WWF: Tánczos Barna kvótarendelete nem oldja meg a medveproblémákat

Mint arról mi is beszámoltunk a leköszönő környezetvédelmi miniszterrel készített mandátumzáró interjúnkban, Tánczos Barna hivatali ideje utolsó napján végül aláírta az ún. megelőzési kilövési kvótát. Eszerint 426 medve lőhető ki, amihez hozzájön további 55 egyed, melyeket egy ún. intervenciós kvóta alapján lehet kilőni.

A rendelet ebben a formában való elfogadása azonban több civil szervezetet is aggaszt, melyek a jogszabály módosításában reménykedtek. A civilek elsősorban azt kifogásolták, hogy nem készült megfelelő tudományos felmérés, amire egy szakszerű vadgazdálkodás alapulhatna. A WWF közleményében rámutat, hogy a trófeavadászok nyilván nem azokat az egyedeket akarják kilőni, melyek habituáltak, azaz az ember közelébe szoktak és konfliktusokat okoznak, hanem épp azokat a nagytermetű hímeket, melyek egyébként nem hajlamosak bejárni a településekre.

„Aggasztó dolog, hogy ez a miniszteri rendelet valószínűleg nem oldja meg a medveproblémákat Romániában, függetlenül az időhorizonttól. A valódi probléma nem a medvék számából ered (valójában még nincsenek megbízható adataink az ország medvepopulációjának nagyságáról). Az igazi problémát a habituált medvék száma, azaz az emberek jelenlétéhez szokott medvék száma jelenti, valamint azok az okok, amelyek ehhez a habituációhoz vezetnek (a medvék bevonzása a településekre, pl. a rossz hulladékgazdálkodással vagy a medvék etetésével). A habituált medvék okozzák a károkat, ők képezik a medvepopuláció látható részét és ők az emberrel való konfliktusok főszereplői – de paradox módon nem őket érintik elsősorban a miniszteri rendelet rendelkezései.

Mivel a megelőzési kvóta a domináns hímeket (amelyek nem okoznak kárt!) célozza meg, nem pedig a települések közelében elszaporodott fiatal medvéket, és nem határoz meg szilárd elveket (a habituált medvék számának és implicite a konfliktusok számának csökkentése szempontjából), a problémák még a medveállomány csökkenése mellett is fennmaradnak”

– idézi a közlemény Cristian-Remus Pappot, a WWF Románia Vadon élő fajok osztályának koordinátorát.

Mint írják, köztudott, hogy a problémákat okozó, azaz a településekre bejáró és konfliktusokat okozó medvék általában bocsos nőstények, illetve kisebb termetű egyedek, főként a települések közelében nevelt bocsok.

„Elképzelhetjük, hogy a külföldi vadászok nem azért jönnek ide, hogy a kisebb, problémákat okozó medvéket lőjék ki, hanem az értékes trófeák érdeklik őket. Ez a fajta vadászat pedig éppen a nagy, domináns hímekre irányul, amelyek általában nem jönnek a települések közelébe, így nem generálnak konfliktusokat. Éppen ezért szkeptikusak vagyunk a medvekonfliktusok külföldi vadászok segítségével történő megoldásának hatékonyságát illetően, különösen, hogy a 2016 előtti évek tapasztalatai is példát szolgáltatnak erre” – tette hozzá Cristian-Remus Papp.

A közleményben rámutatnak, Horvátországban például 50 százalékban nőstényeket és 50 százalékban hímeket, többségében 100 kilogramm alatti egyedeket ejtenek el, és a fő hangsúlyt a habituáció okainak megszüntetésére helyezik.

„Nem ellenezzük a feltétlenül szükséges beavatkozásokat, az évek során mi is sürgettük egy medvekonfliktusok megelőzésére szolgáló gyors beavatkozási rendszer kidolgozását, de olyan megoldáscsomagot szeretnénk, amely valóban eredményes, és nemcsak a hatást, hanem az okokat is kezeli. Ezért szakterületeken átívelő és átlátható megközelítésre van feltétlenül szükség, amelyben minden érintett szereplő közreműködik, nem csak egyik vagy másik kategória” – nyilatkozta Papp, aki szerint a vadászok mellett az önkormányzatok, az állami hatóságok és a civil szervezetek egyaránt fontos láncszemet képeznek egy szakszerű stratégiában.

Ezért a WWF Románia olyan közép- és hosszú távú megoldásokat támogat, amelyek a barnamedvék számának, korosztályainak és nemi arányainak pontosabb meghatározásával kezdődnek, tudományos alapokon nyugvó módszerek alkalmazásával, amelyek célja a habituáció visszaszorítása, többek között a lakosság (a nagy medvesűrűségű területek lakói és a turisták) felvilágosítása, valamint a habituáció megelőzését célzó intézkedések révén. Ebben az egyenletben a beavatkozásoknak is megvan a maguk szerepe, amennyiben indokoltak, de ezeknek megfelelő szakmai megalapozottsággal kell rendelkezniük és átláthatónak kell lenniük, írja a közlemény.