A Román Akadémia szerint nincs rendben a Tánczos Barna féle medvekilövési kvóta

A Román Akadémia csak a jogszabály dokumentációjának kiegészítése után véleményezi a barnamedvékre vonatkozó intervenciós kvótákról szóló környezetvédelmi miniszteri rendeletet – írja az intézmény közleménye alapján az Agerpres.

A közlemény szerint Tánczos Barna (időközben leváltott) tárcavezető június 14-én jelentette be, hogy aláírta azt a rendeletet, amely szerint 426 barnamedvét megelőzési céllal, újabb 55 példányt pedig beavatkozási céllal lehet kilőni, de előzetesen nem kérte ehhez a Román Akadémia természeti emlékek gondozásáért felelős bizottságának (CMN) hozzájárulását.

Ez utóbbi testülettől a környezetvédelmi minisztérium június 14-én 18 óra 8 perckor e-mailben kérte a rendelet jóváhagyását.

A kéréshez azonban nem csatolták az Országos Erdészeti Kutatási és Fejlesztési Intézetnek azt a tanulmányát, amelynek alapján a tárca az intervenciós kvótákról döntött. Az akadémia csak akkor fogja elemezni a kérést, ha a minisztérium a rendelet dokumentációját kiegészíti ezzel a tanulmánnyal – olvasható a közleményben.

Az intézmény emlékeztetett: a hatályos törvények szerint szerint indokolt esetben a környezetvédelmi minisztérium a tárcavezető utasítására, a Román Akadémia előzetes véleményezése alapján megállapíthat vadgazdálkodási intervenciós kvótákat, „feltéve, hogy nincs elfogadható alternatíva, és a derogációk nem veszélyeztetik az érintett fajok populációinak megmaradását a természetes élőhelyükön”.

A leköszönt környezetvédelmi miniszterrel a Transtelex mandátumzáró interjút készített, Tánczos Barna pedig a medvekvótára vonatkozó kérdésünkre elmondta: „A tervezetet előzetesen elküldtük az akadémiához és az országos vadászati tanácshoz, a szakmai kérdéseket tehát tisztáztuk.”

Időközben a WWF is megfogalmazta az aggályait a kvótával kapcsolatban. A civil szervezet elsősorban a szakmaiság hiányát kifogásolja, és úgy véli, a trófeavadászat nem jelent megoldást a medvékkel kapcsolatos problémákra. Mint kifejtik, a külföldi vadászokat nem a konfliktusokat okozó, lakott településekre bejáró példányok érdeklik, hanem a nagytermetű hímek, melyekre nem jellemző, hogy kijárnak a vadonból és összetűzésbe kerülnek az emberekkel.