Válasz a Pluralizmus Erdélyben kezdeményező csoport nyílt levelére

A Pluralizmus Erdélyben kezdeményező csoport több nappal ezelőtt nyílt levélben fordult az RMDSZ jelöltjeihez, amelyben az RMDSZ jelenlegi politizálását kérdőjelezik meg. Ennek előzménye volt, hogy a csoport már 2024 januárjában Winkler Gyula RMDSZ-es EP-képviselőhöz intézett kérdéseket, számon kérve az RMDSZ-es politikustól a fideszes retorika alkalmazását. Az első nyílt levélre nem érkezett válasz, de a Transtelex Dialóg februári kiadásában, amikor Csoma Botonddal, az RMDSZ szóvivőjével vitáztunk, ezek a kérdések is felmerültek, a szóvivő válaszát itt lehet elolvasni és megnézni. A Pluralizmus Erdélyben újabb nyílt levelében ismét föltette azokat a kérdéseket, amelyekre választ vár a képviselőktől. A levelet, amelyet módosítások nélkül közöltünk, itt lehet elolvasni. Az alábbiakban pedig Csoma Botondnak, az RMDSZ szóvivőjének a válasza olvasható.

Az erdélyi magyarság sokszínűségét figyelembe véve, tisztában vagyunk azzal, hogy etnopolitikát folytató szervezetként – ez esetben az etnopolitika képezi az általános keretet, ez viszont távolról sem jelenti azt, hogy az RMDSZ egydimenziós politikát folytatna, és csak etnopolitikai kérdésekkel foglalkozna, önkormányzati, parlamenti, kormányzati és európai parlamenti tevékenységünk számos olyan intézkedést tartalmaz, amelyeknek nincsenek etnikai relevanciájuk –, amely az erdélyi magyarság érdekképviseletét látja el, sok esetben, nem tudunk olyan diszkurzív vagy tartalmi álláspontra helyezkedni, amely minden erdélyi magyar ember tetszését elnyeri.

Az etnopolitika időszerűségét egy fontos intézményi példával is tudom szemléltetni. A román politikum nagy részében konszenzus van arról, hogy a Legfelsőbb Védelmi Tanácsnak nemzetbiztonsági okokból nem lehet magyar tagja. Ez nem mai, hanem 34 éves ügy. Amíg ez így marad, addig biztosan létezik magyarkérdés Romániában.

Ami a jól felkészült erdélyi magyarok távozását illeti az országból, sajnos azt látjuk, hogy ez nem csak helyi sajátosság, hanem egész Kelet-és Közép-Európára jellemző, hogy egyes munkavállalók Nyugatra mennek, ennek fő oka, hogy az Uniós csatlakozás nyilvánvaló gazdasági előnyei ellenére még nem sikerült ledolgozni a nyugati és keleti tagállamok közötti bérszakadékot és életszínvonalbeli különbséget.

Ennek strukturális előzményei is vannak, amelyek egy része a kelet- és közép-európai tagországok államszocialista múltjával hozható összefüggésbe. Éppen ezért, mi egy olyan Európai Uniót szeretnénk, amely továbbra is kelet-európai tagországok felzárkóztatásán dolgozik, anyagi erőforrásokat szán erre a kohéziós alapokban.

A magyar-román párbeszéd nem szűnt meg, zajlik a politikai és azon kívüli térben is, úgy országon belüli etnikumközi, valamint államközi viszonylatban is, az elmúlt időszakban vezető romániai és magyarországi politikusok többször találkoztak egymással.

Az RMDSZ jó kapcsolatot ápol a magyar kormánnyal, ezt a viszonyt a stratégiai partnerség jellemzi, mindenki saját eszközeivel az erdélyi magyarság szülőföldön való boldogulásáért dolgozik, szó sincsen az Önök által említett szolgalelkűségről, a stratégiai partnerség kereteibe ez nem fér bele, sommás kijelentésüket, retorikai síkon, az ideológiai jellegű értékítéletek keretei között értelmezzük.

Az Önök által felvetett pontszerű kérdésekre a következő válaszokat fogalmazzuk meg:

1. Április elején látott napvilágot a sajtóban az Ipsos által készített felmérés, amely azt mutatja, hogy az EU-s választópolgárok többsége, 63% negatívan ítéli meg a bizottság munkáját, azt jelenti, hogy az irány nem jó. Rossz döntés volt az Európai Bizottság részéről az, hogy miután 1,2 millió uniós állampolgár aláírásával támogatta, és az Európai Parlament háromnegyedes többséggel elfogadta a Minority Safe Pack kisebbségvédelmi csomagot, hogy nem lépett tovább a jogalkotás útján. Az Európai Bizottság intoleránsan viszonyult az őshonos kisebbségek kérdéséhez, mi, erdélyi magyarok azt szeretnénk, hogy ez változzon. Ezenkívül egy olyan Európai Bizottságot szeretnénk, amely a pragmatizmus és a realizmus talaján mozog, odafigyel az emberek problémáira, prioritizál, kevésbé ideologikus, nem kerget ábrándokat, szolidaritást érez a kelet- és közép-európai tagországok iránt, és továbbra is ezen országok felzárkóztatásán is dolgozik.
2. Amikor szóvá tesszük a magyar nyelvhez és a közösségi szimbólumaink használatához kapcsolódó korlátozó hozzáállást, a bírói joggyakorlatra gondolunk, tekintve, hogy a bírói hatalom, különálló hatalmi ágként az államszervezet része. Több restriktív, a nyelv- és szimbólumhasználattal kapcsolatos bírói határozat született az utóbbi években, sok esetben a perek kezdeményezője a hírhedt magyargyűlölő Dan Tanasă volt. Ezeket a kérdéseket az Európai Parlamentben is tematizálni kell.
3. Eddig sem és ezek után sem rendelődünk alá senki elvárásainak, sem Brüsszelben, sem Strasbourgban, szövetségeseket keresünk az erdélyi magyar ügy mellé, ahogy tettük ezt a Minority Safe Pack esetében is. A Fidesz-KDNP eddig is támogatta az erdélyi magyar törekvéseket európai színtereken is, meggyőződésünk, hogy továbbra is ezt teszi majd.
4. A szakirodalom szerint a mélyzöld jelző azt a politikust vagy aktivistát jelöli, aki szélsőséges intézkedések bevezetését javasolja a környezet védelmére. Ezzel szemben mi azt gondoljuk, hogy a szélsőség nem vezet eredményre egyetlen területen sem. Az észszerűség és a fokozatosság elvét valljuk a környezetvédelemmel kapcsolatosan. Ebben az értelemben használtuk a mélyzöld jelzőt, olyan intézkedésekre, amelyek túl ideologikusak, nem a valóság talaján helyezkednek el, egysíkúak, nem vesznek figyelembe több tényezőt, ezért, megítélésünk szerint szélsőségesek. Továbbiakban idézem Winkler Gyula környezetvédelmi kérdésekkel kapcsolatos, a Transtelexnek adott interjúját, amely egyben az RMDSZ álláspontját is tükrözi: „A 2019-es európai parlamenti választások egyik fontos témája Európa-szerte a »zöld törekvések« voltak. Az EP-ben megszavaztuk a klímasürgősségi határozatot, majd a Zöld Megállapodást, a koronavírus világjárvány nyomása alatt pedig az EU új utat hirdetett: a kettős, zöld és digitális átállás európai prioritását. Az RMDSZ álláspontja szerint az átállásnak méltányosnak kell lennie, figyelembe véve a társadalom terhelhetőségét. Már az »Irány az 55%« törvénycsomag tartalmában is súlyos ellentmondások jelentkeztek. Az új szabályozások elfogadása megfelelő hatástanulmányok hiányában történt. Már két-három évnyi alkalmazás is elegendőnek bizonyult ahhoz, hogy egyes javaslatok életképtelensége egyértelművé váljon. Mi az EP-ben támogattuk a megvalósítható, életképes zöld javaslatokat. Nem támogattuk azt, hogy az ipari versenyképesség kárára csökkentsük a kibocsátásokat. Nem támogathattuk azt, hogy a lakás kifűtése luxussá váljon. Nem támogattuk a mobilitás erőszakos és dogmatikus villanyosítását, mert a mobilitásnak sem szabad fényűzésnek lennie. Nem állhatunk az atomenergiát ellenzők táborába a németországi eset láttán, ahol bezárták az atomerőműveket, csak hogy a nagyon szennyező széntüzelésű hőerőművek újbóli megnyitására kényszerítse őket a való világ. Nem fogadhatjuk el, hogy a természet helyreállításának a költségeit a gazdák vállára lökjék. Nem tudtuk támogatni a bürokrácia túlburjánzását eredményező klíma-kondicionalitásokat sem, hiszen a gazda dolga az, hogy megművelje a termőföldet, nem az, hogy Excel-táblázatokat töltsön ki naphosszat. Nem jó a karbonvám, mert tönkreteszi az európai ipart és az Egyesült Államokba űzi az európai befektetőket, emiatt nem szavazhattuk meg. Röviden: azért dolgoztunk az elmúlt öt évben, hogy a sokszínű erdélyi magyar társadalom érdekeit kiegyensúlyozott módon képviseljük, a zöld átállás méltányos jellegét és a megvalósíthatóságát tartva mindig szem előtt. Az Európai Parlament jelentősen megváltozik június 9-e után, mi, az RMDSZ, ennek a változásnak akarunk részesei lenni. Azt gondoljuk, hogy az uniós közpolitikákat az emberek szolgálatába kell állítani, nem pedig az ideológiák zsoldjába. A természetvédelmi célkitűzések nagyon fontosak, emiatt továbbra is támogatjuk a megvalósítható kezdeményezéseket. Látjuk, hogy Európa-szerte visszaütnek a dogmatikus javaslatok, emiatt az európai társadalmak bizalmát és támogatását vissza kell szereznünk, jobb törvények alkotása által. Az életképtelen szabályokat vissza kell hoznunk az EP-be, felülvizsgálatra. A természet helyreállítását és a klímaváltozás elleni fellépést nem a gazdák, a családok, vagy a kisvállalkozók zsebéből kell finanszírozni, hanem új európai forrásokat kell erre a célra létrehozni. A zöld átállást nem gyorsítani kell, hanem méltányossá kell tenni. Ma a Zöld megállapodás, sajnos, nem igazán európai Zöld megállapodás, inkább kínai, mert a napelemek, akkumulátorok, kritikus nyersanyagok, szélenergia berendezések, villamos autók Kínából származnak. Ez természetesen nincs rendben, ez nem az európai embereket szolgálja. A változás részei leszünk tehát mi is, az RMDSZ EP-képviselői, azt akarjuk, hogy az EU térjen vissza az alapítók értékrendjéhez, és újból az embereket helyezze a közpolitikák központjába.” Hozzátenném, hogy Európa, ha a feje tetejére is áll, egyedül nem tudja megoldani, a globális szén-dioxid kibocsátás kérdését, olyan körülmények között, hogy kontinensünk ezen kibocsátások kb. 8 százalékáért felelős. Az ideologikus megközelítés helyett, az Európai Uniónak latba kéne vetnie nemzetközi befolyását, és próbáljon meg kialakítani egy globális konszenzust a szén-dioxid kibocsátás csökkentésére, győzze meg a többi nagy szennyezőt, hogy induljanak el ezen az úton.
5. Hadd kezdjem én is egy kérdéssel. Miért gondolják, hogy a haladó gondolkodásnak ne lenne alternatívája? Nem hiszünk az ideológiai kizárólagosságban, különböző történelmi korokban ez semmi jóra nem vezetett. A haladó gondolkodás is lehet felületes és leegyszerűsítő, sőt helyenként messianisztikus, másfelől pedig a világ sokkal bonyolultabb annál, hogy egyetlen eszmerendszer, világnézet megoldást tudna nyújtani mindenre, összetett megközelítésre van szükség.
6. A Minority Safe Pack nem bukott meg, az RMDSZ EP-képviselőinek köszönhetően az Európai Parlament háromnegyedes többséggel támogatta a kezdeményezést. Az más kérdés, hogy az Európai Bizottság intoleránsan viszonyult az őshonos kisebbségek kérdéséhez, és nem járult hozzá, hogy elinduljon a jogalkotás útján. Jelenleg peres eljárás van folyamatban az Európai Unió bíróságán, jogerős döntés az év végére vagy a jövő év elejére várható. A döntés függvényében tervezzük a további lépéseket.

Tisztelettel,

Csoma Botond,

az RMDSZ szóvivője