Tánczos Barna utolsó intézkedéseként aláírta a 426 medve kilövését megengedő rendeletet. Interjú

2023. június 19. – 08:43

Tánczos Barna utolsó intézkedéseként aláírta a 426 medve kilövését megengedő rendeletet. Interjú
Tánczos Barna felszólal az RMDSZ temesvári kongresszusán – Fotó: Tóth Helga / Transtelex

Másolás

Vágólapra másolva

2020 decemberében nevezték ki Tánczos Barnát környezetvédelmi, vízügyi és erdészeti miniszterré. Működésének legnagyobb visszhangot kapott témája az ún. medvekérdés volt. Tánczos régóta annak a szószólója, hogy ismét engedélyezni kell a medvevadászatot. Eleinte csak azoknak az egyedeknek a kilövését tette lehetővé, melyek kárt vagy sérülést okoztak. Az egyik legutolsó intézkedésével pedig ismét megengedte a trófeavadászatot. Jelentős figyelem övezte emellett az illegális fakitermelésről szóló híreket, valamint az ellenőrző rendszerek kiépítését is. Mandátumzáró interjút készítettünk az RMDSZ miniszterével.

Aláírta a távozása előtt a több mint 400 egyedről szóló medvekilövési kvótát?

Aláírtam. A tervezetet előzetesen elküldtük az akadémiához és az országos vadászati tanácshoz, a szakmai kérdéseket tehát tisztáztuk. Nem egy egyszerű problémáról van szó, sorra rakosgattuk össze a puzzle darabjait az azonnali beavatkozástól és a károk megtérítésétől kezdődően a tavalyi megelőzési kvótán, a tanulmányokon, és az idei kvótán át a károk kompenzációjáig és a villanypásztorok felszereléséig – ez mind összeáll egy egységes egésszé. Ha ezt 3-5 évig tartják, visszaáll az egyensúly. Nem normális dolog az, hogy már Bukarest, Pitesti és Krajova környékén is kószálnak medvék, egyre több helyen kerül veszélybe az emberélet. Minden tanulmányunk azt mutatja, hogy nincsen veszélyben a romániai populáció, teljesen optimális intervallumban mozog, így nem kell attól tartani, hogy uniós rendelkezést sértettünk meg.


Melyik megvalósítására a legbüszkébb?

Nem tudok egyet kiemelni, nagyon komplex a terület, amit a tárca lefed. Erdőgazdálkodási szempontból óriási megvalósításnak tartom a Sumal2 rendszert, ami három további komponenssel bővül idén. Tervben van egy repülőgép vásárlása, ennek segítségével is lehet majd további méréseket végezni, ez már valódi csúcstechnológiát jelent. Meghirdettük továbbá a közbeszerzést a szatellit felvételes képek automatikus kiértékelésére, és ezek összehangolására a Sumallal, nagy az érdeklődés.

A hulladékgazdálkodás terén fontos eredménynek tartom a betétdíjas rendszer kidolgozását, úgy tűnik, sikerül tartanunk a határidőt. Megvannak a gyűjtőpontok, kész vannak a szerződések, így november 30-án indulhat a rendszer. Mind ennél, mind a Sumal esetén teljesen digitalizált országos hálózatokat építettünk ki.

Megemlíteném, hogy több ezer tonna újrahasznosításra nem alkalmas hulladékot fordítottunk vissza az országhatáron, mert nem vagyunk Európa szeméttelepe. Ez egy mérföldkőnek számít szerintem. A jogszabályok szerint egyébként kizárólag újrahasznosításra alkalmas hulladékot szabad behozni az országba.

Sikeresnek ítélem a nevelés, oktatás terén elért eredményeket is, a zöld hét bevezetését az iskolákba, valamint az országos kampányt, mely a hulladékgazdálkodással kapcsolatos felelősségről szólt. A gyerekek nagyon fogékonyak, szeretik a környezetvédelmi témákat, nyitottak ebbe az irányba. Nagyon jó visszajelzéseket kaptunk tőlük, aminek különösen örülök.

2020 végén, amikor kinevezték, 20 körül volt a Románia ellen folyamatban levő kötelezettségszegési eljárások száma. Azoké, melyek az ön által vezetett minisztériumhoz tartoztak. Hogy áll most ez a mérleg?

A 20-ból 11-et sikerült lezárnunk. Ez egy jó arány, nem? A legnagyobb eredménynek azt tekintem, hogy nem kerültünk bíróságra a fakitermelés miatt. Óriási volt a nyomás ezen a téren. Két hete azt mondta a Bizottság auditja, hogy látja a valós előrelépéseket. Februárban, körülbelül két évvel az ügy elindulása után fordult meg szerintem a tendencia, addig Románia csak a lopásról és törvénytelen fakivágásról volt híres. Elindítunk például – egyelőre kísérleti jelleggel – egy élőhely restaurálási programot.

A környezetvédelmi bűncselekmények kivizsgálásával, a bírósági eljárásokkal kapcsolatosan arról beszélt 2020 végén, hogy lenne tennivaló, nincs elég felkészült jogász a rendszerben.

Van mit javítani a mai napig is az együttműködésen az ügyészséggel és a rendőrséggel. Most is kevés olyan ügyész és bíró van az országban, aki megfelelő tudással és tapasztalattal rendelkezik a környezetvédelmi bűncselekmények terén. Elindult egy együttműködés az új főügyésszel és az igazságügyi minisztériummal. A főügyész már létrehozott egy ilyen osztályt, és ígéretet tett arra is, hogy szervez képzéseket. Két hónapja már volt egy továbbképző Temesváron.

Valahogy meg kell találni az egyensúlyt ezen a téren. Nem mindegy, hogy valaki egy szivarcsikket dob el, egy-két köbméter fát visz haza vagy valami súlyos dolgot követ el. A kisebb kihágásokhoz nagy pénzbüntetést kell rendelni, a nagyobbakat pedig, például a hulladékgazdálkodással, erdőirtással, légszennyezéssel, vízszennyezéssel kapcsolatos ügyeket pedig bűncselekményként kell kezelni. Nagyon alacsony, mindössze egy-két százalékos a hatékonyság, és rengeteg, 25 ezer körüli a feljelentések száma.

Tánczos Barna az RMDSZ temesvári kongresszusán, 2023. április 28-án – Fotó: Tóth Helga / Transtelex
Tánczos Barna az RMDSZ temesvári kongresszusán, 2023. április 28-án – Fotó: Tóth Helga / Transtelex

Határozottan ígérte két és fél évvel ezelőtt, hogy visszahozza a civil szervezeteket a védett területek menedzsmentjébe. Ez nem történt meg.

A sürgősségi kormányrendelet jónéhány hónapja Brüsszelben a véleményezésen, és még nem kaptunk okét rá. Megvan a végleges formája, nagyon szerettem volna, ha én zárom ezt le. Beszéltem az utódommal, Fechet miniszter úrral, aki egyetértett velem abban, hogy vissza kell hozni a civil szervezeteket a védett területek menedzsmentjébe. A hatósági feladatokat nem adnánk át civileknek, az engedélyezési tevékenység például továbbra is az állami szervnél, az ANANP-nál maradna. A jelenlegi miniszter tovább fogja vinni ezt az ügyet.

Mikor nyújtották be a tervezetet a brüsszeli hatósághoz?

Tavasszal küldtük el az egyik részét, arra sem kaptuk még választ.

De ez több mint két évvel az ön kinevezése után történt. Miért nem léptek hamarabb, mit csinált több mint két évig a minisztérium?

Dolgoztunk a tervezeten. Ezt nem csináltuk meg, de meg lesz oldva.

Az erdészeti hatóság, a Romsilva átszervezését is ígérte, például egyes káros összefonódások megszüntetését. A legjelentősebb dolog, amiről ezen a téren lehetett hallani az volt, hogy elveszik a fával való kereskedés jogát a Romsilvától. Hol tart az ügy?

A kereskedés jogát nem fogják szerintem kiszervezni a Romsilvától, a politikai támogatás erre nincs meg. Van viszont egy előkészített kísérleti projektünk, Temes, Krassószörény és Mehedinți megyékben új filozófia szerint szerveznénk meg az erdészeti hatóság munkáját, amit ki lehet majd terjeszteni országos szintre, de ennek megvalósítása már a következő kormánytól függ.

A vízmegtartás megoldása is szerepelt a tervei között, a tavalyi szárazság idején láthattuk, mennyire fontos ez a kérdés. Sikerült előrelépni?

Van egy pár száz milliós költségvetés a vízügynél a gátrendszer felújítására, hogy több vizet tudjanak megtartani, a polderépítésre is van lehetőség. Négy projekt ért olyan stádiumba, hogy ki lehet írni a közbeszerzést, ebből három Bihar megyében van. Előkészítés alatt állnak további olyan tervek, melyek árterületekre, ideiglenes víztározókra vonatkoznak. Ez egy új filozófiát jelent, nem erre van berendezkedve a vízügy. De jön majd a restore nature jogszabály, ami mi kényszeríteni fogja az EU tagországait a vizes élőhelyek, lápok, helyreállítására, és nem lesz választási lehetősége Romániának sem, kötelező lesz az élőhelyrehabilitáció.

Meggyőződésem, hogy külső kényszer nélkül nincs reform. Az élőhelyrehabilitáció terén, például az erdősítéssel kapcsolatban közelharcot vívtunk a mezőgazdasági igazgatóságokkal, bizonyos megyékben ellenzik ezt, mert úgy fogják fel, hogy mezőgazdasági területet vész el az erdősítés miatt. Ezért mindent megtesznek, hogy a program ne haladjon. Ha a jelenlegi kormány nem gyakorol nyomást a mezőgazdasági igazgatóságokra, továbbra is komoly gondok lesznek. Az erdősítést csak úgy lehet sikerrel végezni, ha minden érintett igazgatóság és minden minisztérium beáll mögé.

Támogasd a Transtelexet!

Az erdélyi közösségnek saját, független lapja csak akkor lehet, ha azt az olvasótábora fenntartja. Támogass minket akár alkalmi jelleggel, ha pedig teheted, állíts be rendszeres támogatást!

Támogatom!
Kedvenceink
Kövess minket Facebookon is!