisztereinek nagy többsége, köztük a román környezetvédelmi miniszter is elfogadta. Az Európai Parlament Környezetvédelmi Bizottságában (ENVI) szoros, 44:44 arányú szavazás után nem sikerült többséget szerezni a törvényjavaslat mellett vagy ellen. Így a jogalkotási javaslat az Európai Parlament plenáris ülése elé kerül, elutasítási javaslattal.

Az Európai Parlament néppárti frakciója vehemens dezinformációs kampányt folytatott a jogalkotási csomaggal kapcsolatban, egy sor olyan valótlanságot terjesztve a nyilvánosság elé, amelyeket a tudósok könnyedén megcáfoltak. Manfred Weber néppárti frakcióvezető végső megoldásként elrendelte, hogy a jogalkotási javaslat ellen szavazni nem hajlandó néppárti képviselőket olyan EP-képviselőkkel helyettesítsék, akik nem is voltak az ENVI bizottság póttagjai. Mivel az ENVI bizottságban összességében nem sikerült konszenzusra jutni, a törvényjavaslatról eredeti formájában július 12-én szavaznak az Európai Parlamentben, ahol várhatóan ismét nagyon szoros lesz az eredmény.

A törvénytervezetet a tudományos közösség és a környezetvédelmi civil szervezetek mellett Európa jövője szempontjából fontosnak tartják és a szél- és napenergia-ipar szereplői, az európai vadászszervezetek, a mezőgazdasági termelők és méhészek szervezetei, vállalatok és gazdasági konglomerátumok, polgármesterek és több mint 900 000 európai polgár is határozottan támogatja.

A Transtelex egy egyedülálló kísérlet

Az oldal mögött nem állnak milliárdos tulajdonosok, politikai szereplők, fenntartói maguk az olvasók. Csak így lehet Erdélyben cenzúra nélkül, szabadon és félelmek nélkül újságot írni. Kérjük, legyél te is a támogatónk!

Támogató leszek!
Kedvenceink
Kövess minket Facebookon is!