Transtelex Dialóg: Csoma szerint Winkler nem azért mélyzöldezik, mert Budapestről ukázt kapott erre

Székelyudvarhelyen lenne esélye egy RMDSZ-es jelöltnek, ha lenne ilyen, véli Pál Edit Éva, az UH.ro főszerkesztője, Marosvásárhelyen a tehetetlenség viszi előre Soós Zoltánt és csapatát, mondta Farkas István, a Marosvásárhelyi Rádió és az Erdély TV műsorvezető-szerkesztője. Cseke Péter, az Agerpres hírügynökség szerkesztője, a Transtelex főmunkatársa úgy sejti, Winkler Gyula RMDSZ-es EP-képviselő nem meggyőződésből, hanem kampánycéllal használ a Fidesz Brüsszel-ellenességére hajazó diskurzust. Az állítások a keddi Transtelex Dialógon hangzottak el, ahol Csoma Botond, az RMDSZ szóvivője, Kolozs megyei képviselő reagált a felvetett problémákra, kérdésekre, kijelentette többek között, hogy Winkler nem kapott ukázt Budapestről, az RMDSZ maradna az Európai Néppártban ezután is, illetve félig viccesen megígérte a jelenlévőknek, hogy szól a kollégáinak, hogy a pejoratív mélyzöld kifejezést ezután ne használják. A beszélgetést a Transtelex vezető szerkesztője, Vig Emese moderálta.

A magyarországi források elapadása és a kormányból kikerülése miatt „két szék között a pad alatt” maradt RMDSZ, a koalíciós pártoknak pedig még mindig nem sikerült megegyezniük arról, hogy összevonják-e a helyhatósági választásokat a június 9-i európai parlamenti választásokkal, tehát sok a bizonytalanság a választások körül, indította a beszélgetést Vig Emese.

Cseke Péter szerint a választások összevonásának már nem sok esélye van, Csoma Botond szerint ez azon múlik, hogy a szociáldemokraták (PSD) és a nemzeti liberálisok (PNL) ki tudnak-e egyezni egy közös államfőjelöltben. A székelyudvarhelyi „alulnézetből” úgy látszik, a lakosságot kevésbé érdekli az országos politika, ez elhalványul a közelmúltban helyben történt megrendítő események mellett, véli Pál Edit Éva, Farkas István szerint pedig az állampolgárok már rég belefáradtak a politizálásba, mert rájöttek, hiába ígérnek valamit a politikusok, nem történik semmi.

Az AUR mint kampánytéma

A PSD, a PNL és az RMDSZ is az AUR-ellenességre építi a választási kampányát ígéretek helyett, vetette fel Vig Emese, majd megkérdezte Csoma Botondtól, hogy miért tartja ezt az RMDSZ célravezető üzenetnek.

Csoma Botond szerint a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) sovén, mélységesen magyarellenes és antiszemita párt, amely komoly veszélyt jelent a magyarságra és másokra nézve is, ezért amikor az RMDSZ ellene kampányol, az nem egyszerű politikai eszköz, amelyről azt gondolják, hogy sikeresen mobilizálja a választókat. „Emlékezzünk, hogy mi volt az a kiváltó esemény, ami az AUR-t behozta a parlamentbe, az Úzvölgyét nem kellene elfelejtenünk, és nem gondolom azt, hogy az, ami az Úzvölgyében történt, az egy különösebben magyarbarát gesztus lett volna” – idézte fel Csoma Botond, hogy a katonatemetőben a magyarokkal összecsapó román szélsőségesek vezére az AUR-t alapító George Simion volt. A szóvivő ugyanakkor hangsúlyozta, hogy az RMDSZ nem csak az AUR-ellenességet tematizálja, szerinte ez az utóbbi két hét sajtójából is látszik.

Ha az AUR az euroszkepticizmusra és a Brüsszel-ellenes kirohanásokra alapozza a kampányát, akkor ez válaszra készteti a többi pártot is, érvelt Cseke Péter. Amennyiben az RMDSZ csak az AUR-ellenességre hegyezi ki a kampányát, akkor az szegénységi bizonyítvány is, de van alapja, elég, ha például Dan Tanasă Maros megyei AUR-os szenátorra gondolunk, aki a székelyföldi anyanyelvhasználati jogokat támadja, fejtette ki az újságíró. Azt is hozzátette, hogy az utóbbi időben az AUR, de az S. O. S. Románia szenátora, Diana Șoșoacă is óvakodik attól, hogy a magyar közösséget támadja, inkább az RMDSZ-t támadják.

„Az AUR-tól azt lehetne igazából tanulni, hogy ők teszik érdekessé az országos politikát az emberek számára, és ezért a közbeszédben nagyon is jelen van az AUR-tól való félelem vagy az AUR-ral való azonosulás, az ő politikusaik képesek elérni, hogy velük szemben vagy mellettük határozzák meg az emberek magukat, hogy viszonyítási pont legyenek, amire úgy látom, hogy más pártok nem képesek, és emiatt ilyen unalmas jelenleg az országos politika. Inkább az országos politika nem érdekli az embereket, nem általában a politika” – mondta Pál Edit Éva.

Közeledik-e a szuverenista oldalhoz az RMDSZ és miért mélyzöldezik?

Farkas István arra világított rá, hogy a szélsőséges pártok erősödése nem csak Romániában, hanem egész Európában probléma, mire Vig Emese felvetette, hogy éppen ezért van most az EP-választásoknak a korábbiaknál nagyobb tétje. „Érzik a nacionalista-szuverenista pártok is, hogy eljött az ő idejük, a szerintük elhibázott brüsszeli döntéseket most meg lehet fordítani. Érdekes módon, amikor a Szövetségi Képviselők Tanácsa Kolozsváron tartotta az ülését, éppen ezeket a kifejezéseket hallottam az RMDSZ EP-képviselői részéről is, hogy le kell váltani a jelenlegi brüsszeli vezetést, az elhibázott döntéseket ki kell javítani, amire eddig nem volt példa az RMDSZ kommunikációjában” – mutatott rá Vig Emese.

Kérdésére Csoma Botond leszögezte, hogy az RMDSZ marad az Európai Néppártban.

Az RMDSZ szóvivője szerint különbséget kell tenni az EU vezetőinek kritizálása és az EU-ellenesség között. „Ha valaki kritikát fogalmaz meg az unióval szemben, az nem azt jelenti, hogy ki akarna lépni az EU-ból vagy le akarná rombolni az EU-t” – mondta.

Farkas István meglátása szerint nem magával a kritikával, hanem annak stílusával van gond. „Akkor, amikor a Marosvásárhelyi Rádióban egy műsor keretében ötször is elhangzik a mélyzöldezés, hogy az EU azért nyomja a klímalobbit, mert a romániai gazdákat meg akarja nyomorítani, akkor picit kilóg a lóláb” – mutatott rá.

Csoma Botond előbb a jelenlévők derültségére a deep green szótári értelmezésével próbált amellett érvelni, hogy a mélyzöld nem feltétlenül pejoratív fogalom, de végül félig viccesen megjegyezte, hogy szól majd az RMDSZ-es kollégáinak, hogy a mélyzöld kifejezést kerüljék. Ahhoz az álláspontjához viszont ragaszkodott, hogy az RMDSZ és az Európai Néppárt azért tiltakozik a Green Deal bizonyos rendelkezései ellen, amit – emlékeztették rá az újságírók – korábban megszavaztak, mert a növényvédő szerek használatát „fűnyírómódszerrel” akarták csökkenteni, anélkül, hogy figyelembe vennék az egyes országok mezőgazdaságának sajátosságait. Csoma úgy tudja, az Európai Néppárt a közelgő bukaresti kongresszusán el akar fogadni egy határozatot, amelyben kifejezik a szándékukat a Green Deal módosítására. „Rájöttek arra, hogy egy ilyenszerű környezetvédelmi csomagot társadalmi támogatottság nélkül elfogadtatni, úgy, hogy ennek az anyagi terhét ráróják bizonyos társadalmi rétegekre, nem fog menni” – mondta.

Winkler Gyula RMDSZ-es EP-képviselő diskurzusváltása kapcsán Cseke Péter kifejtette, az a sejtése, hogy a politikus nem meggyőződésből, hanem kampányból fogalmaz így. „Neki az a tét, hogy újra felkerüljön az EP-lista befutó helyére. Egész elmélet született arról az elmúlt években, hogy az RMDSZ-es politikusok között elindult egy lojalitási verseny Budapest, a Fidesz irányába. A mélyzöldezés és a Brüsszel-ellenes retorika nyilván nagyon jól rezonál a Fidesz retorikájára is” – magyarázta.

Csoma Botond erre reagálva leszögezte, hogy Budapestről nem érkezett olyan ukáz Winkler Gyulának, hogy minden második mondatában a mélyzöldet megemlítse és nem ettől lesz belőle ismét EP-képviselő.

Felmerült az is, hogy miért nem válaszol Winkler a nyílt levélre, amelyet a Pluralizmus Erdélyben kezdeményező csoport írt neki nemrég. Pál Edit Éva világított rá arra, hogy kommunikációs szempontból nézve ez érthető. „Úgy látom Vincze Lóránt és Winkler Gyula Facebook-oldalait végignézve, hogy nagyon hasonló kommunikációs panelek fordulnak elő mindkettőn, és ha Winkler beleáll egy olyan vitába, amit nem ő gerjesztett, hanem eltereli a figyelmet arról a konfliktusról, amire ő akarja irányítani a figyelmet, akkor elveszíti a fókuszt” – magyarázta.

Csoma Botond szerint a nyílt levél műfaja nem biztos, hogy célravezető, mert a felvetett kérdéseknek annyi árnyalata van, hogy nehéz azokat írásos válaszban tisztázni, inkább meg kellene hívni Winkler Gyulát egy beszélgetésre.

Az RMDSZ esélyei három erdélyi városban

A meghívottak ezután három város helyhatósági választásainak lehetséges kimenetelét beszélték át. Felmerült Székelyudvarhely és Marosvásárhely esete, ahol van esély magyar polgármesterre, illetve Kolozsváré, ahol a magyar alpolgármester léte és az RMDSZ helyi tanácsosainak száma a tét.

Pál Edit Éva szerint egyelőre úgy tűnik, hogy a Tamási Áron Gimnázium bentlakásának összeomlása nem annyira a jelenlegi városvezetésre vet rossz fényt, hanem sokkal inkább az egyik „lebegő jelöltre”, akinek a polgármesteri székért indulása felmerült, de még nem biztos, Szász Jenőre, aki a Tamási Áron Gimnázium felújítását támogató politikusok egyike. Az újságíró úgy véli,

azok, akik elégedetlenek Gálfi Árpád jelenlegi polgármesterrel támogatnák az RMDSZ jelöltjét, de jelenleg nincs fajsúlyos RMDSZ-es jelölt.

Gálfi előnye, hogy jól definiált politikusi identitással rendelkezik, ami a lehetséges ellenjelöltjeiről nem mondható el, viszont nincsenek mögötte támogatók. „Politikai karanténban van, de láttuk már ebből jól kijönni” – fogalmazott az UH.ro főszerkesztője.

Csoma Botond elismerte, hogy az RMDSZ-nek kihívás a székelyudvarhelyi helyzet. „Elég bonyolult és specifikus az a helyzet, hogy eufemizmust használjak, jelen pillanatban nincs jelölt, de én azt mondom, hogy azért még fel lehet építeni” – mondta.

Marosvásárhelyen Horațiu Suciu szívsebész nemrég úgy jelentette be, hogy kilép a PNL-ből és függetlenként indul, hogy a háttérben ott állt Ciprian Dobre prefektus, a PNL megyei szervezetének elnöke. „Körülbelül annyira független a Nemzeti Liberális Párttól Horațiu Suciu, mint amennyire független volt az RMDSZ-től ezelőtt négy évvel Soós Zoltán” – fogalmazott Farkas István. Az újságíró szerint

nem valószínű, hogy Horațiu Suciu legyőzné Soós Zoltánt, annak ellenére, hogy Soós Zoltánt és a csapatát a tehetetlenség viszi előre, nem tudnak felmutatni semmilyen nagy megvalósítást, és amit felmutattak, azt is nagyon sok bírálat érte.

„Nagy elvárásokat támasztottak vele szemben és ezeket nem sikerült teljesíteni, mert nincs igazi csapat körülötte, elkövette azt a hibát, hogy a kampánycsapatát bevitte a hivatalba, és a csapat az adminisztrációban nem működött olyan jól” – magyarázta Farkas István.

A megyei RMDSZ élén nemrég váltás történt, Péter Ferenc lemondott, arra hivatkozva, hogy túl megterhelő volt számára ez a funkció a megyei tanács elnöksége mellett. Farkas István szerint Péter Ferenc és az RMDSZ központi vezetése közötti konfliktus is állhat a háttérben, ami majd akkor derül ki, ha nem ő fogja vezetni az RMDSZ megyei tanácsosi listáját a helyhatósági választásokon.

Utóbbi felvetésre reagálva Csoma Botond kifejtette, hogy Péter Ferenc valóban mostanra fáradhatott el a két funkció betöltésében, illetve hogy az RMDSZ központi vezetésének kevés befolyása van arra, hogy helyi szinten kiket választanak meg vezetőknek vagy hogyan állnak össze a listák a választásokra.

Cseke Péter a kolozsvári helyzetről elmondta, hogy az RMDSZ és a PNL közötti helyi koalíció a garancia arra, hogy az alpolgármesteri funkciót megtarthassa a szövetség, illetve felvetette, hogy Emil Boc népszerűsége jelenthet-e szavazatveszteséget az RMDSZ-nek.

Csoma Botond elmondta, hogy az elmúlt négy évben az RMDSZ azért volt nehezebb helyzetben Kolozsváron, mert a PNL-nek egyedül többsége volt mind a helyi, mind a megyei tanácsban, de fontos, hogy ennek ellenére van RMDSZ-es alpolgármester és RMDSZ-es alelnök a megyei tanácsban. Mint mondta,

még nem született döntés az RMDSZ kolozsvári polgármester-jelöltjéről, de ő Oláh Emesét javasolná erre.

Csoma szerint Oláh Emese maga döntött arról, hogy lemond az RMDSZ városi szervezetének elnöki tisztségéről, és ez nem jelenti azt, hogy ne élvezné a szervezet támogatását. A szóvivő elmondta, hogy sok helyi szervezetnél probléma, hogy senki sem akarja vállalni az elnöki tisztséget, ezzel indokolta azt is, hogy Oláh Emese utódja a közéletben korábban ismeretlen Azzola Katalin jogász lett.

A beszélgetés végén több kérdés érkezett a közönség soraiból is, ezek többek között azt firtatták, hogy még mindig fenntartható-e az etnikai politizálás az RMDSZ számára, párttá fog-e alakulni érdekvédelmi szövetség helyett és miért váltak tartalmatlanná a szövetségen belüli vitát elősegítő platformok.

A beszélgetésről készült felvételt itt lehet megnézni: