Tarr Zoltán erdélyi körútján 110 millió forintos adományt jelentett be a leomlott szilágycsehi templomtorony újjáépítésére

110 millió forintos magyar állami támogatást kap a leomlott tornyú szilágycsehi református templom – jelentette be pénteken a helyszínen Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter.

Szilágycsehben februárban omlott le a református templom tornya.

A helyszíni bejáráson a tervező, Makay Dorottya és a kivitelezést irányító Tulogdy László építészmérnök számolt be a műemlék állapotáról, valamint az omláshoz vezető okokról: azt nem kivitelezői hiba idézte elő, hanem az évszázados, rejtett szerkezeti hibák kerültek a felszínre, amikor a munkálatokat elkezdték. A február óta tartó állagmegóvás során aládúcolták a levegőben maradt tetőzetet és falakat.

A helyreállítás terveiről Makay Dorottya elmondta: a leomlott torony megmaradt részei menthetetlenek, ezért az új tornyot statikai megfontolásból kissé nyugatabbra építik fel, hogy ne nehezedjen közvetlenül a középkori hajófalra. Az építési engedélyt várhatóan még októberben kiadják, Szilágyi Zoltán lelkipásztor tájékoztatása szerint a gyülekezet célja, hogy 2027 végére befejeződjön az újjáépítés.

A szilágycsehi egyházközség korábban a román kulturális minisztérium pályázatán nyert el 10 millió lejes támogatást az eredeti felújításra, ám a toronyomlás után ez a forrás messze nem elegendő a teljes kár felszámolásához. Tarr Zoltán elmondta: a bejelentett 110 millió forint az anyaországi adófizetők hozzájárulása a bajban tapasztalt helyi és határokon átívelő összefogáshoz, amelyben a felekezetek, köztük a helyi román ortodox közösség is részt vállalt.

A templom előtt tartott sajtótájékoztatón a miniszter elismerte, hogy ez az összeg nem elég a teljes kivitelezésre, de a támogatással a bajban megmutatkozó civil és közösségi összefogást kívánják megerősíteni. „Azt kívánom, hogy úgy tudják megőrizni és az unokáknak továbbadni ezt az örökséget, hogy egy következő minimum 500 évig ne legyen gondjuk erre a templomra” – fogalmazott Tarr Zoltán.

A sajtótájékoztatón a Transtelex kérdésére Tarr elmondta, hogy milyen konkrét üzenettel érkezett Erdélybe:

„Kinyújtott kezet, nyitott szívet hoztam, a párbeszédre való nyitottságot és annak az odaszánását, hogy szeretnénk figyelni, meghallgatni, megérteni és együtt gondolkodni arról, hogyan tudunk közösen továbbmenni a magyarság számára fontos ügyekben”

– mondta.

Tarr szerint egyetlen támogatási projekt sem old meg mindent pusztán a pénz által; a beruházásoknak akkor van értelmük, ha mögöttük elkötelezett emberek állnak. Úgy látja, az erdélyi magyarság megmaradási küzdelméből és életrevalóságából a magyarországi társadalomnak is tanulnia kell. Hangsúlyozta, hogy az országhatárok ellenére a nemzeti összetartozást képviselik, és az európai uniós integráció nyújtotta kereteket kihasználva szeretnék folytatni az együttműködést a kulturális örökségvédelem és a helyben maradás támogatása terén.

A négynapos erdélyi látogatásra érkező miniszteri küldöttség csütörtök este Nagyváradon zárt körű vacsorán találkozott a partiumi püspökökkel és több RMDSZ-es politikussal. A program Kolozsváron folytatódik, ahol péntek este a főtéri Planetárium kávézóban tartanak nyilvános pódiumbeszélgetést a magyar–magyar kapcsolatok jövőjéről. A miniszter négynapos erdélyi vizitje a hétvégén Magyarózd, Parajd, a Madarasi-Hargita és Sepsiszentgyörgy érintésével folytatódik.

Tarr Zoltán nem először jár Erdélyben: a parlamenti választások előtt még Magyar Péter társaságában fordult meg itt, bejárták a tavalyi sóbánya-katasztrófa sújtotta Parajdot, majd részt vettek a nagyadorjáni tábor programjain. Miniszteri minőségében először július végén tért vissza a fehéregyházi Petőfi Sándor Emlékhely avatására, de a szimbolikus szalagátvágás után a múzeumot végül nem nyitották meg a nagyközönség előtt, és a kiállítás máig nem látogatható. A tárcavezető akkori erdélyi felszólalásában, valamint később, a Kolozsvári Magyar Napokra küldött üzenetében is bocsánatot kért az erdélyi magyaroktól amiatt, ahogyan az előző, Fidesz-kormány politikai és ideológiai célokra használta fel, tartotta rettegésben vagy tévesztette meg a határon túli közösségeket.