Aktívabb védelmi stratégiára váltott Románia, Oroszország pedig teszteli a határait

Románia hozzáállásának változására utal, hogy pénteken, az orosz–ukrán háború kezdete óta először lelőttek az ország légterébe hatoló orosz drónt. A beavatkozást követő napokon újabb rakétákkal válaszoltak az ismétlődő határsértésekre, a katonai válaszlépést pedig határozott diplomáciai lépések követték. Elemzők szerint mindez azt jelzi, hogy újabb fejezethez érkezett Oroszország NATO elleni hibrid háborúja.

Az orosz–ukrán háború kezdete óta több mint száz drón került Románia légterébe, a legsúlyosabb incidens május végén történt, amikor orosz drón csapódott egy galaci lakóházba, megsebesítve két embert, június elején pedig felrobbant egy irányíthatatlanná vált ukrán tengeri drón Románia legforgalmasabb tengeri kikötőjében. Bár a drónok elleni katonai fellépés jogi keretét 2025 tavaszán már elfogadták, július 24-én történt az első ilyen beavatkozás, amikor egy román katonai repülőgép Bukaresttől alig 90 kilométerre lőtt le egy azóta egyértelműen orosz gyártmányúként azonosított drónt. Szombaton és vasárnap két újabb drónt semmisített meg a román hadsereg pilótája, hétfőn pedig ismét idegen repülőeszköz miatt szálltak fel a vadászgépek. Bár utóbbi három esetben egyelőre nem bizonyított a drón eredete, Románia diplomáciai szinten kemény választ adott Oroszországnak.

Románia kiutasított egy orosz diplomatát, az orosz nagykövet „propagandisztikus színjátékról” beszélt

Nicușor Dan államfő és Ilie Bolojan ügyvivő kormányfő hétvégén Oroszországot nevezte meg felelősként a sorozatos drónincidensek miatt, a diplomáciai tiltakozás pedig hétfőn azzal folytatódott, hogy a külügyminisztériumba bekéretett orosz nagykövettel közölték, kiutasítják Romániából az orosz diplomáciai képviselet egyik tagját. Vlagyimir Lipajevnek megmutatták a pénteken lelőtt drón darabjait is, amelyek alapján az ügyészek megállapították, hogy az eszköz orosz gyártmányú volt. Hasonló diplomáciai lépés követte egyébként a galaci drónincidenst is, akkor Oroszország konstancai főkonzulját utasították ki, és be is zárták a konzulátust, mire Oroszország is bezáratta Románia szentpétervári főkonzulátusát.

Oroszország a nagykövetnek bemutatott dróndarabok ellenére nem ismerte el a felelősségét, sőt alaptalan vádaknak nevezte a román fél állításait. „Ezekre a barátságtalan lépésekre megérkezik majd a megfelelő válasz” – idézte az Agerpres Marija Zaharova orosz külügyi szóvivőt, aki a TASZSZ hírügynökségnek nyilatkozott. Szintén az orosz állami hírügynökségen keresztül üzent Vlagyimir Lipajev is, aki szerint Románia „propagandisztikus színjátékot” rendezett, hogy „megakadályozza az orosz hadsereg újabb csapásait Ukrajna dunai és fekete-tengeri infrastruktúrájára”. Oroszország bukaresti nagykövete azt is közölte, hogy a konfliktus eszkalációjának veszélyére figyelmeztette a román felet, amennyiben Ukrajna légterében hajt végre hadműveletet – noha erről szó sem volt, miután a román hadsereg csak az ország légterébe hatoló drónokat semmisítette meg.

„Határozottan kell reagálnunk Oroszországgal szemben” – jelentette ki Radu Miruță ügyvivő védelmi miniszter hétfő este a B1 TV-ben. Állítása szerint tudományosan bizonyított, hogy a pénteken lelőtt drón orosz eredetű, és nem ez az első ilyen eszköz, amit Románia területén találnak, korábban is továbbítottak már bizonyítékként sorozatszámot az orosz félnek. „Ha Vlagyimir Putyin vagy az orosz nagykövet nem hiszi ezt el, és azt mondják, hogy a drónok nem tőlük származnak, akkor megmutatjuk nekik a sorozatszámot, és az alapján megkereshetik Oroszországban a gyárat, ahol az a drón készült” – fogalmazott a védelmi miniszter.

Miután az elmúlt napokban az Európai Unió és a NATO részéről is támogató üzenetet kapott, Románia igyekszik elérni, hogy az Egyesült Államok is hasonló nyilatkozatot tegyen. Erre utal Marius Lazurca nemzetbiztonságért felelős elnöki tanácsadó hétfő esti bejelentése, miszerint Gheorghiță Vlad vezérkari főnökkel együtt Washingtonba utaznak a Trump-adminisztráció és a kongresszus képviselőivel tárgyalni. „Ezek a fenyegetések eszünkbe juttatják, hogy milyen fontos az Egyesült Államokkal kialakított szilárd partnerségünk a biztonság területén és milyen hálásak vagyunk ezért” – fogalmazott.

Oana Țoiu külügyminiszter közben sorra posztolja közösségi oldalára az európai országok, például Olaszország és Lengyelország képviselőinek támogató üzeneteit. A Digi24-nek pedig hétfőn arról beszélt, hogy Románia Oroszország elleni határozott diplomáciai tiltakozásának szerepe, hogy a partnerországok lássák, az ország álláspontja világos. Țoiu emellett lehetőségként beszélt arról, hogy Románia kezdeményezze a NATO alapszerződésének 4. cikke szerinti egyeztetést, ami az első hivatalos lépés, ha egy tagállam úgy érzi, veszélybe került.

A partnerek támogatására Romániának annál is inkább szüksége van, mert a korábban bejelentett drónelhárítási programok gyakorlatba ültetésére még várni kell, F–16-os vadászgépekkel drónokra lőni pedig igencsak költséges, a három drón kilövésének költsége becslések szerint eléri az 1,5 millió eurót. A június végén üzembe helyezett amerikai Merops drónvédelmi rendszer, a Dobrudzsában és a Deltában bevethető Gepard légvédelmi gépágyúk önmagukban nem elégségesek, a SAFE-program keretében a Rheinmetalltól és a Quantum Systemstől rendelt rendszerek pedig csak 2027-ben érkeznek meg. Az elfogódrónok gyártását célzó román–ukrán ipari program egyelőre szintén csak terv.

Mit tett hasonló helyzetben Lengyelország?

2025. szeptember 10-én több mint húsz drón repült be Lengyelországba, közülük öt egyenesen egy olyan NATO-bázis felé tartott, ahonnan katonai felszereléssel látják el Ukrajnát. Az öt drón közül hármat holland F–35-ös harci repülőgépek lőttek le, kettő más módon zuhant le. A NATO vezetése akkor egyértelműen úgy vélte, hogy az oroszok a katonai szövetség drónok elleni reakcióját akarták tesztelni.

A drónok kilövése után Lengyelország előbb bekérette Oroszország nagykövetét, akivel közölték, hogy a légtérsértést szándékos provokációnak, valamint a lakosságra, a kritikus infrastruktúrára és a polgári légi közlekedés biztonságára jelentett valós fenyegetésnek minősítik. A lengyel kormány ezt követően konzultációt kezdeményezett a NATO alapszerződésének 4. cikke alapján, majd az ENSZ Biztonsági Tanácsa elé is vitte az ügyet. Később arról döntöttek, hogy a SAFE-program keretében drónellenes légvédelmi falat alakítanak ki az ország keleti határa mentén.

A román védelmi stratégia változása új háborús helyzetet jelezhet

Románia „bekeményítése” a Deutsche Welle elemzője, Sabina Fati szerint annak a felismerésnek köszönhető, hogy az ország orosz hibrid támadás alatt áll, és ennek a véletlennek tűnő, de egyre rendszeresebb drónos határsértések csak egy szeletét jelentik. Emellett ott van még a kiberbiztonsági kockázat vagy a közösségi oldalakon terjesztett dezinformáció kockázata is.

Románia jelenleg épp a telekkönyvi hivatal elleni kibertámadás miatt szenved, arról is sokat ír a sajtó, hogy a lakosság védtelen az álhírekkel, dezinformációval szemben. Bár konkrét eseteket nem említett, Nicușor Dan államfő július közepén kijelentette, hogy országa határozottan elítéli az orosz biztonsági szolgálat ellenőrzése alatt álló csoportok kibertámadásait különböző uniós és NATO-tagállamok, köztük Románia ellen. „Ezek egy szélesebb körű, hibrid kampány részét képezik, amelynek célja, hogy aláássa demokráciáink stabilitását, elmélyítse a társadalmon belüli és a szövetségesek közötti megosztottságot, valamint próbára tegye az Európai Unió és a NATO összetartását” – fogalmazott Dan.

Sabina Fati elemzésében amellett érvel, hogy az utóbbi napok sorozatos romániai drónincidensei az Oroszország és a NATO közötti pufferzóna szűkülését jelzik és azt, hogy Oroszország folyamatosan próbálgatja a NATO reakcióerejét. Az elemző szerint Odessza az orosz támadások miatt már nem biztonságos, így az ukrán gabona exportja a dunai kikötőkbe költözött, ezzel párhuzamosan pedig a háború is közelebb került Romániához. A román hadsereg aktívabb fellépése ugyanakkor további provokációkra késztetheti az orosz felet, amely egy esetleges civil áldozatokkal is járó incidenst arra is használhat, hogy megossza a romániai lakosságot, véli az elemző.