Az Orbán-kormány ingatlanvásárlója céges trükkel blokkolta le a zsibói Wesselényi-kastély átadását a román államnak

Az Orbán-kormány az elmúlt években közvetítőcégek közbeiktatásával, több tízmillió euró értékben vásárolt fel romániai műemlékeket és nagy értékű ingatlanokat. A PressOne és a Public Record közös tényfeltáró cikke az erdélyi NER-portfólió egyik legértékesebb elemét, a zsibói Wesselényi-kastély megszerzésének bírósági és cégügyi hátterét vizsgálta meg.

2021 tavaszán hatalmas port kavart a romániai közéletben a zsibói kastély ügye, miután kiderült, hogy a Szilágy megyei önkormányzat, bár szerette volna, azért nem tudta érvényesíteni elővásárlási jogát az ingatlan fölött, mert a magyar kormány elhappolta előle.

Már akkor kiderült, hogy a NER ingatlanvásárlója, a Manevi Zrt. nem közvetlenül lépett fel vevőként, hanem egy újonnan bejegyzett, tőkeszegény kolozsvári magáncégen keresztül bonyolította le a vételt. A manőver célja az volt, hogy kikerüljék a román műemlékvédelmi törvény által garantált állami és önkormányzati elővásárlási jogot, kész tények elé állítva a román hatóságokat.

A zsibói ügy előzményei

A határon túli ingatlanok felhalmozását és a zsibói Wesselényi-kastély jogi sorsát a Transtelex éveken át kiemelten követte. A zsibói birtokot a család első ura, Wesselényi Ferenc kapta meg 1584-ben Báthory Istvántól, a hozzá tartozó huszonhat faluval és bárói címmel együtt. Erdély legnagyobb és legjelentősebb barokk kastélyegyüttesének építése 1778-ban indult, és több mint harminc éven át, egészen 1810-ig tartott. Mai formáját idősebb Wesselényi Miklós idején nyerte el, aki a messze földön híres zsibói ménes számára már 1771-ben felépíttette a szomszédos lovardát.

A barokk és klasszicista jegyeket ötvöző zsibói együttest az utolsó birtokos leszármazottja, Janicskó András 2012 tavaszán kapta vissza természetben egy évtizedeken át húzódó restitúciós per lezárultával. Az örökös ezt követően éveken át kereste a vevőket, mivel az épület fenntartási és állagmegóvási költségeit nem tudta saját erőből vállalni.

A helyzet 2021 tavaszán éleződött ki, amikor az ingatlant április 20-án megvásárolta a kolozsvári Micro Vision Consult SRL, majd mindössze egyetlen héttel később, április 27-én továbbadta a magyar állami háttérrel bíró Manevi Zrt.-nek. A Szilágy Megyei Tanács ezután azonnal bíróságon támadta meg az ügyletet, mivel a 422/2001-es romániai műemlékvédelmi jogszabály alapján hivatalosan jelezték elővásárlási szándékukat, sőt négymillió lejt el is különítettek a költségvetésükben a vételre, ám a gyors továbbadással megfosztották őket a törvény adta joguktól.

2022 decemberében a Szilágy Megyei Törvényszék alapfokon érvénytelenítette a szerződést, majd 2024 januárjában a Kolozsvári Ítélőtábla másodfokon szintén a megyei önkormányzatnak adott igazat. Végül a román Legfelsőbb Ítélő- és Semmítőszék jogerős ítéletével zárult a per, amely kimondta az adásvétel abszolút érvénytelenségét, megalapozottnak látva a felek rosszhiszemű eljárását és a törvény szándékos kikerülését.

A friss tényfeltárás felgöngyölítette a fedőcéges hálózatot és a titkos megbízásokat

APressOne oknyomozása az eddig nyilvánosságra nem került iratok alapján megmutatta a tranzakció eddig rejtett részleteit is.

A kulisszák mögött a zsibói Wesselényi-kastély megszerzése már jóval azelőtt eldőlt, hogy arról a román állam vagy a megyei önkormányzat egyáltalán tudomást szerezhetett volna. Az eladó Janicskó András és a frissen alapított kolozsvári cég, a Micro Vision Consult SRL már 2021 januárjában aláírták az előszerződést, amelynek pecsétjeként a közvetítő 40 ezer eurós foglalót adott át az örökösnek. A romániai törvényi előírásokat megkerülve a román kulturális minisztériumot csak a magánmegállapodás és a készpénz átadása után értesítették az eladási szándékról.

A pénzügyi fedezetet a Manevi Zrt. biztosította: a koronavírus-járvány harmadik hullámának közepén, 2021. március 16-án egy marosvásárhelyi közjegyzői irodában egy bizalmi vagyonkezelési szerződést írtak alá a felek. Ennek keretében a magyar állami cég 634 ezer eurót utalt át a kolozsvári mikrocég számlájára azzal a céllal, hogy abból vegyék meg a kastélyt, elfedve a valódi vásárló kilétét és a budapesti közpénzforrást.

Amikor a kulturális minisztérium lemondott az elővásárlási jogról és a Szilágy Megyei Tanács március 29-én hivatalos átiratban bejelentette, hogy négymillió lejt elkülönítve élni kíván a jogával, a közvetítő és a magyar cég tempót váltott. Április 20-án a Micro Vision Consult papíron 800 ezer euróért megvette a kastélyt Janicskótól, majd mindössze hét nap múlva, április 27-én 830 ezer euróért azonnal továbbadta a Manevi Zrt.-nek, és a kastély tulajdonosváltását rögtön bejegyeztették a telekkönyvbe. Mire a megyei önkormányzat április 28-án a helyi tanács elé vitte a vásárlási határozatot, az ingatlan már a Manevi nevén volt.

A zsibói per iratai arra is fényt derítettek, hogy a kolozsvári mikrocég nem véletlenül bukkant fel: közvetlenül a zsibói vásárlás után, 2021 májusában a Manevi kétéves kizárólagos együttműködési keretszerződést kötött a társasággal. Ebben rögzítették, hogy a romániai piacon a Micro Vision Consult kizárólagos közvetítői eszközként kutat fel műemlékeket, szállodákat és vendéglátóhelyeket a magyar állami cég számára, amiért 4 százalékos sikerdíjat kap. A cég forgalma hirtelen megugrott, hasonlóképpen jártak el Aradon a Fehér Kereszt Szállónál, valamint Temesváron, Nagyváradon, Segesváron és Hunyad megyében is, ahol egyetlen ügyletből közel félmillió eurós jutalék keletkezett.

A vagyont és a hasznot Fekete 2024 őszén négy újonnan kiváltott cégbe mentette át, amelyekbe luxusautót, telkeket, lakások előlegeit és milliós követeléseket csoportosított át, míg az anyacég törzstőkéjét 40 lejre sorvasztotta le. A vállalkozások székhelyét 2025 őszén a Kolozs megyei Botházára jegyezték át egy lakatlan, vakolatlan parasztházba, amelynek udvarán roncsautók és egy kidobott mosógép hevernek.

A céges trükk: miért van mégis zárlat a jogerős ítélet után?

Bár a román Legfelsőbb Ítélő- és Semmítőszék jogerősen kimondta az adásvétel semmisségét, a Szilágy Megyei Tanács a mai napig nem tudja birtokba venni az épületet. A magyarázat egy újabb, közvetlenül a vásárlás után végrehajtott társasági manőverben rejlik.

A Manevi Zrt. még 2021 áprilisának végén létrehozott Szatmár megyében egy romániai leányvállalatot, a Manevi Pro Transilvania SRL-t. A megszerzett kastélyt nem sokkal később nem pénzbeli vagyoni hozzájárulás formájában betette ennek a friss leánycégnek a saját tőkéjébe. Ezzel a lépéssel a fizikai ingatlan tulajdonjogát átjátszotta a leányvállalatnak, az épület értékét pedig céges üzletrészekre váltotta át.

Amikor a megyei önkormányzat a jogerős bírósági határozattal megkereste a telekkönyvi hivatalt az eredeti állapot visszaállításáért, a hivatal elutasította az átírást. A telekkönyvben ugyanis a perben alperesként szereplő budapesti Manevi Zrt. helyett már a romániai leányvállalat szerepelt bejegyzett tulajdonosként. Emiatt a megyének most egy teljesen új bírósági pert kell indítania a leánycég ellen, hogy érvényteleníttesse a tőkeemelést és az ingatlan átruházását. Amíg ez az eljárás nem zárul le, a megye nem fizetheti ki a vételárat, nem veheti birtokba a műemléket, és a helyén marad az a drótkerítés is, amellyel az új tulajdonosok elválasztották a kastélyt a Babeș–Bolyai Tudományegyetem által működtetett, évi 70 ezer látogatót vonzó zsibói botanikus kerttől.

Mi a helyzet a KEOMA-val, és kinél vannak most az épületek?

A zsibói ingatlan egy sokkal szélesebb portfólió része. Az Orbán-kormány az erdélyi és határon túli felvásárlásokat végző Manevi Zrt.-t és a Comitatus-Energia Zrt.-t korábban ingyen kiszervezte a Közép-európai Épített Örökség Megőrző Alapítvány (KEOMA) nevű közérdekű vagyonkezelő alapítványba, amelynek kuratóriumi elnöke Magyar Levente volt külügyi államtitkár lett.

A KEOMA 41 határon túli ingatlanából 26 Romániában található, köztük a marosvásárhelyi Concordia Hotel, a temesvári banképületek, tusnádfürdői szállodák, valamint kolozsvári és nagyszebeni műemlékek. Bár a hivatalos indoklás a határon túli örökség megmentéséről szólt, az öt év alatt ebből a hatalmas vagyonból egyetlenegy épület, a szatmárnémeti Pannónia Szálló külső felújítása fejeződött be, amelyet brit franchise-márkanév alatt egy magyar cég üzemeltetésével terveznek megnyitni.

A budapesti kormányváltást követően a Magyar Péter vezette kormány felszámolta a KEOMA-t és az alapítványi struktúrát, a szervezet 2026. augusztus 31-i hatállyal megszűnt. A több mint 36 millió eurót érő erdélyi és külhoni ingatlanportfólió az Építési és Közlekedési Minisztériumhoz került át. Vitézy Dávid miniszter jelezte, hogy a tárcánál elindult az átvett dokumentumok átfogó vizsgálata és a pénzügyi átvilágítás, amely tisztázni fogja, pontosan mekkora közpénzvagyon mozdult meg az Orbán-korszak alatt a határon túli közvetítői hálózatokban.