Túlélte az első, halálosnak szánt döfést az EU természethelyreállítási tervezete. Mi következhet?
2023. június 29. – 09:33
Egyesek pozitívumként, mások bukásként élték meg, hogy az EP környezetvédelmi bizottságában nem tudtak többséget kialakítani a természethelyreállítási törvény mellett, miközben a számok azt mutatják, hogy az európai élőhelyek több mint 80%-a rossz állapotban van. A természet védelmére és megőrzésére tett eddigi erőfeszítések nem tudták megfordítani ezt az aggasztó tendenciát, ezért a javaslat most először olyan intézkedések elfogadására törekszik, amelyek nemcsak a természet megőrzését, hanem helyreállítását is célozzák. A javaslat célja, hogy a szárazföldi és tengeri ökoszisztémák széles skálájára vonatkozó kötelező célok és kötelezettségek meghatározásával javítsa a természet állapotát. Az Európai Néppárt azonban határozott ellenkampányt folytat, miközben az EB tudja, hogy a jogszabály elkaszálása nemzetközi szinten is óriási arcvesztés az EU számára, amely mindig vezető szerepet töltött be a környezetvédelmi intézkedések életbe léptetése terén.
Szavazategyenlőség (44-44) alakult ki az Európai Parlament (EP) környezetvédelmi bizottságában (ENVI) az Európai Bizottság természethelyreállítási törvényjavaslatáról szóló voksoláskor kedden, így a javaslatról július 12-én dönthet az EP plénuma. A szavazásnak az volt a tétje, hogy tovább haladhat-e egyáltalán az uniós törvényhozási folyamatban a restore nature nevű jogszabály, az Európai Néppárt ugyanis minden eszközt megragadott ahhoz, hogy elkaszálja azt. Ha az ENVI-ben sikerült volna leszavazni az indítványt, elbukott volna az EU első nagyszabású, kötelező érvényű természethelyreállítási tervezete.
A jogszabály ambiciózus célokat fogalmaz meg, egyebek mellett előírja, hogy 2030-ra az unió területén az élőhelyek 20%-át jó természeti állapotba kell hozni, 2050-ig pedig ki kell terjeszteni a rehabilitációt az egész kontinensre. A természet helyreállítási jogszabályról itt írtunk bővebben.
A tervezetet már jóváhagyta a tagországok környezetvédelmi minisztereit tömörítő Európai Tanács, több mint 3 ezer tudós írt alá nyílt levelet a javaslat elfogadása érdekében, és a zöld szervezeteken kívül már különböző nagyvállalatok, sőt mezőgazdasági cégek is mellé álltak. Számos felmérésből derült ki továbbá az, hogy a lakosság túlnyomó többsége hatékony lépéseket várna a természetvédelem és a klímacélok elérése terén. A tervezet a mezőgazdasági és a halászati multik érdekeit azonban sérti, akik – úgy tűnik – szövetségesre találtak az Európai Néppártban (EPP) és annak elnökében, Manfred Weberben. A párt kemény ellenkampányt folytatott az utóbbi hónapokban a javaslat ügyében, mely egyébként az unió által felvállalt Zöld Megállapodást (Green Deal) ültetné gyakorlatba. Lapértesülések szerint Weber megfenyegette a párttársait, sőt hét EPP-tagot gyorsan le is cserélt az EP környezetvédelmi bizottságában, vélhetőleg azokat, akik nem mutattak hajlandóságot arra, hogy a parancsát követve a tervezet ellen szavazzanak.
Az EP környezetvédelmi bizottságában két romániai képviselő szavazott, Traian Băsescu és Marian-Jean Marinescu, mindketten néppártosok, és mindketten a tervezet ellen foglaltak állást. Magyarországról szintén két képviselő voksolt az ENVI-ben: a DK-s Rónai Sándor támogatta a javaslatot, míg a Fidesz képviselője, Tóth Edina a tervezet ellen foglalt állást.
„Eléggé nehéz megjósolni, hogy szavaz majd az Európai Parlament plénuma. Én azonban bizakodó vagyok, az EB javaslatát támogatja az Európai Tanács, a tudóstársadalom, több cég, valamint a lakosság nagyobbik hányada is, remélem, meglesz a többség az elfogadásához” – fejtegette a Transtelex érdeklődésére Parragh Katalin, a Milvus Egyesület biológusa. Hozzátette, pozitív hozadéka is lehet annak, hogy a környezetvédelmi bizottság lényegében nem tudott dönteni. Elutasították az Európai Néppártnak a tervezet visszavonását célzó javaslatát, a módosító indítványok ügyében azonban nem sikerült előrelépniük. Ez pedig azt jelenti Parragh Katalin szerint, hogy a tervezet az eredeti formájában kerül az EP plénuma elé. Ami azért jó, mert sok módosítót nyújtottak be, melyek jelentősen meggyengítették volna az EB javaslatát. Volt például arra irányuló indítvány is, hogy a 2030-as határidőt tolják ki 2035-re, a helyreállítandó területek méretét pedig csökkentsék 20-ról 10 százalékra.
A biológustól azt is megtudtuk, hogy a július 12-i plenáris ülésen az EP-képviselők első körben arról szavaznak majd, hogy visszautasítják-e a tervezetet. Amennyiben ez nem történik meg, rátérnek a módosító indítványok vitájára. Az elfogadott verzió pedig 2024-től kötelező érvényű törvény lesz majd minden tagország számára.
Az Euractiv szerint az Európai Néppárt vehemens ellenkezése mögött elsősorban Manfred Weber politikai ambíciói húzódnak meg, aki máris ráfordult a 2024-es EP-választási kampányra. A portál arról ír, hogy Weber elsősorban saját politikai túlélését akarja biztosítani, másrészt meg akarja buktatni Ursula van der Leyen jelenlegi EB-elnököt abban a reményben, hogy majd ő foglalhatja el az Európai Bizottság vezetői pozícióját. A szóban forgó természethelyreállítási tervezet megtorpedózásával, illetve azzal, hogy az EPP mindenáron igyekszik akadályozni az európai zöld célok elérését, a hatalmas lobbierővel rendelkező mezőgazdasági és halászati nagy cégek támogatását kívánja megszerezni.
Korábbi cikkünkben megszólaltattuk az RMDSZ két EP-képviselőjét, Winkler Gyula és Vincze Loránt egyaránt az Európai Néppárt álláspontját közvetítették, melynek soraiban ülnek. Ugyanakkor az RMDSZ – időközben leváltott – környezetvédelmi minisztere, Tánczos Barna bejelentette, hogy Románia az Európai Tanácsban támogatja a tervezetet (ami azóta meg is történt), továbbá az RMDSZ is kiadott egy közleményt, amelyben leszögezték, hogy a restore nature tervezet elfogadását támogatják. Erről Winlker Gyula, akit a pártján belüli ellenkező nézetekről kérdeztünk, elmondta: Tánczos Barna feltételekhez kötötte a támogatását, és ő maga sincs feltétlenül ellene a zöld célok megvalósulásának, így lehetségesnek tart egy konszenzusos megoldást az ügyben.
Szerdán ismét megkerestük levélben a két képviselőt, arról érdeklődtünk, hogy mire készülnek, leszavazzák-e első körben az EP plénumában a tervezetet, vagy jóváhagyják azt, teret engedve a módosító indítványoknak. Amint választ kapunk, visszatérünk a témára.
A július 12-re tervezett döntésig egyébként bárkinek adott a lehetőség, hogy megpróbálja az EP-képviselőkön keresztül befolyásolni a döntést. Civil szervezetek kampányt indítottak, és egyebek mellett megteremtették a lehetőséget, hogy pár kattintással célba juttatható, előre megírt maileket küldjünk a képvislelőknek. A Milvus oldaláról például román nyelvű levelet lehet indítani, a CEEweb pedig angol nyelvű szöveget tett fel, a szervezet oldalán bármely ország EP-képviselőit, illetve környezetvédelmi miniszterét kiválaszthatjuk.
Nélküled nem tudunk működni
A Transtelex egy órányi működése nagyjából 80 lejbe kerül. Az olvasói mikroadományok azonban nem tartanak ki a hónap végéig. Legyél te is a támogatónk, csak veled együtt lehet Erdélynek saját, független lapja.
Támogató leszek!